A foglalkozást Mindfulness gyakorlattal, tudatos légzéssel kezdtük;, majd a többi érzékszervünkhöz tartozó érzékelést, megfigyelést kapcsoltunk melyhez egy Koshi harangot használtam. Az erdei tisztás c. mese meghallgatása, és a beszélgetést segítő kérdések megbeszélése után eljátszottuk a kis állatok, és a gyerekek által kitalált megküzdési technikákat.
A pocsolyaugró játékunk szabálya: ha olyat mondok, amivel le lehet küzdeni egy feladatot, akkor beugrotok a pocsolyába, ha nem lehet vele megoldani, kint maradunk a pocsolya szélén!
„Ha valami olyan dolgot kell megcsinálnom, amit nem tudok
– leülök, és sírok
– megkérdezem valakitől, hogy kell csinálni
– megtanulom
– meg sem próbálom
– ha nem sikerül újra próbálom
– kérek segítséget
– gondolkodom, hogy lehetne megcsinálni”
A ” Testvérkereső” játékban az egyforma kisállatképpel játszó gyerekek keresték meg egymást, majd a „Ki ér előbb haza” játékban azok a gyerekek léphettek előre, akinek az állatát mondtam. A foglalkozást a feladatlap megoldásával, és a zárókörrel fejeztük be.
Megküzdési stratégiák
Emberi lények vagyunk, akik természetüknél fogva megérdemlik a tiszteletet és a szeretetet, és ez nem bizonyos ideálok elérésétől függ, akkor egy stabil, belülről fakadó erőből táplálkozunk, ami nem inog meg viszontagságos időkben.
1. feladat: Lámpaláz térkép!
Gondolj egy számodra nehéz, frusztráló eseményre. Mit tettél? Számos módja létezik annak, hogy visszanyerjük belső egyensúlyunkat egy-egy érzelmileg megterhelő helyzetben. Készítsetek egy táblázatot, egyik oszlopban az „Engem segítő stratégiák, tevékenységek lámpaláz esetén”, a másikban a „Számomra káros stratégiák, tevékenységek lámpaláz esetén” szerepeljenek. Ha elkészültetek, beszéljétek meg párokban, csoportokban, majd közösen!
Gyűjtsétek össze a leggyakrabban előforduló konstruktív technikákat!
Adok minden csoportnak egy lámpaláz térképet!
Post it lapokra írjon mindenki annyi stratégiát, amennyi csak eszébe jut, majd felragasztjuk a remegő térdű előadó 2 oldalára. Jobbra azokat a stratégiákat, amelyek segítettek, balra, azokat, amelyek hátráltattak benneteket.
„Engem segítő stratégiák, tevékenységek lámpaláz esetén” „Számomra káros stratégiák, tevékenységek lámpaláz esetén”
2. feladat: Önbecsülés létra
Rajzoljatok létrát a táblára (de akár kölcsön is kérhettek egyet), majd vágjatok ki korongokat papírból. A lapokra olyan személyek neveit írjátok, akiket mindenki ismer. Válasszatok olyanokat, akik távolabb állnak tőletek, például kedvenc irodalmi, sorozat vagy filmbéli szereplőitek, hírességek, illetve ismert emberek, egyéb fiktív karakterek. Ha elkészültetek, beszélgessetek arról, hogy a lapon szereplők közül kinek milyen lehet az önbecsülése (alacsony, egészséges, magas) és miért gondoljátok ezt! Ragasszátok a létra megfelelő fokára a papírkorongokat! Amikor minden név felkerült, vizsgáljátok meg, mi lehet a közös az egyes lépcsőfokokon osztozókban! Milyen árnyoldalai vannak a túl alacsony és a túl magas önbecsülésnek? Segítségetekre lehet a 2. sz. melléklet!
pl. a korongokon: Micimackó, füles, zsebibaba, tigris, nyúl, bagoly, malacka // Napóleon, Hitler, Cesar // Timon, Simba, Zordon, Mufasa // rút kiskacsa, Nemecsek, kis bicebóca ….. stb.
