– Foglalkozást kezdő relaxáció,
– Ho’oponopono című dal meghallgatása és gyakorlása,
– Mesére hívó mondóka, Boldog Dóra báb,
– Tündéri bocsánat című mese feldolgozása,
– Bábjáték,
– A megbocsátás ajándékának kiszínezése, kivágása, majd átadása.
Megbocsátás
„Sajnálom, bocsáss meg, ne haragudj, köszönöm, szeretlek” szinte minden nap használjuk ezeket a kifejezéseket, mert beismerjük tévedéseinket, megbánjuk egymás iránt akarattal vagy akaratlanul elkövetett tévedéseinket, sértéseinket. Bár felnőtteknél, úgy a bocsánatkérés, mint a megbocsátás lassúbb folyamat, a gyermekek nap, mint nap többször is összevesznek – kibékülnek. Pedagógusként a megbocsátás gyakorlásával szinte minden nap találkozom a gyermekek körében. Van, aki hamarabb megbocsát, van, aki nehezen tudja kimondani, hogy „nem haragszom rád”, mert időre van szüksége, pedig nem jó tartani a haragot. Egyetértek Mark Twain szavaival, aki szerint: „A harag egyike azon érzéseknek, amelyekkel csak az időt pocsékoljuk…” Éppen ezért, segítettem a gyermekeknek, hogy minél hamarabb megoldjuk a problémákat. Úgy gondolom, a megbocsátás gyakorlása életünk végéig tartó folyamat.
Azt hiszem, biztosan mondhatom, hogy amióta egy osztályt alkotunk a Borzokkal, nincs olyan tagja csapatunknak, akit ne bántott volna meg egy másik, vagy fordítva: nincs olyan, aki ne bántott volna már meg valakit. Ez teljesen természetes, hiszen az iskolában töltik a gyerekek a legtöbb időt, így természetes, hogy sértettség, bántás, konfliktus alakul ki. Munkám során és otthon, saját gyermekeimmel kapcsolatban is arra törekszem, hogy tanuljanak meg a gyerekek bocsánatot kérni, és megbocsátani is. Ez sokszor nagyon nehéz, hiszen a sértettség pillanatában az ember annyira mélyponton találja magát, hogy nem is olyan egyszerű a megbocsátás.
Ahogy az életben, úgy az iskolában, a mikrokörnyezetünkben is van olyan, aki könnyedén, egy mosoly kíséretében tovább lép sérelmén, de van olyan is, aki nagyon sokáig rágódik, nehezére esik a megbocsátás. Ha ilyet tapasztalok, mindig elmondom, hogy ezek olyan apró sérelmek, amik miatt nem érdemes hosszú órákig, napokig, akár hetekig rágódni. Nyilván van olyan teher, amit régóta hordoz magában valaki, akár gyerek is, de az iskolai konfliktusok során törekedni kell a békés rendezésre, a megbocsátásra. Ez nagyon nehéz feladat, de minden nap gyakoroljuk.
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézménye
A megbocsátás fontosságáról nagyon sokat beszélgettünk a gyerekekkel. Ezzel kapcsolatosan a megbocsátás szivárványát készítették el a tanulók. Hiszen a megbocsátás hozzájárul személyiségünk fejlődéséhez.
Andreetti Károly Általános Iskola és Művészeti Iskola
Elengedjük a negatív dolgokat, tudunk bocsánatot is kérni, ha hibázunk.
A hónap témája a megbocsátás. Megismerkedtünk “Ha valakit megbántottál …” című verssel. Beszélgettünk arról ki mit érez, ha megbántják őt.Megtanultuk hogyan lehet jóvátenni , ha valakit megbántottunk.
Tisztáztuk a bocsánatkérő szavakat,jelentőségüket, szókincsükbe beépítésre került: a “sajnálom, kérlek, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek” szavak.
A megbocsátás témáját leginkább 2 dologra építettem az alacsony gyermeklétszámra való tekintettel: Bagdi Bella Ho’oponopono című dalára és a Tündéri bocsánat című mesére beszélgetőkörrel. A foglalkozást egy vidám Jön a zombi! játékkal zártuk.
Egy héttel a foglalkozás után, a nagyok összekülönböztek valamin és odajöttek hozzám, hogy megkérdezzék, hogy is volt pontosan „az a szó” /Ho’oponopono/, mert most nagy szükségük van arra a szóra. Büszke voltam rájuk, hogy mindezt a „gyakorlatban” is, valóban alkalmazzák, szívesen gondolnak vissza rá.
Április – Megbocsátás
Végig kellett gondolnunk, hogy ki milyen terhet cipel magával nap, mint nap. Mi az, ami bántja, ami foglalkoztatja. Két kis vonatot kaptak a gyerekek. Az egyikbe olyan sérelmet kellett leírniuk, amit nem tudtak megbocsátani, a másikba olyat, amit már megbocsátottak. Mindkettőhöz társítaniuk kellett azokat az érzelmeket, amik előtörtek belőlük, miközben ezekre a terhekre gondoltak. Azt tapasztaltuk a megbeszélés közben, hogy sokkal nehezebb olyan sérelmet előhívni, amit még nem bocsátottak meg. Ennek oka lehet az, hogy a gyerekek könnyebben megbocsátanak, továbblépnek a sérelmeken, mint a felnőttek, de lehet az is, hogy mélyebbre „ássák” azokat és így nehezebb felidézni őket. A beszélgetés közben kiderült, hogy az egyik diák olyasmit tartott számon, amiről a társa nem is tudta, hogy „elkövette”. Tisztázták a félreértést és megnyugtató volt, hogy nem volt szándékosság a cselekedet mögött, sem negatív gondolat. A foglalkozás végére megegyeztünk, hogy sokkal jobb azonnal őszintén megbeszélni a másikkal, hogy mi bánt, milyen érzést kelt bennünk az ő tette, mert így kiderülhet, hogy ő nem is vette észre, hogy bántó volt, vagy nem nekünk szánta a cselekvést, félreértés, vagy véletlen volt.
Leggyakoribb sérelmek:
ellöktek
nem hagytak békén
belém rúgtak
megrántotta a karom
nem játszottak velem
kiközösítettek
a húgom szó nélkül veszi el a játékaimat
csúnyát mondott rám
ellöktek
kinevettek
elvették a tolltartómat
Érzések, gondolatok:
rosszul esett
megijedtem
haragudtam
szomorú lettem
rosszul éreztem magam, nem tudtam aludni
félek, hogy csak kicsit fog változni a dolog
mérges voltam
Meg tudtam bocsátani:
hogy nem játszottál velem
olyanon vesztünk össze, amin nem kellett volna (játékban ugyanaz volt a színünk)
rossz volt, hogy összevesztünk, ezért kibékültünk
egyszer valaki kiöntötte a kulacsom, de bocsánatot kért – meg tudtam bocsátani
A mindennapi élet során sokszor kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor olyat teszünk vagy mondunk, amivel a társunkat megbántjuk. Erről és a megbocsátás, bocsánatkérés fontosságáról beszélgettünk ebben a hónapban a boldogságóra keretein belül a kis elsősökkel. Majd egy befőttes üvegbe írtak üzenetet egymásnak és ráírták annak a nevét akinek az üzenet szólt.