A témával kapcsolatosan először magát a szót tisztáztuk, megmagyaráztuk a jelentését. Mottónk egy Gandhi idézet volt:
„A gyengék sohasem bocsátanak meg. A megbocsátás az erősek erénye.”
A korosztályuknak megfelelő filmeket is néztünk: Füles Mackó meséi – Bocsánat, Csupaszív Rubi Szivárványiában – A bocsánatkérés
A gyerekek leírták, mit mondanának, tennének, ha bocsánatot szeretnének kérni. Fontos volt tisztázni, hogy hibázni lehet, csak tudnunk kell helyre hozni. Ilyen esetekben sokat segít, ha az illető jó tulajdonságaira koncentrálunk – Átkarolom. – Többen megfogalmazták, hogy most leginkább a világra haragszanak.
A legnagyobb sikere a Feltaláló bőrébe bújós feladatnak volt. Nagyon érdekes dolgokat rajzoltak.
Megbocsátás
Mivel még mindig online oktatás folyik, így ismét otthonra maradt a Boldogságórák megvalósítása. A téma feldolgozása után kérésemre egy családtagtól kell bocsánatot kérnie, egy kis versike, egy rajz kíséretében.
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
Meglepetés készítése egy olyan személynek, aki iránt haragot éreztünk.
Kis csoportunk fontos szavai – szívbe foglalva…
… van egy rajzunk is -nem szófelhős-, nem szerettem volna kihagyni a feltöltésből, mert ez is nagyon fontos üzenet…
…köszönöm gyerekek, büszke vagyok Rátok!
A gyerekeknek három lehetőséget kínáltam fel, amelyből válogathattak.
Mindhárom feladathoz érkeztek képek, aminek nagyon örültem. Büszke voltam a gyerekekre, hogy otthon is ilyen szorgalmasak.
Készültek megbocsátás csónakok, szuperdíszes sebtapaszok és egy ajándékrajz is.
Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola
Most, ezekben a mindenki számára nehéz időkben még inkább fontosnak tartom, hogy a gyerekek lelkével IS tudjunk foglalkozni.
Mivel a személyes találkozás nem lehetséges, ezért levélben kapták meg az óra témáját:
„ Ma egy kicsit a boldogságórák témájával, a megbocsátással foglalkozunk.
Többféle lehetőség közül választhattok:
1.Bocsánatkérő levélke írása (Kitől miért kérsz bocsánatot?)
2. Megbocsátó kártya készítése (Kinek miért bocsátasz meg?)
3.Készíthetsz szófelhőt, szerepeljen benne minden olyan szó vagy kifejezés, ami a megbocsátás szóról eszedbe jut!
Köszönöm!🥰”
A gyerekek lelkesek voltak így, az éteren keresztül is.
Szebbnél szebb gondolatokat és alkotásokat kaptam.
ZSZC Lámfalussy Sándor Szakképző Iskolája
Az anekdota népi fogantatású műfaj, rövid, csattanós, tréfás történet; sajátosságai közé tartozik a bensőségesség, a mesélőnek és hallgatóságának egymásra utalásokból, félszavakból is értő összetartozása. Innen származik az élőbeszéd ízét idéző közvetlen elbeszélő hangja, hiszen a regényben nemcsak az elbeszélőnek jut központi szerep, hanem az általa használt nyelvnek is. Az anekdotikus építkezés egyik jellegzetessége az elbeszélői pozíció szubjektivitása; az író nem azonosul hősével, kívülről és ironikusan szemléli, de nem tagadhat tőle bizonyos rokonszenvet, s ha mosolyog is rajta, nem teszi egyértelműen komikus, nevetséges figurává.
A boldogságóra anyagban megadott két történetben olvasható a szereplők közötti szoros kapcsolatot, sőt akár barátság is, annak ellenére, hogy ezt nem akarták/ vagy tudták kimutatni egymás előtt. Ennek ellenére mindig számíthattak egymásra.
Egyik diákunk története:
Egy családi anekdota dédnagyapámra vonatkozik. A háborúban fiatal katonaként szolgált, aztán hosszú fogság után tudott hazatérni. Nagyon várták már itthon, fiatalkori szerelme, sőt, ami érdekes, felesége is, hiszen már nős volt. De egykori szerelme, annak ellenére, hogy a nagyapa nős volt, nagyon aggódott érte és hűségesen várta továbbra is. Dédnagyanyám is tisztában volt ezzel, de méltósággal viselte a dolgot, sőt később már humorral is tudott róla beszélni.
A kép illusztráció, az internetről származik.
ZSZC Lámfalussy Sándor Szakképző Iskolája
Az anekdota szó a magyar nyelvben mint műfaji megnevezés a 18. század végén jelent meg. Jókai Mórnak kiemelkedő szerepe volt a műfaj formálásában, népszerűsítésében, aki lapszerkesztőként önkéntesekből hálózatot épített ki az anekdota gyűjtésére. Jókai használta az adoma szót, de elválasztotta jelentését az anekdotáétól. A szórakoztató, humoros történetek műfaji megnevezéseként értelmezte az adomát, és egyik alcsoportjaként kezelte a történelmi tárgyú, történelmi személyekről szóló, csattanóval záruló anekdotát. Jókai Mór nagyhatású munkásságát követően vált bizonytalanná az anekdota és az adoma értelmezése.
Az elolvasott két történet megjelenítette mindkét esetben a szereplők közötti kapcsolatot, sőt akár barátságot is, hiszen mindig számíthattak egymásra, annak ellenére, hogy szívesen csipkelődtek egymással.
Egy családi anekdota nagyszüleim kapcsolatára vonatkozik. A nagypapa annyira félt a leendő apósától, aki akkoriban a falu egyik kiemelkedő személyisége volt, hogy nem mert egyedül menni leánynézőbe. Legjobb barátját is magával vitte, aztán lett is ebből félreértés, hogy akkor most ki is szeretne valójában udvarolni nagymamámnak. De szerencsére megoldódott minden.
A kép illusztráció, az internetről származik.