Húsvét körül, beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mit is jelent megbocsátani valakinek és milyen érzés, ha azok, akik megbántottak minket, bocsánatot kérnek. A téma kapcsán felolvasstuk egy részletet a gyerekeknek Mészöly Miklós: A bánatos medve című meséjéből. Majd beszélgettünk arról, hogy ők már kértek-e valakitől bocsánatot, esetleg megbocsátottak-e már valakinek?
Miután ezt megbeszéltük, minden gyerek kapott egy gyurmalapot, ahol a saját arckifejezését kellett megelevenítse, különböző helyzetekben(ha valami fáj, ha megbántják vagy megdicséri).
Megbocsátás
„Valaki megdob kővel. Kit hibáztatsz? Azt, aki a követ dobta, pedig valójában a kő talált el. Akkor miért nem a követ hibáztatod? Mert a kőnek nem állt szándékában fájdalmat okozni. Ezt a logikát követve viszont a követ hajító embert sem volna szabad hibáztatnod, hiszen a harag és a szenvedés vitte rá arra, hogy megdobjon téged. Amikor valaki megbánt bennünket, mindig azt hisszük, hogy direkt ránk utazik. Ha azonban megértjük az emberi elme működését, akkor azt is tudjuk, hogy amikor fájdalmat élünk át, gyakran elveszítjük a fejünket, és olyasmit teszünk vagy mondunk, amit nem akarunk.”
(Gelong Thubten)
Mindennapjaink része, hogy különböző élethelyzetekben, kapcsolatainkban megbántottnak, sértettnek érezzük magunkat. Ezekkel az érzésekkel igen nehéz megküzdeni egyedül.
Szinte elkerülhetetlen, hogy időről időre olyat tegyünk vagy mondjunk, amivel ne okoznánk sérülést, fájdalmat másoknak, szeretteinknek.
A hónap témája a megbocsátás gyakorlása.
A bevezető mese Bajzáth Mária válogatásából, a Homokgát című zsidó mese volt.
Arra kértem a gyerekeket, hogy hallgassák meg a mesét, és gondolják magukat az öregek helyébe…..mit tennének? Megbocsátanának a fiataloknak?
Meghallgattuk a Hooponopono című dalt Bagdi Bella előadásában.
A varázsszavakat figyeltük meg a dalban, hiszen ezeket a gyerekek is használják nap, mint nap. Ha bántanak vagy megbántódnak, vagy éppen valami kellemetlenséget okoznak a társuknak.
A Boldogságórák lényege, hogy a gyermekek személyisége fejlődjön, megértsék és megismerjék a szépséget, a lelki nyugalmat, a csendet, az elfogadást.
A gyerekek felírták kis cédulákra a sérelmeket, vagy azt, hogy kit bántottak meg. Ezeket utána beledobtuk egy kis kannába, és az iskola kertjében elégettük a „sérelmeket”, ezzel el is engedtük magunkból a rosszat.
A foglalkozáson köveket festettünk, melyek a megbocsátás kövei lettek. A fenti idézetben is a KŐ a kulcsszó, amely lehet a KŐ, amivel megdobnak, de lehet az a KŐ, amellyel megbocsátunk. A KŐ örök, sokat elmondhat.
Az 1. áprilisi Boldogságóránkat az iskola könyvtárában tartottuk meg. A megbocsátás témakörét dolgoztuk fel. Megbántásról, megbocsátásról szóló meséket kerestünk. Elolvastuk A rút kiskacsa történetét. Megbeszéltük, hogyan érezte magát, amikor bántották a baromfiudvar lakói. Eljátszottuk, mennyire volt szomorú, amikor egyedül bolyongott. Hogyan érezte magát, amikor befogadták a hattyúk. Meghallgattuk Shona Innes: A barátság olyan, mint a mérleghinta című hangos meséjét.
