A gyerekek megismerkedtek a Nekem ez nem megy című történettel, amely kapcsán arról beszélgettünk, hogy milyen problémák adódhatnak a mindennapi életünkben, és hogyan oldhatjuk meg őket. Egymás történetét is meghallgattuk, majd kerestünk rá megoldásokat. Végül játékos ügyességi feladat következett.
Megküzdési stratégiák
Szervezés: A heti témánk a “Farsang” volt, így a mellékletben található arcmaszkokat használtuk a tevékenységen.
Ráhangolás: Az elvarázsolt Meseországban mesehívogató mondókákkal dalokkal készültünk a mese meghallgatására.
A téma feldolgozása:
Meghallgattuk AZ ERDEI TISZTÁS című mesét. Megbeszéltük a mese nyújtotta élményt, majd ötleteket gyűjtöttünk, hogy mi milyen más megoldást alkalmaztunk volna megoldásként. A maszkok segítségével többször is eljátszottuk a történetet.
Egyéni munka: “Otthon, édes otthon!” melléklet elvégzése
Lezárás: “Ellazulni jaj de jó!” című dal meghallgatása táncmozgással összehangolva.
A nyolcadikosok egy olyan életszakaszban vannak, amikor egyre több felelősséggel, döntéssel és érzelmi kihívással találkoznak. A barátságok változnak, a továbbtanulás kérdése nyomást gyakorolhat rájuk, és olykor úgy érezhetik, hogy egyedül kell megküzdeniük a nehézségekkel. Ez a Boldogságóra segít abban, hogy felismerjék: mindenki szembesül nehézségekkel, de mindig van megoldás, és mindig van valaki, aki segít.
1. Ráhangolódás – „A hátizsák, amit cipelünk” (10 perc)
A terem közepére tettem egy nehéz hátizsákot. A diákokat megkértem, hogy képzeljék el: ez a zsák mindazokat a terheket szimbolizálja, amiket nap mint nap cipelnek.
Feladat:
• A diákok kaptak kis cetliket, amikre leírhatták egy-egy nehézségüket (pl. stressz, megfelelési kényszer, baráti konfliktus, önbizalomhiány, félelem a jövőtől).
• A cetliket bedobták a hátizsákba – ez szimbolizálta, hogy nem ők az egyetlenek, akik küzdenek.
Felemeltem a nehéz zsákot, és megkérdezi: „Szerintetek könnyebb lenne ezt a zsákot vinni, ha többen megosztanánk egymással?”
Ezzel rámutattam arra, hogy a nehézségek elviselhetőbbek, ha nem cipeljük őket egyedül.
2. Megküzdési stratégiák – „A túlélők titkai” (15 perc)
Elmondtam, hogy mindenkinek vannak saját „túlélési stratégiái”, amikor nehéz helyzetben van.
A diákok kis csoportokra oszlottak, és kaptak egy-egy élethelyzetet, amelyben meg kellett találniuk a megküzdési lehetőségeket.
Feladat:
Minden csoport egy nehéz helyzetet kapott, például:
• „Úgy érzed, hogy nem vagy elég jó valamiben, és emiatt csalódott vagy.”
• „Összevesztél a legjobb barátoddal, és nem tudod, hogyan hozd helyre.”
• „Nagyon stresszes vagy a továbbtanulás miatt, és nem tudod, hogyan nyugtasd meg magad.”
A csoportok feladata volt:
• Ki kellett találniuk legalább háromféle megküzdési módot a helyzetre (pl. beszélgetés valakivel, sport, humor, kreatív tevékenység, relaxáció, időmenedzsment).
• Be kellett mutatniuk a többieknek, akár rövid jelenet formájában.
Megerősítettem: „A kihívások az élet részei, de mindig van valami, amit tehetsz, és mindig van valaki, aki segít.”
3. Inspiráló történetek – „A sebhelyek ereje” (10 perc)
Egy rövid történetet meséltem egy híres emberről, aki nehézségeken ment keresztül, de megtalálta a saját erejét.
Példa: egy sportoló, művész vagy tudós, aki kudarccal szembesült, mégis tovább küzdött.
Feladat:
• A diákok egyénileg visszagondoltak egy helyzetre, amikor valami nehéz volt számukra, de mégis sikerült továbblépniük.
• Egy lapra felírták: Mi segített nekik akkor?
• A lapokat név nélkül bedobták egy „Erő-dobozba”, majd néhányat felolvastam, hogy a többiek lássák: mindenki képes leküzdeni az akadályokat.
