Beát, ez a történet érintette meg legjobban, ezért rajzban is megjelenítette az eseményeket. Új gyerek érkezett az állatok iskolájába, Vadkan Vendel, aki mindenkit megbántot és kicsúfolt. Ezután senki nem barátkozott vele. Vendel magányos és szomorú lett. Rájött, hogy bután viselkedett: csúfolódott, és nem volt őszinte. A bölcs Bagoly Bagamér segített neki helyrehozni és kijavítani a hibát. Vadkan Vendel bocsánatot kért és a gyerekek megbocsátottak neki. Innetől kezdve sokat játszottak, nevettek együtt az állatgyerekek!

Osztályom már a múlt tanévben megismerte a varázsszavakat, gyakoroljuk is szorgalmasan. Meghallgatták Vadkan Vendel történetét, majd elmesélték saját élményeiket a megbántásról és megbocsátásról. Gyakoroltuk a bocsánatkérést megtötént szituációkon keresztül. Ezután rajzolták le élményeiket.

Kissé lemaradtunk a feladatok feltöltésével, ami nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem foglalkoztunk vele, csak valahogy annyifelé kellett szakadni, hogy nem tudtunk mindenhol teljes vállszélességgel helyt állni. A megküzdési stratégiáknál egy jó beszélgetős óra alakult, így erről csak a jó tapasztalatokat tudom megosztani: szinte hihetetlen, hogy 11-12 éves gyerekek ennyire vevők voltak erre a témára, én csak kérdeztem, és jöttek a jobbnál jobb meglátások.
Az apró örömök még a karácsonyi műsorunk apropóján terítéken volt, így a farsang, a versenyekre való készülődés és az osztálydíszítés miatt ez a téma most kimaradt a Boldogságórákból. Április már a megbocsátás jegyében zajlik, és április negyedikén az osztályfőnöki óra kereteiben élvezetes megbocsátás órát tartottunk. A mellékletben a szerepjátékról (családi vita szerepcserékkel)készült kép látható.

Naplóbejegyzés…

Márciusban nyitott szemmel jártunk, keltünk és apró örömök után kutattunk. És igen, bárhol, bármelyik pillanatban ráeszmélhettünk, mennyire szerencsések is vagyunk, hogy ennyi boldogság ér minket az életben. Ezeket az apró kis boldogságokat meg is örökítettük az Örömkönyvünkben, és azóta is gyűjtögetjük az apró örömeinket.