Az osztályunkban a gyerekek többsége már megtapasztalta, hogy megbántották (felnőtt, gyerek, testvér, barát, ismerős…okozott már fájdalmat a kis lelkületükben). Olyan kisgyerek is van, akiket nem ért különösebb sérelem (vagy ügyesen kezelik). Elmeséltük a fájó történeteket. Átbeszélgettük a sérelmeket és az érzelmeket. A mi osztályunkban a sértődöttség és a harag tiszavirág életű. Hamar kedvük támad a barátság fonalát felvenni, gyorsan rátalálnak az egyensúlyra. Nincs annál nagyobb öröm, ha minden egyenesbe jön. Példaértékűen mintát adnak ezzel a felnőtteknek (és nekem is), hogy könnyedén túl kell lépni a megbántottságon. Sokkal szebb napokat élhetünk meg együtt, ha megbeszéljük a dolgokat, és kezet nyújtunk egymás felé. A gyakorlatban bemutattunk békülési gesztusokat is. Az osztályunkban a gyerekek önszántukból gyakran használják a következő varázsszavakat: Köszönöm, Sajnálom, Bocsánat, Kérlek szépen! Ne haragudj! Máskor nem fordul elő! Ezzel mindig levesznek a lábamról. Nagyon sokszor érzem, hogy általuk én is jobb ember leszek, amiből természetesen ők is profitálnak. Én is csak hitelesen taníthatom a gyerekeket a megbocsátásra. A Boldogságórák alkalmával az én személyiségem is pozitív irányba változik. Hát így hatunk mi egymásra az órákon!
Megbeszéltük a következő idézetet: „ A barátság nem mindig jó hecc, miatta néha elkenődhetsz. Ha egy barát a lelkedbe gázol, vagy kihagy mondjuk a mókából…Ha így felborul az egyensúly, az lehet, hogy nagyon szíven szúr.”
Meghallgattuk egymás beszámolóját, megerősítettük a fájdalmak létjogosultságát. Arra biztattuk egymást, hogy együtt keressük a megoldást a problémára, a megromlott viszony rendezésére. Elképzeltük, hogy a pitypang bóbitájára tettük a bánatunkat, és messzire fújtuk. Úgy elillantak, mint az álompillangók. Elszállt, és nem is emlékszünk rá. Egy tornász kislány az osztályból megmutatta, milyen a mérlegállás. Eljátszottuk, hogy mekkora boldogság, ha egyensúlyban vannak a dolgok a barátok között.
Gyakoroltuk a kompromisszumkészséget is: A számomra kedves könyvet 1 héttel később kölcsönzöm ki a könyvtárból, most a barátom viszi haza. A játszótéren viszont én ülök először a hintába. 10 percet én játszok a pöttyös labdával, utána 10 percet a barátom. 10 percet én vagyok a kapus, a barátom a csatár, utána váltunk. A legjobb barátnőmnek más is lehet a párja sétánál, más mellé is ülhet ebédkor. Én is játszok másokkal, és nem sértődünk meg. Nyithatunk bármikor mások felé is. Mások kedvében is járhatunk, más barátokkal is játszhatunk. Az a lényeg, hogy remekül érezzük magunkat a társaságban. Megbeszéltük, hogyan lehet fenntartani, ha minden nagyon jól működik.
A Megbocsátás témakörénél nem tudtunk elvonatkoztatni a legnagyobb egyházi ünnepünktől. A 2. Boldogságórát a húsvéti ünnepkörhöz kapcsoltuk. „Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme.” Márai Sándor
A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe. A kereszténység már régóta megünnepli. Az új kezdetet jelképezi. Hirdeti, hogy mindig van remény. Több hittanos kisgyerek van az osztályunkban. A történetet nagyon jól ismerik, és el is mondták. Isten egyszülött fiát keresztre feszítik, de ő arra kéri az Atyát, hogy bocsásson meg az embereknek. Legyen az ő példája mindig velünk. Az egyik kisfiú nagyon szépen mesélte: „Apa mondta, és apával együtt megnéztük a filmet is. Két bűnössel keresztre feszítették Jézust, de ő békét hozott mindenkinek.”
Mi is megünnepeltük, megőriztük a húsvéti locsolás, tojásfestés hagyományát. Minden kisfiú szeretettel mondott húsvéti locsolóverset a kislányoknak, és meglocsolták őket illatos kölnivel. A kisfiúk begyűjtötték a piros tojást, és a csoki nyuszit, amit a locsolásért kaptak.
