Nincs is jobb, mint a szabad ég alatt fűben feküdni és virágokat szedni.
Megküzdési stratégiák
A megküzdési stratégiák témája, a gyerekek számára nehezen érthető és megfogalmazható, de ők is kerülhetnek olyan helyzetbe, amit valahogy megkell oldani. Ezért segítségre, bátorításra van szükségük, hogy ne hátráljanak meg az előttük álló feladatoktól, rá kell vezetni őket arra, hogy türelmessé, kitartóvá váljanak a megoldásban, bátran vágjanak bele a feladatokba, nem baj, ha hibáznak, ha nem sikerül elsőre a megoldás. A foglalkozást Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó! című relaxációjával kezdtük, majd kezdetét vette egy bátorságpróba, melyben ki killett szabadítsák kedvenc plüss játékukat. Az „Aranykulcs” mese meghallgatása után, a gyerekek elmondták, hogy mi lenne a három kívánságuk. A gyerekek megpróbáltak türelmesek lenni a Maci és a méhek c. játék során. A foglalkozást Bagdi Bella: Bátorság dalával zártuk. A hónap végén ” Megküzdési jelmezbált” szerveztünk óvodánkban, melyen mindenkinek olyan hősnek kellett beöltöznie, aki remekül boldogul szorult helyzetekben.
Szikszai György Református Általános Iskola
A megküzdési stratégiák havában sokat beszélgettünk arról, hogy kinek milyen aggodalmai, illetve megoldandó feladatai vannak. Ötletbörzéztünk, hogy az egyes problémákat ki hogyan oldaná meg. Akadtak olyan javaslatok is, melyekre az adott személy nem is gondolt addig és ezzel számára könnyebb lett a saját esetének megoldása. Végül önmaguk töltötték ki a Problémamegoldó tesztlapot, önállóan keresve a megoldásokat.
A februári boldogságóránkat a hónap dalával kezdtük. A tanulók azt a feladatot kapták, hogy soroljanak fel 5 tevékenységet, melytől boldognak érzik magukat és 5 olyan dolgot, ami bosszantja őket, rosszul érzik magukat tőle.
Megbeszéltük, hogy mi vagy ki az, ami segít ezek leküzdésében. Egy kis papírra írta fel mindenki, majd ráragasztotta a megfelelő képre.
– Bevezető gyakorlat: 1. Hőmérő (10 perc): A feladat leírása: Az óra elején kérjük meg a diákokat arra, hogy mutassák meg azt, milyen az aktuális hangulatuk éppen. Kezükkel a talajtól való távolsággal mutassák meg, hogy érzelmeik alapján hol helyezkednek el egy képzeletbeli skálán. Röviden meg is
magyarázhatják, hogy mi befolyásolja éppen ezt a hangulatot.
– Udvarlás (20 perc): Alkossatok 5-6 csoportot és nézzetek utána az egyes századokban és birodalmakban, országokban, mi volt a jellemző az udvarlási szokásokra! Prezentáció készítése.
– A zene ereje (9 + 6 perc): A Ted-előadás megnézése és beszélgetés folytatása.
A február hónap témája a megküzdési stratégiák volt.Ez a gyerekek számára nehezen érthető és megfogalmazható téma,de már ők is kerülhetnek olyan helyzetbe,amit valahogy muszáj megoldani.A mi feladatunk,hogy segítsük,bátorítsuk őket ,hogy ne hátráljanak meg az előttük álló feladatoktól,ezáltal türelmessé,kitartóvá váljanak a megoldásban.Bátran vágjanak bele a feladatokba,nem baj,ha hibáznak.A foglalkozást Bagdi Bella:Ellazulni jaj de jó! című relaxációjával kezdtük,majd előkerült a „megtalált levél”,amiben a kedvenc plüssök tudatták,hogy elbújtak és csak akkor jönnek elő,ha különböző feladatokat oldanak meg a gyerekek.Ezzel kezdetét vette a mi bátorságpróbánk..
