Megküzdés.
Boldogságóráinkon különös figyelmet fordítunk annak tudatosítására, hogy életünk tele lesz feszültségekkel, stresszhelyzetekkel. Meg kell tanulnunk azt a számunkra jól működő megküzdést, ami oldja a feszültséget. Az egészségünk, sőt az életünk múlhat ezen, hiszen a tartósan fennálló negatív stressz megbetegít. Iskolai faliújságunkon elsős, másodikos, negyedikes, ötödikes, hatodikos és hetedikes gyerekek alkotásait láthatjuk saját, sikeres megküzdési stratégiájukról. Igazi csapatmunka eredménye ez a faliújság, kicsitől nagyig dolgoztak rajta iskolánk diákjai.

Minden embernek vannak nehézségei, problémái, de vajon van –e belső erőnk ezekkel megküzdeni?
Először húztunk egy-egy kifejezést és próbáltuk elmagyarázni a jelentésüket: szorongás -szétszórtság -depresszió – frusztráció –tic
A megküzdés témáját két órán dolgoztuk fel. Először szituációs kártyákkal indítottuk, amelyben különféle helyzetekre kellett reagálni csoportmunkában: Például iskolai előmenetellel kapcsolatos stresszre adott reakció, másik iskolába iratás (környezetváltozás) kiváltotta feszültség, szülőkkel kapcsolatos ellentét és közeli hozzátartozó halála miatti érzelmi labilitás. A gyerekek nagyon jól megragadták a különféle helyzetekből adódó stratégiákat, közben együtt sikerült felidézni a már tavaly tanult problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdési módokat. Legtöbb esetben képesek vagyunk egy-egy helyzeten magunk is javítani, optimális módon igazítva a helyzethez, de akad sok olyan is az életünkben, amikor érzelmeinket kell idomítani és belső erőforrásainkat kell mozgósítani a túléléshez, támaszkereséssel vagy figyelmünk elterelésével. Idézetek olvasásával arra is rájöttünk, hogy voltaképpen nem is biztos, hogy mindig nyernünk kell. Az életbe belefér, hogy néha elbukunk: „Aki azt a belső kényszert el tudja engedni, hogy neki minden helyzetből győztesen és nyertesen kell kikerülnie, annak nagy lesz a belső szabadsága. Ez a hiteles élet titka!”-mondta Mérei Ferenc.
Néhány érdekes történetet meséltem, amelyekben megfigyeltük a megküzdési módokat: Placid atya munkatábori túlélési stratégiáit: Nem kell dramatizálni a szenvedéseinket. Különbek vagyunk rabtartóinknál. Keresni kell az élet apró örömeit. Akinek van mibe kapaszkodnia, könnyebben elviseli a szenvedést.
„2007-ben egy Károly körúti bérház második emeletén flódnit sütöttek éppen, amikor a süteményes recepteskönyvből kis elsárgult papírdarabok hullottak ki a földre. A megfakult papírdarabok a holokauszt borzalmas örökségét rejtették. 149 darab, emlékezetből, pár milliméteres grafitceruza hegyével, majd később egy széndarabbal, viszontagságos körülmények közt, kék színű levelezőlapra leírt ételrecept került elő.” Az emberi ésszel felfoghatatlan borzalmak, a zsidó haláltáborok kínjai elől hogyan menekült a szenvedő? Talált valamit, ami elterelte a figyelmét.
Az átkeretezést a következő fogalmakkal gyakoroltuk: fájdalom-tanítás, nehézség-lehetőség, szenvedés-fejlődés, csalódás-változás, sebzettség-bölcsesség, elbukás-megújulás, elbúcsúzás-sorsváltozás, vége-kezdet.
A munka és haláltáborok szenvedései messze állnak a mai emberek tapasztalásaitól, de nehéz helyzetek így is akadnak bőven, így érdemes átgondolni azoknak az embereknek az emlékeit, akik ilyen fokú, már-már elviselhetetlen élményeken mentek keresztül. Az élet sokszor hoz minket olyan helyzetbe, amikor úgy érezzük nem vagyunk urai saját életünknek, ezért a negatív érzelmeinket mindenképpen kezelnünk kell.
„A tudatalatti nem tud különbséget tenni a látszat és a valóság között. Stressznek tulajdonképpen azt tekintjük, amit annak értékelünk.” forrás: https://pszichozona.hu/5-hatekony-stresszoldo-technika/
A második foglalkozáson szó esett a háborús helyzetről is: A tanulókkal átgondoltuk, mi mit tudunk segíteni bajba jutott embertársainkon, nemcsak adományokkal. A településeken lévő gyerekeknek játékokat és hozzá kedves üzeneteket fogunk készíteni. Aki az iskolánkba érkezik, vagy beiratkozik, segíteni fogunk neki a tanulásban.
Egy érzelmi barométert készítettünk: a skála egyik végén szerepeltek a számunkra kellemetlen helyzetek, történések, stresszfaktorok, a másik oldalon a megküzdési módok. A gyerekek számos érzelemközpontú megküzdési módot javasoltak: kutyasétáltatás, beszélgetés baráttal, stresszlabda, poppet játék, sportolás, sétálás, zenehallgatás, kerékpározás és motorozás, friss levegő.
Egy stresszoldó technika egyszerűsített változatát valósítottuk meg:
„Helyezkedj el kényelmesen. Az egyik kezedet tedd a homlokodra, a másikat a tarkódra. Most gondolj egy olyan konkrét helyzetre, ami stresszt okoz. Gondolatban vedd végig a helyzetet lépésről lépésre, pontosan képzeld el, mi az, ami a legrosszabb esetben történhet. Használd valamennyi érzékszervedet: mit látsz?, mit hallasz?, érzel-e illatokat?, hogy érzed magad? Miközben mélyeket lélegzel többször gondold végig a számodra stresszt jelentő helyzetet. Engedd el a kellemetlen érzéseket azáltal, hogy elképzeled az alábbiak valamelyikét:– a kínos érzéseket és elvárásokat beletömöd egy lufiba, amit aztán szabadjára engedsz– beállsz a zuhany alá és lemosod magadról a problémáidat” forrás: https://pszichozona.hu/5-hatekony-stresszoldo-technika/
Végül közös feladatul tűztünk ki a következőt: Esti nyugalom. Közvetlen lefekvés előtt nem nyomkodjuk a telefonunkat. Tudatosan lassítsunk le és kapkodás helyett hagyjunk időt minden tevékenységünkre: a vacsorázásra, a fürdésre, olvasgatásra.