A húsvét nekünk is napfényt, áldást, jókedvet, és sok-sok örömöt hozott. Jó volt látni és érezni, hogy ezek a picurka gyerekek milyen boldogsággal őrzik a régi idők hagyományait, húsvét kedves szokásait.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A nyolcadikosok – kapcsolódva a költészet napjához is – versbe foglalták gondolataikat a megbocsátásról.
A 8.hónapban vagyunk. A hónap témája: A Megbocsátás gyakorlása
A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom…relaxációval kezdtük programunkat. A hónap meséjét” A tündéri bocsánat meséjét meghallgattuk és beszélgettünk Lola és Lili történetéről, a megbocsátásról.
Vannak helyzetek, amikor különösen nehéz megbocsátani! „Megbocsátani annyit tesz, hogy elfogadjuk a másik emberben lakozó értéket, még akkor is ha cselekedetét helytelenítjük”.
Megbocsátás fontos, mert megbetegíthet a harag, a düh. Ilyenkor alkalmazható Varázsszavaink: Sajnálom, Kérlek bocsáss meg, Köszönöm, Szeretlek!
A hónap dalára a Hooponopóra hajóztunk,táncoltunk, és megismertük a király történetét, aki a bennszülöttektől megtanulta azokat a varázsszavakat, amivel segíthetjük a megbocsátást, a hibák kijavítását.
A szeretetgombóc játékunk során mindenki kapott egy kis szeretet tölteléket!
Ezután a szeretetrobot játékunkban robotként követtük az utasításokat.
A Szörnyi játék során minden kis pillangós megmenekült, hiszen sikerült kimondani valamelyik varázsszót, így senkit sem kapott el Szörnyi! Jó móka volt.
Csoportunkban olykor-olykor problémát okoz a társaknak való megbocsájtás, ezért épp aktuális volt a megbocsájtás gyakorlása. Gyakran fordul elő, hogy valamilyen apró-cseprő problémából, vitából adódóan „harag manó” ellátogat hozzánk. Ezen a héten a megbocsájtást gyakoroltuk. Megbeszéltük, hogy szívünknek, lelkünknek nem tesz jót a harag, s a megbocsájtástól megkönnyebbül a lelkünk. Meghallgattuk Bagdi Bella H’oponopono kezdetű dalocskáját és Bezzeg Andrea Tündéri bocsánat című meséjét. A mese tanulságán keresztül megbeszéltük a legfontosabb „varázsszavakat” mint a „sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek.” Ezek a szavak segítenek nekünk abban, hogy általuk megbocsátassunk és megbocsájtunk. Ellátogattunk a közeli erdőbe, melyet a „megbocsájtás erdejének” neveztünk el. Itt minden kispajtás megölelhetett egy fát ( melyek a szívünk mélyén esetlegesen elő forduló haragot jelképezték) és elmondhatta a „varázsszavakat” így „engedhettük el” a haragot, megbántottságot lelkünkből.
Orosháza Városi Önkormányzat Napközi Otthonos Óvodája, Uzsoki utcai telephely
A gyerekekkel megismerkedtünk a megbocsátással. Mit is jelent, hogy is működik. Meghallgattuk a hónap dalát és meséjét. A mese segített megérteni a megbocsátást. Mindenki elmondhatott egy olyan dolgot hogy mikor fordul elő a megbocsátás. Elkészítette az összes gyermek, a saját megbocsátás kártyáját és ezeket át is adták egymásnak ha szükség volt rá.
A 9.A osztályban is a megbocsátással foglalkoztunk áprilisban. Az óra elejét a már megszokott beszélgetéssel indítottuk a megbocsátás témakörében. A tanulók aktívak voltak, hiszen elmondhatták sérelmeiket, majd az ezekre adott megoldási módokat. A megbocsátás ritkán került elő megoldási módként, ezért beszéltünk annak fontosságáról, előnyeiről, hasznosságáról is.
Feladatnak a „Jövőkerék vita”-t választottam. A tanulókat 4 csoportba osztottam, majd az instrukció alapján felrajzolták a kereket, és ötleteltek. A feladat második része nehezebben ment, nem szívesen cáfoltak a tanulók. A feladat megbeszélésénél több alkalommal is előkerült a megbocsátás, a megértés és a segítségnyújtás is.
Kavicsot festettünk, oda fogják adni a gyerekek valakinek, akitől megbocsátást remélnek.