3. feladat: Kintsugi (kincugi)-képregény
Japánban a törött kerámiákat egy ősi módszerrel, a kincugival javítják. Ennek során a törött edényeket, tárgyakat nem kidobják, hanem összeragasztják, a ragasztás mentén pedig arany vagy ezüstszínnel díszítik a törésvonalakat. A hibák ezáltal még jobban láthatóvá válnak, nem próbálják meg elfedni azokat. A repedések emlékeztetnek a törékenységre, a hibák és a tökéletlenség elfogadására. Azonban ahogyan a törékeny tárgyakon, úgy önbecsülésünkön is keletkezhetnek repedések például saját és mások negatív gondolatai, szavai, tettei nyomán. Olyan barátságokban, kapcsolatokban, amikben nem érzitek magatokat elég értékesnek, szerethetőnek.
Alkossatok csoportokat, majd készítsetek 6-8 képregénykockából álló képregényt, melyben szószerinti vagy átvitt jelentésében ezzel a technikával javítjátok meg az önbecsülésen keletkező törésvonalakat!
Történetszövésbe kezdünk, mindenki hozzátesz a történethez egy saját mondatot, lesz ahol Én is beleszólok a történetbe, egy-egy olyan eseménnyel, ami a történet alakulását negatívan érinti, aki utánam folytatja a történetet, az általam kimondott negatív eseményt, hibát fordítsa pozitívra, korrigálja valamilyen módon. Mindig az az ember folytatja a történetet, akinél a labda lesz.
Történet pl.: „18. szülinapomra készültem, elterveztem a barátokkal, hogy a világbékében fogunk asztalt foglalni magunknak……..(itt rögtön közbevágok: de Katának nem volt jó az időpont) …….. valaki folytatja a történetet úgy, hogy jól jöjjünk ki belőle.
A farsangi diákok …
Az óvodai farsang utolsó hetére terveztem a hónap témájának feldolgozását. Célom a szándékosan irányított figyelem segítségével a pozitív érzelmek aktivizálása. Ez így a tél végének közeledtével úgy érzem, gyermekeknek, felnőtteknek is fontos.
A mindennapi mozgásos perceket a Tudatos légzés: „hullám légzés” elsajátításával kezdtük. Már több óvodai csoportnál tapasztaltam, hogy a víz hullámzásának zene-mozgás általi átélése megnyugtatja és ellazítja gyermekeket. Ezt most is tapasztaltam. Ezzel is előkészítem a vízzel kapcsolatos témahetet. A Boldogságóra könyvből választott „Cápatámadás” mozgásos játék során egyre nagyobb figyelemmel hívták be a csónakba a helyt kereső társukat Egy karikába a gyermekek együttműködésével öten is elfértek.
A Boldogságórát relaxációs mondókával (Égig érő fa vagyok), majd Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó – zenés relaxáció gyerekeknek- kezdődött.
A Boldogságóra előtt már előző napon elmondtam az „Az erdei tisztás”, mesét ezzel is időt hagytam a hallottak feldolgozására. Bábok. kérdések segítségével felidéztük a mese cselekményét, a probléma megoldási lehetőségeit. Hatéves gyerekeknél nagyon fontosnak tartom, hogy emlékezetük fejlesztésére minél több lehetőséget biztosítsunk, erre az egyik legjobb eszköz a mese. Nyelvi kifejezőkészségüket, érzelmi intelligenciájukat a saját élményeik elmondásával fejlesztettem. A napokban közösen átélt eseményt idéztünk fel, amikor egy gyermek elkezdett sírni, mert összeveszett a barátjával: emlékeztek, hogyan sikerült a helyzetet megoldani – probléma helyzet-közös megbeszélés-ölelés.
A munkafüzet feladata alapján képeket kerestem, ha nem érzik jól magukat, mivel lehet jobb kedvre derülni. Itt előkerült egy sírós kép is, tudatosítottam, hogy néha jó sírni, mert a feszültséget ezzel is lehet oldani.
A feladatok megvalósításakor a probléma helyzetek felismerése, azok megoldási lehetőségeinek megtalálása felkeltette a gyerekek érdeklődését. Megküzdési stratégák bemutatása képekkel, mesével, beszélgetéssel segítette az érzelmi képességeik harmonikus fejlődését.
A farsang heteiben elutaztunk Olaszországba, Velencébe sok-sok élménnyel gazdagodtunk, álarcokat készítettek, ez személyiség, arc elrejtéséhez nyújt segítséget, vágyott mesehősökké változtak, mi csoportban dolgozó felnőttek is Pinokkiók lettünk.
