A foglalkozást kezdő relaxáció előzte meg: „Repül a madár, szárnyalás száll, mert szabad madár.”
Meghallgattuk Bagdi Bella: Ho’oponopono dalát.
Felolvastam Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat meséjét. Megbeszéltük: hogy ki mit tenne, ha lenne varázspálcája. Ha valakit megbántunk, akkor mit kell tennünk, mit mondunk neki.
Játszottunk Jön a Zombi! játékot. Minden gyereknek nagyon tetszett.
Elbáboztam Ferenczei Éva meséjét. Megbeszéltük süni viselkedését.
A Boldogság várunknak a nyolcadik lépcsőfokára felrajzoltuk a megbocsátás jelét.
A zárókörben mindenki elmondta, hogy miért fontos megbocsátani.
Megbocsátás
Furtai ÁMK Bakonszegi Zöldliget Óvoda
A költészet napja alkalmából ellátogattunk a helyi könyvtárba és megleptük a könyvtáros néninket. Nagyon örült nekünk és szívesen fogadott minket. Kézműves tevékenységet is felkínált a társasjátékok és a mesekönyvek megtekintése mellett.
Kiscsoportban sokszor előfordul, hogy apróságokon összevesznek a gyerekek, vagy harmadik/negyedik félnek már „nincs helye” a játszócsoportban, mondván X a barátom…
Sokszor megbeszéljük a gyerekekkel, hogy nem csak egy barátunk lehet, de náluk még a legerősebb egyéniségű gyermek dominál és általában ő határozza meg a játszócsoport rendjét. Nos, mi ezt a fajta hierarchiát igyekszünk úgy alakítani, hogy minden gyermek érvényesülni tudjon és ne 2-4 gyermek uralja a játékot. Előfordul, hogy szétválasztjuk a csapatot és máris helyreáll a rend, mindenki szépen játszik, új gyerekek is csatlakoznak egy-egy játékba. Ez nagyon sok odafigyelést kíván, de ez idő alatt rádöbbennek a dominánsabb gyerekek, hogy bizony nem minden úgy történik, ahogy azt ők elgondolták és rövid időn belül visszatalálnak a barátok egymáshoz a következő mondat kíséretében:
„Na jó, akkor megint barátok vagyunk, megbocsájtok!” Ilyenkor mosolygunk a bajszunk alatt, mert végre a sok papolás meghozta eredményét…
A mai gyerekek amúgy is sajnos nagyon agresszívan rendeznék le a vitáikat, ha hagynánk. Minden konfliktus megoldása után bocsánatot kérnek a gyerekek egymástól, nálunk ez alap. Sőt, mi felnőttek sem szégyellünk bocsánatot kérni a gyerekektől! Már csak a szülőket kell megtanítanunk erre… tisztelet a kivételnek! 🙂
❤ Boldogságóra ❤ – Megbocsátás hónapja, Föld napja
Nyuszi csoporttal közösen csatlakoztunk a “Tavaszi Landart alkotás és közös éneklés” mozgalomhoz!
A két csoport összefogott és az óvoda udvarán természeti elemeket gyűjtögetve tavaszi alkotásokat készítettünk csapatmunkában. Ezután Bagdi Bella: Gyújts egy gyertyát a Földért! c. dalát hallgattuk meg, miközben körbe álltunk kézfogással és különféle mozdulatokkal tiszteletünket tettük a természet felé.
🫂Megbocsátás🫂 – Még ha vannak is kisebb nagyobb surlódások a csoportban, mindig megbocsátunk és kibékülünk egymással 🙂, hiszen a mindennapjaink csak így telhetnek szeretetben ❤ és békességben. Így készíthetünk csapatmunkàval klassz dolgokat és így játszhatunk csak csuda jókat. 😉
„Az emberek tévednek. A szeretet nem azt jelenti, hogy az ember sosem tesz olyat, ami miatt elnézést kell kérnie. A szeretet megbocsátó.” (Carol Mason)
„Ha nem bocsátunk meg azoknak, akiket szeretünk, ki marad? Mi a szeretet, ha nem az, hogy akkor is szeressük a szeretteinket, amikor nem érdemlik?” (Fredrik Backman)
Ezek a gondolatok, szerintem, pontosan kifejezik a megbocsátás lényegét. Hiszen, mindenki követ el hibát, és ha nem bocsátunk meg vagy nem kérünk bocsánatot, szenvedés lesz az ára.
