Egész hónapban többször is foglalkoztunk a megbocsátással. Sokszor vannak konfliktusok a gyerekek között, így ez gyakran válik szükségessé. A hónap dala nagy kedvencem, így néhány alkalommal lejátszottam. A Föld napja alkalmából az egész napunkat e köré építettük. Interneten filmet néztük, beszélgettünk, olvastunk, játszottunk, szelektíven szemetet válogattunk, kézműveskedtünk. Délután az iskola udvarán virágot is ültettünk.
Megbocsátás
Áprilisi boldogságóránk középpontjában a megbocsátás került. Lazító relaxációval indítottuk az órát, majd megismerkedtünk Aranyosi Ervin idézetével.
” Aki eddig bántott, annak megbocsájtok, kerülje el őt is a bánat, az átok!
Nem is őmiatta, magam miatt teszem, mert ha rá haragszom, magamat mérgezem!”
Ezek után nyelvtörőkben kerestük, hogy kinek van szüksége a megbocsátás gyakorlására. Keresztrejtvény segítségével kerestük a megbocsátás szavait. „Megbocsátok” kártyákat készítettünk, amelyek segítségével a gyerekek megbocsátottak egymásnak.
A hónapban a megbocsátás témaköréhez csoportosítottuk tevékenységeinket.
Bagdi Bella dalát hallgatva inspirálódtunk,és próbáltunk megoldást keresni.
A gyerekek a témához kapcsolódva kerestek megoldási lehetôsêgeket.
Sajnálatos módon, pont egy reggeli osztályon belüli probléma igazán aktuálissá tette a témát. Így ezzel is indítottuk az óra elejét. Miután megbeszéltük, hogy mi és miért történt, minden tanuló kapott 2 db papírból készült szívet. Azt kértem tőlük, hogy gondolják végig, volt-e olyan, hogy úgy érzik megbántottak valakit az osztályból ebben a tanévben. Kaptak egy kis gondolkodási időt. Egy-két gyerkőc volt, aki mert jelentkezni, de utána mindenki felbátorodott. Elmondták, hogy mivel bántották meg társukat, és sajnálják, hogy megtörtént. A megbántott gyermeknek a szívecske odaadásával jelképezték bocsánat kérésüket, a szívecske elfogadása pedig azt jelentette, hogy megbocsátott a sérelemért a másik gyerkőc.
Az óra végén egy kisfiú odajött hozzám, és ezt mondta: ” Rita néni, én nem tudom mi történt most, de olyan letisztultnak érzem magam.”
Nagyon büszke vagyok rá, hogy így, felnőtt módjára meg tudta fogalmazni az érzését, s büszke vagyok az osztályra is, hogy képesek voltak felülkerekedni a múlt sérelmein.
Április végén ünnepeljük a méhek világnapját. E nap köré szerveztük az április havi boldogság óránkat a harmadik osztályosokkal. Sokat beszélgettünk arról, hogy milyen hasznos állatok. Különböző méretű és kinézetű méhecskéket rajzoltak a gyerekek, melyeket kivágtak és mindenki odaragasztotta a saját kis kaptárjába, melyet előtte készítettünk el. Közben többször is meghallgattuk a hónap dalát.
Április havi téma a megbocsátás gyakorlása volt.A „Villámlazítás”című relaxációs gyakorlatot választottam kezdésnek.Ezután elmeséltem Bezzeg Andrea:Tündéri bocsánat című meséjét,majd átbeszéltük a kérdéseket.A mesén keresztül nagyon jól megérthették,hogy mit jelent a megbocsátás.Néhány példát hoztak fel arra,hogy ki és mivel bántotta meg őket,mit éreztek akkor,esetleg ők kit bántottak meg és azt hogyan próbálták helyrehozni.A megbocsátás nem könnyű,de a saját egészségük és nyugalmuk miatt szükséges és „felszabadító”.Zárásként meghallgattuk és mozgással kísértük Bagdi Bella:Ha boldog vagy…című dalát.
Az április nagy része iskolánkban és azon belül a kis osztályunkban a Föld napjához kapcsolódott.