Az órát az Ellazulni jajj de jó című dallal kezdtük. A foglalkozás iskolánk kinti tantermében folytatódott, ahol a feladat az volt, hogy egy dobozból konkrét tárgyakat kellett kihúzni. A problémamegoldásban a tanuló érzékszervén kívül másra nem hagyatkozhatott. Az osztálytársak lelkesítő szavakkal, türelemmel, és jókedvvel támogathatták a feladatvégző tanulót.
Testrészeink (játék a babzsákkal)
Mese Aranykulcs
Sárkányszínezés
Dal Ellazulni jaj de jó!
Villámrelaxáció után a gyerekek megismerkedtek A három kívánság című mesével, melynek kapcsán arról beszélgettünk, hogy milyen problémák adódhatnak a mindennapjainkban, milyen félelmeink vannak és hogyan tehetünk ezek ellen. Tisztáztuk, hogy a legijesztőbb, legkétségbeejtőbb helyzetekben is először meg kell nyugodnunk ahhoz, hogy át tudjuk gondolni a helyzetünket. Ezért elkészítettük a gyerekekkel a nyugalom tengerét, melyet a gyerekek halacskáival népesítettünk be. Ezeknek a „kinyitható” halaknak a hátára került a probléma, pocakjába pedig a megoldás rá. Színezés után A/3 méretű lapra ragasztották a halakat, majd további élőlényekkel, tengeri, vízi környezettel színesítették a képet. A foglalkozást zenehallgatással zártuk.
„A kis dolgok a legértékesebbek:
egy halk szó,
egy pillantás,
egy mosoly.”
Az önbecsülésünk fontos része az énkép. Önmagunkról alkotott meggyőződéseink
befolyásolják az érzelmeinket, irányítják a cselekedeteinket, hatnak a kapcsolatainkra. Mind
pozitív énképre vágyunk, és önmagunkkal való elégedettségre törekszünk. Amit tehetünk a
gyermekek pozitív önértékelésük fejlesztése érdekében, hogy a stresszel járó feszültséget
csökkentsük. Önbecsülésünk részét képezi az önismeretünk, önképünk, önszeretetünk,
önelfogadásunk és önbizalmunk is. Az alacsonyszintű önértékelés rossz közérzethez,
depresszióhoz és akár agresszív magatartáshoz vezethet. Így ennek megelőzése és kezelése
érdekében a boldogság óra keretén belül a következő megküzdési stratégiákat alkalmaztuk.
Mindennap egy gyermek kiült a többiekkel szemben egy előre kirakott székre.
Mindenki egyenként felállva elmondta, hogy az adott társát miért szereti, mit szeret benne a
legjobban (szépen énekel, kedves, segítőkész…stb). Majd kimentek a tanulóhoz és megölelték
egymást, aki megköszönte a kedvességet. A válaszokat felírtuk a táblára, melyet a legvégén
egyszerre ismét felolvastunk. Mindenki nagyon örült és látszott rajtuk, hogy ez nagyon
boldoggá tette őket. Bele-belepirultak nemcsak a lányok, hanem a fiúk is. Ezeket a
gondolatokat papírcsíkra írtam, amiket beleraktam egy üvegbe. Ezt az „ERŐMERÍTŐ”
üvegcsét mindenki egyszerre kapta meg. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy amikor elesettnek
érzik magukat akkor kibontják az üveget és elolvassák, hogy mások milyen értékesnek tartják
őket. Ebből erőt tudnak meríteni és tovább tudnak lépni.
Az 50 megküzdési stratégia gyerekeknek szépen illusztrált színes lapot kinyomtatva,
laminálva az osztályteremben jól látható helyen kifüggesztettük, melyet a gyerekekkel
előzőleg átbeszéltünk. Ha valamelyik tanulón észrevettük, hogy feszült akkor megkértem,
hogy nézze meg és válassza ki, melyik stratégia tudná őt leginkább megnyugtatni. Egyben az
is feladat volt ebben, hogy képes legyen felmérni azt, hogy olyan stratégiát válasszon, ami az
adott helyzetben és helyen kivitelezhető volt. Ezt nagyon szívesen alkalmazták a
mindennapokban.
Kép forrása:
Nemes Andrea, gyógypedagógus