4. Zárás – „Bátorító üzenetek” (5 perc)
A tanár minden diákn
4. Zárás – „Bátorító üzenetek” (5 perc)
Minden diáknak kiosztottam egy üres kártyát, amelyre egy bátorító üzenetet kellett írniuk – olyat, amit egy barátjuknak vagy akár saját maguknak mondanának egy nehéz helyzetben.
Példák:
• „Bármi is történik, mindig van kiút.”
• „Erősebb vagy, mint gondolod!”
• „Nem kell egyedül megküzdened – kérj segítséget, mert van, aki törődik veled.”
• „A kudarc nem a vég, hanem egy lépés a siker felé.”
Miután elkészültek, mindenki elhelyezhette az üzenetét egy „Bátorságfalon”, amely a teremben maradt, hogy bármikor visszanézhessék, amikor szükségük van rá.
Végső gondolatom ez volt:
„Mindannyiunknak vannak nehéz napjai, de soha nem vagyunk egyedül. Mindig van valaki, aki segít, és mindig van bennünk erő, hogy továbblépjünk.”
A diákok mosolyogva, kicsit könnyebb szívvel távoztak – tudva, hogy nem számít, milyen akadályok jönnek, mindig van bennük elég erő és támogatás, hogy megküzdjenek velük.
A kisgyermekek is találkoznak nehéz helyzetekkel – amikor összevesznek egy barátjukkal, ha valami nem sikerül elsőre, vagy ha egyszerűen csak szomorúak és nem is tudják, miért. Ezen a Boldogságórán segítünk nekik megérteni, hogy minden érzés természetes, és mindig van mód arra, hogy jobban érezzék magukat.
1. Ráhangolódás – Az érzések világa (10 perc)
Egy nagy, színes dobozt vittem a terembe. Kinyitottam, és belőle kis képek, érzelmi kártyák kerültek elő: vidám, szomorú, mérges, meglepett arcok. A gyerekek körbeültek, és mindenki választhatott egy kártyát.
• Kérdés: „Volt már olyan napotok, amikor így éreztétek magatokat?”
• Megosztás: Aki szeretné, mesélhet egy pillanatról, amikor szomorú, dühös vagy csalódott volt.
Finoman terelgettem a beszélgetést, hogy a gyerekek megértsék: nem baj, ha valaki szomorú vagy mérges – az érzések jönnek-mennek, és mi megtanulhatjuk kezelni őket.
2. Megküzdési stratégiák játékosan (15 perc)
Most következik a „Mit tehetünk, ha…?” játék. Különböző élethelyzeteket meséltem el, és a gyerekek csoportokban ötleteltek, hogyan oldhatnák meg az adott helyzetet.
Példák:
• „Elveszett a kedvenc plüssöd, és nagyon hiányzik.”
• „Valaki azt mondta, hogy nem akar veled játszani.”
• „Nagyon izgulsz egy fellépés vagy dolgozat előtt.”
A csoportok lerajzolhatták és, akinek volt kedve eljátszhatta, , milyen megküzdési módokat találtak:
– Mély lélegzetvétel, „pillangóölelés” (karokkal saját magunkat átölelve nyugtatás).
– Segítséget kérni egy baráttól vagy felnőttől.
– Kimondani az érzéseinket („Szomorú vagyok, mert…”) és megkeresni, mi segíthet.
– Egy kedves emlékre vagy egy örömteli dologra gondolni.
Megerősítettem: Minden helyzetben van valami, amit tehetünk. Nem vagyunk egyedül, és az érzések átmenetiek – mindig jön egy jobb pillanat.
3. Mesés megoldások – „A bátor kismadár” (10 perc)
Egy rövid mesét olvastam fel egy kismadárról, aki először fél elhagyni a fészkét. Ahogy próbálkozik, egyre bátrabb lesz, míg végül megérti, hogy a félelem normális – és hogy képes legyőzni azt.
A mese után minden gyermek rajzolhatott egy saját „bátor pillanatot” – egy helyzetet, amiben nehéz volt valami, de mégis sikerült megoldania. Ez lehetett egy apró győzelem, például hogy megtanult egy új dolgot, kibékült valakivel, vagy legyőzte a félelmét.
4. Befejezés – „Varázsüzenetek” (5 perc)
Egy kis varázsdobozt hoztam elő. Minden gyermek kapott belőle egy „varázsüzenetet” – egy rövid, erőt adó mondatot:
• „Bármi történik, mindig van, aki segít neked.”
• „Bátor vagy és ügyes, sokkal erősebb, mint gondolod!”