Ebben a témakörben csoportmunkáztunk többször is, törekedtünk a kis környezetünkben az újrahasznosításra, szelektív gyűjtésre, műanyag flakon helyett kulacsot használtunk, sőt szemetet is szedtünk az iskolánkhoz közel levő játszótére.
Az itt levő feladatok közül a landart készítést választottuk, amit természetes anyagokból amit a gyerekek hoztak csináltunk meg. Ehhez segítségül hívtuk a nagyon ügyes kezű kolleganőmet és az ő nagyobb kézműves szakköröseit, akik megmutatták nekünk hogyan is készülnek a csodálatos munkáik és közösen alkottak a kicsikkel együtt.
Április a megbocsátás hónapja. Ennek jegyében tartottuk az e havi boldogságóránkat.
Mint minden alkalommal, most is a hónap dalának, Bagdi Bella: Ho,oponopono című szerzeményének meghallgatásával kezdtük a foglalkozást ráhangolódásként. Első benyomásukat a gyerekek a dal hangulatával kapcsolatosan fogalmazták meg. Ezzel összefüggésben a táblára felírt alábbi idézetről beszélgettünk a feladat bevezetéseképpen.
„A megbocsátás nem érzelem, hanem az a döntés, hogy elfogadjuk a másik személyt annak ellenére, amit tett.” (Gary Chapman)
A bevezető beszélgetést követően a gyerekek egy-egy megbocsátásról szóló idézetet tartalmazó cédulát húztak. Kaptak időt, hogy értelmezzék, gondolják át magukban, hogy számukra mit sugallnak a mondatok. Majd egyenként, önkéntes sorrendben elmondták, hogy mi is jutott eszükbe a témához kapcsolódó mondatokról. Saját otthoni, iskolai életükből hozták a példákat. Az egy-egy eset az osztálytársakban is felidézett hasonlót, vagy ahhoz kapcsolhatót, így meghallgattuk mindenki gondolatát, történetét. S ezzel, szinte észrevétlenül, el is szaladt az idő! Épp annyi maradt, hogy (a tervezett történet-feldolgozást és dramatizálást kihagyva) a dalt újra meghallgassuk, s a benne felmerülő szavak így, az egyéni történetek után már többlettartalommal telítődtek mindenki számára.
Április hónap témája a megbocsátás gyakorlása volt. A téma feldolgozását beszélgetéssel kezdtük.
Mindenki elmondhatta, hogy ki az, akivel veszekedni szokott és végül hogyan bocsátanak meg egymásnak. Majd varázsszavakat gyűjtöttünk, melyeket a táblára is felírtunk. Ezután készítettünk papírból egy kézzel formált szívet, melybe beleírtak egy varázsszót. Hangsúlyoztam a gyerekeknek, hogy ezeket a varázsszavakat minél gyakrabban használják a megbocsátás alkalmával.
A mai órán a megbocsátással foglalkoztunk a gyerekekkel. Mint minden órát ráhangolódással, elcsendesedéssel kezdtünk. A gyerekekkel saját emlékeikre, tapasztalataikra hagyatkozva megbeszéltük, mit jelent, ha valaki megbocsát, kinek fontos ez és mit éreznek megbocsátás előtt és után. Kivetítettük a Mark Twain -től vett idézetet és megpróbáltuk értelmezni.
Olyan élethelyzeteket gyűjtöttünk, ahol egyszer sértett fél, majd megbántó volt valaki. Megbeszéltük, mi lehetett az, amivel megbántotta a másikat, illetve őt mivel bántották meg. Megpróbáltuk belehelyezni magunkat ebbe a helyzetbe és átélni azt is, hogy a másik fél hogyan érezhette magát adott esetben.
Ez után arra kerestünk választ, miért jó, ha megbocsátunk. Elolvastuk a hónap témájához ajánlott mesét, majd többször is meghallgattuk a „Ho’oponopono-t” végül ezt rövid meditációval kötöttük össze.
A hónap dala hallgatása közben elkészítettük „Megbocsátás” hajóinkat, amikbe aztán gondolatban belehelyeztünk minden sérelmünket, és elengedtük őket.