A tél lezárásaként szalmababát készítettünk, amivel a betegségektől, a hidegtől, félelmektől, a kimondott, ki nem mondott dolgoktól is elbúcsúzunk.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Nagykereki Tagóvoda
A mai boldogságórán meghallgattuk „Az erdei mesét” és beszélgettünk arról, mi történt az állatokkal, hogyan győzték le a kihívásokat, veszélyeket. Megállapítottuk azt, hogy szükséges, jó az összefogás, mert együtt könnyebb a problémákkal szembe nézni és megoldani. Örömmel mondogattuk a meséhez kapcsolódó mondókát is.
„Otthon, édes otthon!” –nal folytattuk a játékot, ahol Nyuszi Pannát, Róka Rudit, Mókus Marcit és Sün Somát színeztük ki és segítettünk nekik abban, hogy mindenki megtalálja az otthonát. „ Állati jó ötletek” játék segítségével elgondolkodhattunk azon, melyik meseszereplő megoldása tetszett a legjobban, mi hogyan oldottuk volna meg a helyzetet. Végül mindenki kiválasztotta kedvenc figuráját és belebújhatott a bőrébe úgy, hogy elkészítette a saját álarcát. Végül meghallgattuk a „Ellazulni jaj de jó!” című zenés relaxációt. Aki akarta eljátszhatta a mesét. Jó hangulatot sikerült varázsolni a gyerekek számára.
Az óra elején beszélgetőkörben a megoldandó problémáinkról, feladatainkról beszélgettünk. Megállapítottuk, hogy sokféle dologgal kell naponta megküzdenünk. Elővettük színes palettánkat és sokféle színnel színeztünk. Érzékeltetve azt, hogy problémáink megoldására is sokféle megoldási javaslat létezik. Hogyan tekintsünk ajándékként a problémákra? – tettük fel a kérdést magunknak. A választ a következő gondolatban találtuk meg: „A problémák az élet becsomagolt ajándékai-az ajándék a fejlődésben rejlik, amelyen átmegyünk ha „kicsomagoljuk” a problémát.” (Kurt Teppervein)
Aztán a Kati és a 13-as ház boszorkánya című történetet hallgatták meg a gyerekek. A történet megoldási stratégiákat, ötleteket mutatott: hogyan győzzük le félelmünket, előítéleteinket. Majd ajándékokat bontottunk ki! Az ajándék tasakok olyan tárgyakat rejtettek, amelyek eszközként szolgálhatnak bizonyos problémák megoldására. Arra a problémára, amelyet felvetettünk a tárgyak kapcsán kerestünk más megoldási stratégiákat is. Ezután meghallgattuk az „Engem nem lehet megállítani” című dalt.
Végül elkészítettük megoldási stratégiáink színes palettáját! Tartsatok velünk az ötletbörzében!
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Idén is tele volt megküzdéssel a február. Jó ovisokhoz hűen, elűztük a telet, küzdöttünk a bacilusok ellen, és az iskolai felvételit is le kellett gyűrni. Ezek mellett a gyerekek számára hétköznapibb problémákra is kerestünk megoldásokat. Dramatikus játékban dolgoztunk fel olyan szituációkat, mely a gyerekek számára megküzdést kínálnak. Mint a szülőktől való elszakadás, egy hőn áhított tárgy meg nem szerzése, vita a testvérekkel. A télűzésben már van tapasztalatunk, így az nem is igazán jelentett gondot. A jókedvünkkel, a jelmezeinkkel, táncunkkal megfutamítottuk a telet. A hónapban a mi csoportunkat is elérték a betegségek. Tartottunk egy egészséghetet, ahol az egészségmegőrzés kapta a legnagyobb hangsúlyt, emellett pedig ellátogattunk egy gyógyszertárba is, ahol tovább mélyíthettük tudásunk, gyógynövényekkel és gyógyszertári eszközökkel ismerkedhettünk . A legnagyobb kihívás viszont az iskolai felvételik jelentették. A gyerekeknek segítettünk a felkészülésben, így is ki jobban, ki kevésbé izgulósan indult neki a feladatnak. Sok pozitív élménnyel tértek vissza a gyerekek, de akadtak olyanok is, akik sajnos nem jutottak be a számukra legkedvesebb intézménybe. Számukra ez külön megküzdést jelentett, mivel így van, aki elszakad ovis barátjától. Nekik segítettünk megkeresni a pozitívumokat ebben a nehéz szituációban, reményeink szerint szeptemberre már jó szívvel lépnek be az iskolájuk kapuján.