• „A nehéz érzések jönnek-mennek, de te mindig találsz egy utat.”
A gyerekek megölelték egymást, aki akart adhatott egy „lélekölelést” maguknak.
Egy utolsó gondolattal zártam az órát:
„Bármilyen érzésed is van, az teljesen rendben van. Soha nem vagy egyedül – mindig van, aki szeret és segít neked.”
A gyerekek mosolyogva, lelkileg megerősödve indultak vissza a napjukba – egy kis varázslattal a szívükben.
Összefogás!
Cél: A foglalkozás célja az, hogy a gyermekek tanulják meg, hogy a céljaikért meg kell küzdeniük. Többször szembekerülhetnek nehézségekkel, kihívásokkal, problémákkal, kerülhetnek konfliktus helyzetekbe, de ezeket leküzdhetik. Közös erővel teljesülhetnek kitűzött céljaink.
Korcsoport: 4-6 éves óvodáskorú gyermekek
Foglalkozás menete:
Ráhangolódás a foglalkozásra: A gyermekekkel a Nap üdvözlet relaxációs gyakorlattal kezdjük a foglalkozást. A gyerekek nagy örömmel végezték a feladatot, szívesen ismételték meg többször is.
Motiválás: Humor, játékosság, erősségmondóka elmondása után elkezdtük Az erdei tisztás mese elmesélését és eljátszását, melynek szereplői bábok voltak.A gyerekek részt vettek a mese eljátszásában. A többiek részesei lettek a mesének, ők segítették a pocsolya megformálását. A mese végén beszélgettünk a gyerekekkel. Ennek köszönhetően közösen küzdöttük le a nehézségeket. Nagyon élvezték az egész mesét, beleélték magukat a cselekményébe, közösen örültek, hogy jó ötleteik születtek.
Meghallgattuk az Ellazulni jó relaxációs dalt. Relaxáltunk a gyerekekkel.
Eljátszottuk a Bohóckodtunk játékot, egy gyermeket beöltöztettünk bohócnak, ő bohóckodott, a többi gyerek őt utánozta. Sokat nevettünk. Többször eljátszottuk, mert többen is akartak bohócok lenni.
Eljátszottuk a kötéltáncos játékot! Elvarázsoltuk őket a cirkuszba! Nagyon tetszett a gyerekeknek! Még esernyőt is fogtunk, hogy segítsen az egyensúlyozásban!
Farsangoltunk, a gyermekek farsangi jelmezekbe öltözhettek! Sokat táncoltunk, nevettünk, nagyon vidám délelőtt volt!
Ki mit tud az állatvilágban játék során a gyermekek nagyon érdekes dolgokat gyűjtöttek össze. Sok ismerettel rendelkeztek.
Közösen űztük el a telet is, kiszebáb táncoltatással, majd kidobtuk az ablakon!
Eljátszottuk a nevettető játékot, a nevettetés nagyon gyorsan sikerült a csapatoknak. Amúgy is egy jókedvű, vidám csapat vagyunk!
Eljátszottuk a Mi változott meg játékot is! Könnyen észrevették a változtatásokat.
A páros mondóka nagyon vicces volt nagyon élvezték a gyermekek!
Dramatikus játékot is játszottunk: Egy napocskával egyesével végig simogattuk a gyerekeket, mely sugaraival boldoggá tette őket, így guggolásból felálltak, és boldogságot sugárzott a testtartásuk. Majd a gyermekekkel játszottunk nap-felhő játékot, ahol a nap sugaraival elűzte a felhőket, melyeket szintén gyermekek formáztak meg, és ez a nap, boldoggá tett minket.
Február nagyon változatos programot kínált számunkra.
Az első foglalkozásunkon ismertettem a gyerekeknek február hónap témáját, feladat kínálatát, valamint azt, hogy melyek lesznek a hónap nevezetes napjai, amelyeket megünnepelhetünk. Ez nagyon tetszett a nekik. Eldöntöttük, hogy milyen napokról emlékezünk meg a hónapban a Boldogságórákon.
Nem is gyerekek lennének, ha nem választották volna a Nutella Napjának megünneplését! Tudjuk, hogy nem tartozik az egészséges kategóriába ez a csábító édesség, de néha megajándékozhatjuk magunkat egy Nutellás finomsággal, főleg ha egy nehéz napon vagyunk túl. A megküzdés jutalmaként. Ahogy a fotókon is látszik.
