Az önkiszolgáló munkák a piciket elég nehéz feladatok elé állítják. Az önállósodás elérésének hátterében, nagyon sok munkája, küzdelme van a gyerekeknek. Táblát készítettünk a gyerekekkel: „mit tudok már”. Erre a táblára ragaszthatták fel a kis képeket arról, amit már megtanultak, amit már tudnak. Ezt év végén elvihetik haza, megmutatni a családnak mennyi mindent elértek már. A farsang napja beépült a programba. Házfoglaló játékot játszottunk, ahol a hősök megmentették a királylányokat a sárkánytól. Különböző feladatokat kellett végrehajtani és legyőzni a nehézségeket: tornapálya akadályokkal, találóskérdés, éneklés, versmondás. Mikor mindenki megmenekült, megbeszéltük milyen jó érzés segíteni a másikon. Közösen meghallgattuk a „Bátorság dalt”.
Megküzdési stratégiák
A megküzdésről szóló óránkat egy mesefeldolgozással kezdtük. A gyerekek számára a vírus okozta félelemmel, veszteséggel
való megküzdés volt a központi téma.
Figyelemfelhívó plakátunk elkészítését, megelőzte egy ráhangoló beszélgetés.
Az osztály tanulóival megbeszéltük milyen megküzdési stratégiák léteznek.Ezeket kigyűjtöttük és leírtuk a lényegüket.
Boldogság óra keretein belül a mindennapi élet félelmeiről és olyan dolgokról beszélgettünk amelyek szorongással tölti el a gyerekeket. Ezeket a dolgokat utána lerajzoltuk és egy varázsige elmondása után széttéptük, ezzel megszüntetve ezeket a rossz dolgokat amik aggasztották a gyerekeket.
Fontos volt, hogy megvilágosítsam a gyerekeknek, hogy minden problémára van megoldás. Mert nincsenek egyedül a küzdelemben. Jó, ha felismerik miben gyengék, mert azon tudnak majd változtatni. Amiben pedig jók, az erősíteni.
Elolvastuk Bálint történetét, megbeszéltük, munkafüzet néhány feladatát mogoldottuk. Beszélgettünk arról, hogy egy kisgyerek milyen nehéz helyzetekbe kerülhet. Aki akarta elmondta, mit érez ilyenkor, hogyan reagál ezekre a helyzetekre lelke, teste, szelleme. Végül szíveket vágtak ki és arra felírták, mit tesznek, kihez fordulnak a bajban. Majd felolvasták és feltűzték a faliújságra, hogy bármikor elolvashassák, hátha segítséget találnak köztük.
Teher alatt nő a pálma
Megküzdésnek nevezzük azokat a stresszhelyzetekhez kapcsolódó viselkedési mintákat, amelyek egy- egy helyzetben a megoldások felé terelhetnek minket.
A problémaközpontú megküzdés során a személy a helyzetre, a problémára összpontosít, megkísérli azt megváltoztatni, hogy a jövőben el tudja kerülni. Az érzelemközpontú megküzdés során pedig a személy azzal foglalkozik, hogy enyhítse a stressz okozta érzelmi reakciókat, megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását.
Az óra során végig gondoltuk, hogy hogyan viselkedünk egy-egy megterhelő helyzetben, milyen stratégiákat alkalmazunk. Az osztálytársak véleményét is kikértük, hogy ők hogyan látnak ilyen helyzetekben minket. Ezek alapján viselkedésünket tudatosan is megváltoztathatjuk. Mindenki rajzos formában készítette el a rá leginkább jellemző megoldási formákat.
Az óra lezárásaként meghallgattuk Bagdi Bella Pozitív élmények újra élése című relaxációsdalát.
Jurisics Utcai Általános Iskola
Az elméleti háttér áttekintése után játékos feladatokkal próbáltuk feldolgozni a témát. Megcsináltuk az Indulathőmérős játékot, utána a diákok kitöltöttek egy tesztet, hogy kinek milyen a stresszkezelési módszere. Érdekes volt látni, hogy mennyire megmutatkozott a személyiségük, tudatosítottuk, hogy a konstruktívabb megoldásokat célszerű választani. Nagyon érdekes volt a labirintus játék, mely megmutatta, hogyan tudnak megküzdeni egy feladattal stresszhelyzetben. Az egyik gyerek becsukott szemmel vezette a ceruzát, a másik szóban adta az utasítást. Nem mindenki tudta végigcsinálni becsukott szemmel, megmutatkozott az egymás iránti bizalom, illetve bizalmatlanság.
Február a „Megküzdési stratégiák” hónapja
A tanulókkal, a fogalmak tisztázása után szóba került, hogy a mindennapi életünkben milyen küzdelmekkel kell megbirkóznunk.
Első helyen a korona-vírust említették. A nagybetűs Küzdelmet az életükben, a családok, az iskola, az osztályközösség életében a maszkkal, a fertőtlenítéssel, és a vírus elkerülésével együtt-járó „fáradalmak és félelmek jelentik.
Tehát ezeknek a negatív érzelmeknek és tapasztalatoknak a megbeszélése, kivetítése, valamilyen pozitív irányba való fordítása lett a foglalkozás célja.
Eszköznek a játékot és a vizuális szublimálást választottam.
Szobai játékokat játszottunk, egyszerű verseny, ill. mozgásos jellegű vetélkedőkben kellett a „vírust „ legyőzni és legyúrni.
Néhány példa:
– Vírus begyűjtése és semlegesítése
Bekötött szemmel- szájmaszkot használtunk kendő helyett!- apró tárgyakat kellett összegyűjteni a leterített szőnyegről, kiskosárba. Az győzött, aki a legtöbb vírust megtalálta. Az apró tárgyakat almára, vitaminos cukorkára lehetett beváltani, azaz semlegesíteni.
– Vírushordozó
Kanálban pingpong labdát egyensúlyoztak a tanulók adott pontig. Lábfejükön vírussal, azaz 5 ft-ossal sétálni a begyűjtő helyig.
– A betegségek elfújása
Itt kifeszített zsinóron zacskó-fújás történt. Ennél a játéknál ügyes technikával kellett rendelkezni, nem ment mindjárt elsőre, de a gyerekek nem adták fel, volt aki ötödjére „ment neki „ a feladatnak! Nagyon kitartóak voltak.
– Végül álarcot készítettek, amely a vírust szimbolizálta. A tanulók leginkább piros és fekete színnel díszítették a korona-maszkot, amelyet felpróbáltak ugyan, de nem szívesen viseltek. Javaslatukra kívül került az osztálytermen, a folyosón rendeztünk belőle „kiállítást”. / Kívülre állítás!/
A gyerekek nagyokat nevetve egymáson és magukon, szívesen és örömmel játszottak. Megküzdöttek a saját félelmeikkel, a betegségtől való szorongásaikkal. Kívül hagyták önmagukon egy-két órára a negatív érzéseket, és közösen , egymást segítve a játékokban győzték le mindazt, amivel napi szinten együtt kell élnünk!