A megküzdés hónapjában az új osztállyal is előkerestük a többieknél is nagy sikert aratott „Pizzafutár” játékot. (megtalálható a korábbi évek játékgyűjteményében a Boldogságóra honlapján). A játék lényege: színes kartonból pizzákat, és velük megegyező színű házakat kell készíteni. Helyezzétek el a házakat az osztályban jól látható helyre úgy, hogy megközelíthető legyen. Válasszátok ki a futárt, adjátok a kezébe a pizzákat! Az lesz a feladata, hogy minél hamarabb kiszállítsa a pizzákat a megfelelő helyre. Mérhetitek az időt órával, telefonnal, stopperrel. A játék a kognitív, problémamegoldó képességeket fejleszti.
Ebben a hónapban a 9.A osztállyal a megküzdéssel, önbecsüléssel, humorral és ezek kapcsolataival foglalkoztunk. Az órát ismét a fogalmak tisztázásával, személyes jelentések megbeszélésével indítottuk. A tanulók gyorsan felfedezték, hogy a fogalmak között nagyon szoros a kapcsolat és minél több erősséget használunk, és az önbizalmunk is a helyén van, akkor a nehézségekkel történő szembenézés is sokkal könnyebb. A humort nagyon fontos a tanulók számára, de megjegyezték, hogy azért nem árt vigyázni vele, mert könnyen meg lehet sérteni vagy bántani másokat. A tanulók sorban hoztak saját példákat arra, hogyan is segítette át a nehéz helyzeteken őket át a humor.
Feladatként a humorhoz kapcsolódó feladatot hoztam: „Találékony térképek”. A tanulóknak nagyon tetszett a feladat, hiszen most bátran kifejezhették azokat a kifogásaikat, amiket leggyakrabban nem tusunk tőlük elfogadni. Örömmel és lelkesen készítették el térképeiket. Megbeszéltük, hogy ezek a kifogások hogyan nehezítik meg a céljaik elérését, a mindennapi életüket, majd megpróbáltuk átkeretezni, és áttértünk a megküzdési módokra. Ilyen megküzdés volt például, hogy kifogások helyett cselekedni kell, jobb időbeosztás szükséges, társak jelenléte, célok megfogalmazása, stb.
Az óra végén a megküzdéshez kapcsolódóan kitöltöttünk egy konfliktuskezelési stratégiákat tartalmazó kérdőívet, majd megnéztük, hogy az osztály tanulói milyen stratégiákat alkalmaznak.
A Megküzdési stratégiák téma feldolgozásához több relaxációs gyakorlatot is választottunk. Csoportunkban mostanában gyakrabban előfordult csúfolódás, ezért ezt a nemkívánatos viselkedést igyekeztünk komplex módon orvosolni. Közös éneklés után, a gyerekeknek elmeséltük a Mesék a cicáról, aki nem tudott nyávogni című mesét (Boldizsár Ildikó).
A mese végén beszélgettünk arról, hogy ki mit érez amikor mások csúfolják, mit tegyünk, hogy ez ne forduljon elő máskor. A célunk elérése érdekében a gyerekekkel közösen akadálypályát építettünk, ezeken az akadályokon keresztül jutva, mindenki elérkezhetett a Csodapalotába, ahol olyan emberek élnek, akik sosem csúfolódnak. Az akadálypálya egyik része egy tenger volt, amin együtt kellett a csoportnak áthajózni. Nagy vihar kerekedett és a hajónak egyre több „deszkája” veszett oda a tengerbe. Egyre kisebb lett a hajó, a gyerekeknek szorosan össze kellett kapaszkodniuk, nehogy valaki a vízbe essen. A mese, beszélgetés és a közös játék segítette annak felismerését, hogy feszültség, indulat, kudarc nélkül nem élhetünk, de ezekkel szembe tudunk nézni és sikeresen le tudjuk küzdeni a nehézségeket.