A következő alkalommal a Macskák Világnapját ünnepeltük. Szintén küldtek a tanulóim fotókat a cicájukról, amiket kivetítettem a többieknek. Együtt gyönyörködtünk az állatkákban, miközben a kis gazdik meséltek róluk. Közben rajzokat is készítettünk.
Még nagyobb figyelmet szenteltünk a jegesmedvéknek. A Jegesmedvék napján a beszélgetés során kiderült számomra, milyen tájékozottak a gyerekek a klímaváltozással kapcsolatos problémák, a jégolvadás, a jegesmedvék élőhelyét érintő változások terén. Egy jegesmedvékről szóló ismeretterjesztő kisfilmet is megnéztünk.
A nevezetes napok megünneplésén túl a hónap témájával, a megküzdés gyakorlásával is sokat foglalkoztunk. A gyerekek elmesélhették, volt-e már életükben kihívás, veszély, éltek-e át nehéz időszakot. Milyen erőfeszítéseket tettek a megoldásukra, hogyan jutottak túl a nehézségeken? Majd kis cédulákat készítettünk hideg színekkel, amire olyan szavakat, mondatokat írtak, amik azokra a dolgokra, félelmekre, problémákra utalnak, amelyek napi szinten is érinthetik őket, ami miatt aggódnak stb. Egy „fekete foltra” helyeztük ezeket a szavakat. Majd világos színű, derűt árasztó szócédulákra gyűjtöttük azokat a fogalmakat, amik segíthetnek leküzdeni a fájdalmat, megoldás lehet a problémára, annak elviselésére. Ezekkel a papírcsíkokkal körülvettük a „rossz szavakat”, leküzdésük jelképeként.
A humor, a vicc is segíthet a léleképülésben. Az egyik kis tanítványom vicc-könyvet hozott, abból olvasott fel nekünk, hogy eddzük a humorérzékünket is.
A kitartás, erő, akarat, erőfeszítés bizonyításaképpen „Szamuráj-napot” tartottunk. Elolvastuk az ajánlott, „A szamuráj szerencséje” című japán mesét. Két csapatot alkottunk, a felek megküzdöttek egymással különböző feladatokban, játékokban, ahol ügyességük, erejük, logikus gondolkodásuk vagy éppen szerencséjük segítette őket a győzelemre.
Február nem létezhet farsang nélkül. Egy nap, amely a vidámságával, igazi gyógyír mindenféle baj elmulasztására. Felhőtlen hangulatban buliztuk végig a délutánt!
Minden kisgyermek szereti a hősöket, azokat a karaktereket, akik valamely hősies tulajdonságukkal, cselekedetükkel felhívták magukra a figyelmet. Játék közben szeretnek ezek bőrébe bújni, eljátszani, hogy ők is képesek nagy dolgokat tenni. A farsangi időszak idején ez kiváltképp így van.
Egy távoli világ hőseivel ismerkedtünk meg, a szamurájokkal. Koruknak megfelelően hallottak a szamurájok életéről, cselekedeteikről. Meghallgattuk a mesét is, alaposan megfigyeltük a szamurájuk öltözetét, majd megrajzolták a maguk kis szamuráját.
A farsangi időszak alkalmából a gyerekek megosztották egymással, hogy mit és miért választották az iskolai karneválra a maskarájukat. Elolvasták A szamuráj szerencséje c. japán mesét. Figyelemmel követték a szamuráj változásait, saját élményeikkel is gazdagították a beszélgetést. Végül elkészültek a szamurájok is.
Iskolán csatlakozott a Nemzeti Faültetés Napjához. Az iskola udvarán az önkormányzattal közösen két facsemetét ültettünk. A faültetés előtt rendbe tettük az udvart, összeszedtük a szemetet. Az alsósok meséket néztek és hallgattak a fákról. A felső tagozatos ok Kvíz feladatokat oldottak meg a fákkal kapcsolatosan. Faültetés közben közösen énekeltük az Ültess fát! és Kertész leszek című dalokat.
Boldogság programunk havi témàja az érzelmekkel való megküzdés.
Öröm, bánat,harag, kíváncsiság,düh, ìjedtség… Számtalan érzés kavarog a gyermekekben.
A foglalkozások alatt érzéseinkkel ismerkedtünk.
A megküzdési stratégiák témát dolgoztuk fel különböző technikák segítségével
Kapcsolódó légzőgyakorlat
Ebben a gyakorlatban a gyerekek összekapcsolódhatnak egy barátjukkal vagy valakivel akit szeretnek,azàltal,hogy hátukat egymásnak tàmasztva érezhetik egymás nyugodt légzését, támogató közelségét.