Megbocsátás
A mi megbocsátás-erdőnknek minden egyes fája egy, a megbocsátáshoz szükséges \”tulajdonságot\” jelképez. Kivágni egyet sem engedünk belőle! 🙂
A megbocsátás téma feldolgozásához a Recefice Állattanoda meséjét választottuk kerettörténetnek, amelyet drámapedagógiai módszerrel dolgoztunk fel. A gyerekek kiválasztottak egy-egy szereplőt, akinek a „bőrébe bújva” eljátszották a történetet. A szerepbe lépés nemcsak a mese megelevenítését tette lehetővé, hanem az állatok jellemvonásainak, tetteinek, megnyilvánulásainak elemzését is előkészített. A történet saját élmények előhívását, és megbeszélését is segítette. A bocsánatkérés módjának többféle változatát az osztály tanulói csoportokban vitatták meg. Végül megosztottuk egymással a kooperatív munka eredményeit. A megbocsátás érzésének örömét is megosztotta a közösséggel az, akinek már volt része ilyen élményben.
A témát több óra keretében dolgoztuk fel. Az óra aktualitását egy konfliktushelyzet adta két fiú között. Az órát kártyák húzásával indítottuk, majd irányított beszélgetés következett arról, hogy mivel, hogyan bántunk meg embereket. Majd arról beszélgettünk, hogy lehet egy ilyen helyzetet feloldani. Megcsinálták egyéni munka keretében a Megbocsátásskálát, ami nagyon tetszett a gyerekeknek, majd a válaszokat végigbeszéltük.
Itt tulajdonképpen véget is ért az óra, a következő órát azal kezdtük, hogy a barátságról beszélgettünk. Kit bántott már meg a barátja, hogy oldották fel…
A beszélgetést átvezettünk abba az irányba, hogy aki megbánt, az még lehet jó barátom.
Majd kitaláltuk azt, hogy mindenki húz egy nevet, akit meg fog lepni titokban, hogy kedveskedjen neki.
Megbeszéltük a havi feladatot, a fiúk a videót választották, ami el is készült.
Sokszor mondjuk a másiknak, hogy bocsánat. Valamiért bocsánatot kérünk, de vajon mi meg tudunk e bocsátani a másiknak, h valamit elkövettek ellenünk, és valóban akkora volt a hiba, hogy haragudnunk kellett a másikra. Nehéz kérdések, főleg az óvodás korosztály számára, akiket teljes mértékig az érzelmeik vezérelnek. Miután a gyermekek elmesélték, hogy kire haragudtak meg és miért és ezután megbocsátottak az illetőnek, elmondták, hogy mi vezérelte őket a megbocsátásban. A válaszok többsége a szeretet szót tartalmazta. Majd jöttek a különböző fogalmak is, hála, őszinteség,igazság, stb…Ezekből a fogalmakból megszületett a Megbocsátás erdeje, amit megrajzoltunk kettesével, hármasával dolgozva. Nagy összhangban tudtak dolgozni és látszott, hogy élvezettel készítik a rajzokat, közben beszélgetések indultak közöttük ezen téma mentén.
Kicsit már kicsúsztam a határidőből (jobb későn, mint soha), de a feladatot elkészítettük még április végén, és -bár én nem tudom nem elfogultan nézni 🙂 – szerintem művészi kis erdő született. A gyerekek közösen dolgoztak, de mindenki egyedi mesefát tervezett, beültettük szépen erényekkel és jótulajdonságokkal az erdőnk.
Még április végén elkészítettük, de sajnos csak most jutottam odáig,hogy feltöltsem a képeket a gyerekek Megbocsátás erdejéről. A fákat egyedileg tervezték, megbeszéltük az erényeket, eljátszottunk néhány megbocsátós szituációt, ügyesek voltak. 🙂
Összegyűjtöttük a gyerekekkel, milyen tulajdonságok segíthetnek nekünk abban, hogy képesek legyünk az érzelmeink sűrű erdejében kiigazodni, képesek legyünk megbocsátani másoknak és magunknak.