A közlekedési héttel egybekötöttük a témát. Egy óriási hajót készítettünk közösen kartondobozokból. A kis hajóinasok játékot játszottuk, amihez kellett az a hajó. A játéktér közepére helyeztük a hajót. A hajó előtt a tenger, a hajó mögött a szárazföld volt. A gyerekek szabadon futkározhattak, majd különböző utasításokat adtam nekik: szárazföldre! vagy hajóra! vagy tengerre! A gyerekek az adott jelhez kapcsolódva a megfelelő helyre futottak. Mikor a tengerben voltak én voltam a cápa és kergettem őket. Nagyon kedvelték a játékot. Később halakat vágtam ki nekik, horgászbotokat készítettünk, ha valaki esetleg horgászni szeretne. A nagyobbak evezőlapátot készítettek vastagabb papírból. Igazi kis kalózhajó lett belőle. Arra készítették, ha a cápa jön, akkor legyen hova menekülni előle.
Másik nap az volt a feladat, hogy egy kis állatot kellett megmenteniük, mert eltévedtek. Azokat kellett a tengeren keresztül átvinniük sálon, hogy az ne essen be a „vízbe” nehogy a cápa megegye. Majd biztonságba kellett tegyék a „szárazföldön”. Nagyon vigyáztak, nagyon figyelmesek voltak.

Lazító gyakorlatok: “ Meglengetem a karom, pedig nem is akarom…”
“ Arcizom lazítás játékosan”
Mesére hangolódás mondókával
Az égig érő paszuly mese meghallgatása. Beszélgetés .
Akadálypályán megküzdve a feladatokkal, átélni a mesét, eljutni a célba, jutalom maszírozásért. ( egyik kedvenc lazító feladatuk).

A gyermekek céljaikat nehezen tudták megfogalnazni, de Az égig erő paszuly című mesével közelebb tudtuk hozni őket ehhez a feldolgozandó témához.
A szegény legény is megküzdött a rá háruló veszélyekkel és feladatokkal, amit még is jelenitettünk. Babot ültetett minden kis Cinege, amit locsolgattunk és néztük a babcsíra kibújását, növekedését.
A közös éneklés, versmondás, mozgásos feladatok megoldása mind mind a célok megvalósítása és a megküzdessel által összhangban, harmóniában.

Az érzelmi ráhangolódás után meghallgatták az „Aranykulcs” című mesét és elmesélték a mese kapcsán felötlő gondolataikat.Megosztották társaikkal a tapasztalataikat, élményeiket.A „Toronyépítés” és a Cápatámadás” játék nagy sikert aratott. A foglalkozást zenével zártuk.

Február hónapban a gyerekekkel igyekeztünk a bennük lévő esetleges félelmeket, feszültséget feloldani, ehhez kapcsolódóan a farsangot is hozzákapcsoltuk a megvalósításhoz. Ugyanis nagyon sok gyermek fél a bohóctól, így próbáltuk számukra viccesé, kedvessé varázsolni. A gyerekekkel közösen meghallgattuk a ,,Szép nap, ölelj most át engem” kezdetű dalt, s ezzel is barátságosabb nyugodtabb légkört teremtve elkezdeni a foglalkozást. Bohócokat készítettünk, melyeket a gyerekek díszítettek fel, festettek nekik szemet, szájat, ebből is következtetve ki milyennek lát egy bohócot. Miután elkészültek az alkotások, mozgásra hívtam őket, ahol csapatmunkában dolgoztak a gyerekek, ezzel is könnyebb volt nekik megvalósítani a közös célt. Játékos feladatok között volt a ,,Melyik csapat gyűjt össze több labdát” labdajáték, mely közös erővel hat a csapatszellemre is. Továbbá a gyerekek az alagútban is átbújtak mely az esetleges bezártság félelmet oldhatja fel. A mai nap lezárásaként megbeszéltük, hogy nem kell félni semmitől, hisz boldog gyerekek vagyunk, boldog környezetben, s ezzel együtt az ,,Ellazulni, jaj de jó” dallal búcsúztam.