A varázsszavak használatának megtanítása, gyakoroltatása, minden napos feladat. A gyerekek nagyon jól megfogalmazták, hogy milyen érzés, amikor megbántja valaki, és milyen érzés megbocsátani. Azt is megbeszéltük, hogy az se jó, ha ők bántanak meg valakit. Vannak olyanok, akik könnyen tudnak bocsánatot kérni, és vannak olyanok, akiknek ez nehezebben megy. A bocsánatkérés jöhet szívből, és ezt érzi a másik, de jöhet megszokásból, ami mögött nincs érzelem. a megbocsátást tanulni és gyakorolni kell ahhoz, hogy a későbbiekben ez ne okozzon akár lelki, akár testi megbetegedést.
A hónap dalának meghallgatása megerősítést adott a gyerekeknek, hogy a varázsszavak felszabadító érzést adnak. De, az a legjobb, ha igyekszünk elkerülni, hogy társainkat megbántsuk.
Meghallgatták Vadkan Vendel történetét, akit nagyon megszerettek az állatok a mese végére, de a gyerekek is megkedvelték őt.
Mindenki végiggondolta, hogy van-e olyan sérelme, amit még nem beszélt meg a társával, illetve, van-e olyan társa, akitől még esetleg nem kért bocsánatot. Ezt most megtehették, és meg is tették.
A szabadulás útja játék során kipróbálhatták, hogyan tudnak segíteni vagy éppen akadályozni társukat a kijutásban. (Szeretetet sugároz vagy éppen haragot.) Jó volt látni és megfigyelni a gyerekeket, akik önfeledten tudnak játszani. Jó érzés volt kiszabadulni-mondták, de érezték az elutasítást is.
Mindenki elkészíthette a tudatos megbocsátás koktélját vagy pillangóját, amiben színekkel jelzik, milyen összetevőből mennyire van szüksége a megbocsátáshoz.
A megbocsátás nem könnyű, de ha folyamatosan gyakoroljuk, talán, könnyebben engedjük el a problémát.
„Az élet túlságosan is rövid ahhoz, hogy haraggal a szívünkben gyalogoljunk a legvégéig. Beleroskadsz, pláne, ha egyszer feleszmélsz, hogy már nem tudod visszacsinálni. (…) Megbocsájtani ezerszer könnyebb, mint egy életen át cipelni magaddal a haragot.” (Riley Baker)
Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Ebben a hónapban kicsit több torzsalkodás-összekülönbözés volt Osztályunkban.
Ezért nem külön óra keretében, hanem egész hónapon át beszélgettünk a megbocsátásról.
Felnőttként mi is elmondtuk az érzelmeinket, s azt is, miért látjuk szomorúnak, ha a Gyerekek egymással veszekednek. Nem könnyű téma, még Felnőttek közt sem, de megpróbáltuk. Kisebb-nagyobb eredmények voltak, ez azért öröm.
A gyerekekkel a megbocsátásról beszélgettünk. A megbocsátás minden nap jelen van az óvodai életünkben. Először is elmondtuk a már a tanult Boldogóra mondókánkat, majd mindenki elmondhatta ki az, akivel sokat szokott veszekedni, esetleg megbántotta. Megbeszéltük, hogy ilyenkor mi a teendő és egy verset is tanultunk hozzá. Meghallgatták a témához kapcsolódó mesét a színezőt kifestették, majd kis megbocsátó szívet készítettek egymásnak.
Az áprilisi Boldogságórát az 1/9.D osztályban Nyelvtörős fordulatokkal kezdtük, ami megalapozta a jó hangulatot. Majd átbeszéltük kinek mit jelent a megbocsátás, és a Tudatos megbocsátás feladaton keresztül mesélték el a diákok saját élményeiket a témával kapcsolatban.
Megbocsátás – lufifújás
Egy tanmesével kezdtünk, amely a három csibéről szólt. Majd a varázsszavakat gyakoroltuk Bagdi Bella zenéjére. Szerepjátékban a háromféle bocsánatkérő technikát vettük végig, próbáltuk ki – szóban, ajándékkal, érintéssel. Készítettünk bocsánatkérő lapot. Majd mérgünket egy lufi felfújásába engedtük ki.
A relaxáció és az éneklés után beszélgettünk, hogy kit milyen sérelem ért mostanában. Kértek e valakitől bocsánatot és miért, illetve tőlük kért e valaki bocsánatot. Mindenki tudott mondani példát. A mese után színeztünk. Az egyik kisfiú kiszínezte a megbocsátás ajándékát a munkafüzetben, és beleírta a saját, és a barátja nevét. Megmutatta neki és megbeszélték, hogy min is vesztek össze, és a végén kibékültek.
A színezés közben is beszélgettünk a varázsszavak jelentéséről, értelméről. Nagyon érdekes volt hallgatni, hogy milyen komoly gondolatok vannak a fejecskéjükben.