Napi szinten vannak olyan élethelyzetek, melyekben elhangzik az a mondat: „Most haragszom rád!”. Vajon miért is? – szoktam én ilyenkor kérdezni. Majd leülünk, és megbeszéljük, hogy mi is történt, abban az adott pillanatban. Fontos része az is, hogy a végén egymástól elnézést kérjünk, és megöleljük.
Március hónapban sok hasonló szituációnak lehettünk szem-, és fültanúi. Játékszituációban mindez úgy zajlik, hogy sok esetben önállóan, óvodapedagógus beavatkozását nem igényelve történik meg a megbeszélés, ölelés, utána pedig folytatódik is tovább a játék. Illetve elindulhat egyfajta kibeszélése is a dolognak játék közben a játék menetét nem megszakítva.

Gyermekeink naponta többször is összevesznek ,majd megbocsátásra ösztönözzük őket. Ezeket a bántásokat megbeszéljük,hogy senkiben se maradjon feszültség.

A megbocsátás mindkét félnek felszabadító érzés, de ehhez bizalomelőleg szükséges. Ahogy megbocsátjuk, hogy a másik hibázott, képesek vagyunk elfogadni a másikat jó és rossz tulajdonságaival együtt. Így jobb emberré válunk mi is és a másik fél is, ha érzi a felé irányuló bizalmat. Fontos, hogy a gyerekek megtanulják a valós kibékülés értelmét, nyilván ezt hosszú évek alatt fogják hitelesen közvetíteni. Aki megbántott minket, fájdalmat okozott nekünk, de ezen a saját magunk lelki egészsége érdekében szükséges felülkerekedni. A múlt rossz dolgai segítségével eltűnhetnek, így a jelent képesek vagyunk teljes mértékben megélni.
A Tündéri bocsánat meséje sokat segített abban, hogy a gyerekeknek a sérelmeik elengedését megtanítsuk, de legalábbis elinduljanak ezen az úton. Vagyis nem csak arról beszéltünk, hogy kit miért szeretünk, hanem arról is, hogy miért haragszunk rá. Ha haragszunk, azt hogyan lehet feloldani.

A megbocsátás nagyon fontos szerepet játszik óvodai életünkben. A gyerekek már az első pillanattól kezdve, ahogy belépnek, a csoportunkba gyakorolniuk kell, hisz sokan éljük egy csoportban mindennapjainkat, gyakran adódhatnak egymás között konfliktusok. Ezeket a sérelmeket a segítségemmel mindig megbeszéljük, rendezzük. 2-3 gyermek nagyon nehezen tud bocsánatot kérni társaiktól, ezt az eltelt hetek, hónapok alatt fokozatosan gyakoroljuk. Kis szituációs játékokkal, feszültségoldó játékokkal próbálom őket segíteni. A mindennapokban nagy hangsúlyt fektetünk a varázsszavak használatára.

A megbocsátás fontossága az óvodás gyerekek körében megtapasztalható. Beszélgettünk a gyerekekkel milyen problémáik lehetnek egymással a csoportban. Naponta összevesznek, és kibékülnek egymással, de előfordul többször is, hogy az óvónéni közbenjárásával oldódik csak meg egy-egy konfliktus. Ezeket mindig megbeszéljük, hogy senkiben se maradjon feszültség, harag. A megbocsátás fejleszti a személyiséget, mert „Aki megbocsátott: az lemond a haragról, leteszi a sérelmet, leteszi a bosszúvágyat. Akinek megbocsátanak: nő az önbizalma, hinni kezd abban, hogy jobb emberré válhat”. A megbocsátásnak hatalmas gyógyító ereje van. Megszabadít minket a múlt szenvedéseitől, és teret hoz létre bennünk az új élményekre, örömökre, a jelen pillanat teljes megélésére. “Elhozza az örömöt oda, ahol bánat volt, a békét a zűrzavarba, a boldogságot a haragvó felek közé, és mindenkinek visszaadja önmagát”.
Szellőcskeként papír fecniket fújkáltak a gyerekek.

A megbocsátás fontossága az óvodás gyerekek körében megtapasztalható. Beszélgettünk a gyerekekkel milyen problémáik lehetnek egymással a csoportban. Naponta összevesznek, és kibékülnek egymással, de előfordul többször is, hogy az óvónéni közbenjárásával oldódik csak meg egy-egy konfliktus. Ezeket mindig megbeszéljük, hogy senkiben se maradjon feszültség, harag. A megbocsátás fejleszti a személyiséget, mert „Aki megbocsátott: az lemond a haragról, leteszi a sérelmet, leteszi a bosszúvágyat. Akinek megbocsátanak: nő az önbizalma, hinni kezd abban, hogy jobb emberré válhat”. A megbocsátásnak hatalmas gyógyító ereje van. Megszabadít minket a múlt szenvedéseitől, és teret hoz létre bennünk az új élményekre, örömökre, a jelen pillanat teljes megélésére. “Elhozza az örömöt oda, ahol bánat volt, a békét a zűrzavarba, a boldogságot a haragvó felek közé, és mindenkinek visszaadja önmagát”.
Tavasz szél játékkal kezdtük a boldogságóránkat, voltunk „szellőcskék” és viharos „forgószelek” is. Szellőcskeként papír fecniket fújkáltak a gyerekek, forgószélként, lufit kellet fenntartani a levegőben.

A megbocsátás fontossága az óvodás gyerekek körében megtapasztalható. Beszélgettünk a gyerekekkel milyen problémáik lehetnek egymással a csoportban. Naponta összevesznek, és kibékülnek egymással, de előfordul többször is, hogy az óvó néni közbenjárásával oldódik csak meg egy-egy konfliktus. Ezeket mindig megbeszéljük, hogy senkiben se maradjon feszültség, harag. A megbocsátás fejleszti a személyiséget, mert „Aki megbocsátott: az lemond a haragról, leteszi a sérelmet, leteszi a bosszúvágyat. Akinek megbocsátanak: nő az önbizalma, hinni kezd abban, hogy jobb emberré válhat”. A megbocsátásnak hatalmas gyógyító ereje van. Megszabadít minket a múlt szenvedéseitől, és teret hoz létre bennünk az új élményekre, örömökre, a jelen pillanat teljes megélésére. “Elhozza az örömöt oda, ahol bánat volt, a békét a zűrzavarba, a boldogságot a haragvó felek közé, és mindenkinek visszaadja önmagát”.
Bocsánat állatokat rajzoltak egymásnak a gyerekek, és kértek bocsánatot, az ovis társaiktól.