Megbocsátás
Valós történelmi alakok életéből vett példák, melyek azt bizonyítják, mennyire megbocsátók voltak.
Ezzel a témával kapcsolatban sokat beszélgettünk arról, hogy őket milyen sérelem érte, hogyan tudták ezt kezelni. Arról is megkérdeztük őket, hogy ők sértettek-e már meg valakit. Szándékos volt-e ez a sértés, vagy véletlen? Sikerült-e magát túltenni rajta? Volt-e akivel meg tudta ezeket beszélni? a legkülönfélébb dolgokat mondták a gyerekek. Volt, aki a testvérével kapott hajba, mert nem adta oda neki a játékát. Volt akinek szülővel volt konfliktusa, de szerencsére mindenki meg tudta oldani a problémát. Azt mondták a gyerekek, az volt a legjobb amikor megtörtént a megbocsájtás. Azért, mert utána nagyon megkönnyebbül az ember. A csoportunkban nagyon jól működnek a varázsszavak: sajnálom, bocsánat.
A témát több foglalkozáson keresztül dolgoztuk fel játékos formában. Nehéznek bizonyult, mert az autizmussal élő tanulók számára az elvont fogalmak megértése nagyon nehéz, főleg ami szociális tartalmakhoz kötődik. Saját tapasztalatinkra, élményeinkre támaszkodva szituációs játékokkal, mesével, dallal segítve oldottuk meg a feladatokat.
Sorozatunk rövid története: A csoport sétálni ment, közben Böbike meggondolta magát és visszafordult. Nagyon megijedtünk, keresni kezdtük, szerencsére hamar megtaláltuk. Kati néni nagyon haragudott Böbikére, amiért szó nélkül elhagyott bennünket, de megbocsátotta a dolgot.
Nem volt könnyű feldolgozni a megbocsátás témáját. Lassan megnyíltak beszéltek saját megbántottságukról, sérelmeikről és azokról az érzésekről, amelyek bennük vannak, ha megbántja őket valaki valamivel. Eddig ment is, szinte mindenki kapcsolódott a témához. El is játszottunk egy jelenetet, arról, hogy egy gyerek bántó szavakkal megsérti két társát.
De hogyan bocsátunk meg, mi kell hozzá? Nehéz kérdések voltak számukra. Majd elhangzott az idő és a szeretet szó. Ezt értette mindenki és kapcsolódni is tudtak hozzá, jöttek a megbocsátás sztorik. Van, aki könnyebben, van, aki saját bevallása szerint soha nem képes megbocsátani. Erről nagyon jól tudtunk beszélgetni. Értették, hogy a megbocsátás egy ajándék érzés saját maguk számára, ha képessé válnak rá. Ennek nagyon megörültem!
Végül elkészültek a rajzok. A színeket, az arckifejezéseket, még az időjárás ábrázolását is alkalmazták a folyamat három szakaszának illusztrálásához.
Kedves Hamupipőke!
Nagyon sajnálom, amit veled tettem! Mentségemre szolgáljon, hogy nem ismertelek eléggé, nem tudtam, hogy milyen nemes szíved van. Engem elvakított az irigység, csak azt láttam, hogy téged mindenki szeret, a lányaimat pedig mindenki elkerüli. Szülői szívem azt diktálta, hogy próbáljam meg gyermekeimnek a legjobbat nyújtani. Ma már tudom, hogy hiba volt téged bántani, hiszen te nem akartál rosszat nekünk. Szeretném a bocsánatodat kérni azért a sok gonoszságért, amit ellened elkövettünk!
Bízom a megbocsátásodban: A te mostohád
Több, mit kétszázan énekeltünk a Földért.
Áprilisi boldogságóránk témája a megbocsátás volt. A foglalkozásra Cincin kisegér látogatott el hozzánk, aki segítséget kért a gyerekektől. A barátja, az oroszlán nagyon megbántotta őt és most fél tőle. A félénk kisegér elmesélte, hogy az oroszlán durva vele, mindig erősen szorítva öleli, köszönéskor is hatalmas erővel csap a mancsába. A gyerekek örömmel segítettek Cincinnek, hogy megtanítsák barátjának a kedvességet, óvatosságot, egymásra figyelést. Varázsszavakat is tanítottak a nagyhangú oroszlánnak:”Ne haragudj!”, „Bocsánatot kérek!”, „Sajnálom!”, „Kérlek, bocsáss meg, legyél a barátom!” A gyerekek megfogalmazták, hogy véletlenül is megbánthatunk valakit, és jó érzés bocsánatot kérni és megbocsátani is a másiknak. Ezt követte a „szívecske lopó” játék. A kör közepén álló kisgyerek megpróbálta megérinteni a társai szívecskéjét. A gyerekek a megbocsátás varázsszavait hangoztatva védhették ki az érintést. (A kör közepén állóknak nem sikerült szívecskét lopniuk.) A foglalkozás zárásaként a szívecskékből elkészítettük a „Megbocsátás” virágainak színes szirmait.