Kártyákat készítettünk a varázsszavakhoz, majd ezeknek a szavaknak a felhasználásával szöveget alkottunk.
Megbocsátás
A megbocsátás egy többszörösen traumatizált, családból kiemelt gyermek esetében nem egyszerű kérdés…
A foglalkozást mikrocsoportokban csoportonként tartottam. A könnyű légzőgyakorlatot követően beszélgettünk a megbocsátásról, jelentéséről. Meglepően széles körű ismeretekkel rendelkeznek a témáról. Felidéztek néhány esetet, amikor ők bocsátottak meg másoknak, illetve nekik bocsátottak meg. A puzzle inspirálta őket, megállapításra került, hogy a varázsszavak segítenek a megbocsátáshoz vezető úton. Ezt követően beszélgettünk arról, hogy milyen jelekből látható, hogy valaki megbocsátott nekünk – ezt közösen megbeszélték, leírták. Kértem őket, hogy gondoljanak olyan személyre/személyekre, akiknek még nem bocsátottak meg – figyeljenek befelé, ha jól esik, akkor tegyék a szívükre a kezüket is, akár be is csukhatják a szemüket. Mindeközben meghallgatták a hónap dalát. Végül közösen kerestek három okot arra, hogy miért érdemes megbocsátani – ezt egy előre nyomtatott három szivet tartalmazó lapra írták fel.
Mély, belső munka volt. Köszönjük!
A megbocsátás hónapjában beszélgetőkörrel indítottunk a dal után. Elmondhatták a gyerekek, hogy mi volt az a helyzet, szituáció, amikor valami rosszul esett, megbántódtak. Miért van szükség a megbocsátásra mégis? Többek között erre is kerestük közösen a választ. Hogyan tudunk megbocsátani akkor is, amikor nagyon nehéz? Rengeteg okos gondolatot osztottak meg egymással. Milyen módon tudjuk elengedni a rossz érzéseinket? Kibeszéljük azzal, akiben megbízunk, hangzott az egyik válasz tanítványomtól. Belefújom egy műanyag flakonba és lezárom, mondta egy másik kisgyerek. Minden alkalommal meglepnek, érzelmileg fejlődnek. Játszottunk számtalan megbocsátással kapcsolatos játékot. Váltóverseny során, két csapatban kellett egyesével kifutni a táblához és gyűjteni olyan dolgokat, amikor meg kellett bocsátani. Két kislány egyik nap megjelent, hogy ők írtak egy verset a megbocsátásról. Bőrönd játék kapcsán is elgondolkodhattak a témakörben, majd kidobták, elengedték a sérelmeiket. Megbeszéltük azt is, hogy bizony sokszor akaratunk ellenére mi is megbántunk másokat, bizony néha nekünk is meg kell bocsátani. Megegyeztünk abban, hogy dolgozni fogunk azon, hogy minél kevesebbszer legyen ilyen! Alaposan körbejártuk azt a témakört is.
A megbocsátás gyakorlása
Immáron második éve folyik csoportomban a Boldogságóra program. A foglalkozásokat tudatosan építem fel, a gyermeki sajátosságok figyelembevételével. Mivel hatalmas mozgásigényük van, mozgásos feladatokat is biztosítok részükre.
A haragom kifújom… légzőgyakorlattal indítottam a foglalkozást. Majd A bánatos medve című mesére hívtam a gyerekeket. A folytatásban beszélgetést kezdeményeztem magáról a megbocsátásról, ami azonnal beindította kisgyerekek emlékező képességét a tavalyi évben megismert Ho’oponopono-ról. Nagyon örültem neki. Többen is megfogalmazták gondolataikat a megbocsátásról./ Gyerekcsínyek gyakran előfordulnak, konfliktusba keverednek, aztán megbékélnek egymással./ A mese szereplőivel azonosultak, a történetet megkedvelték, amit kérésükre más napokon is elmeséltem. Mese közben mondókáztunk, utánozva a medvét, pillangót röptettünk és énekeltünk lezárásként. Ezt követően kezdeményeztem a megbocsátás virágok /pipacsok/ elkészítését. Nagy érdeklődést tanúsítottak. Megbeszéltük, hogy e virágokkal kérhetnek bocsánatot, ha valakit megbántanak. A Gyurmaarc tevékenységnek is nagyon örültek. Vidám és szomorú arcot egyaránt ábrázoltak és megfogalmazták gondolataikat a feltett kérdésekre. Örömmel tapasztalom, hogy nagy „szeretet” van a gyerekekben. A mindennapokban gyakran ölelik meg egymást, apró örömöket szereznek, anélkül, hogy hallanám beszélgetéseiket. Sokszor játszottuk a „szeretetrobot”játékot. Megtanulták a bocsánatkérés mondatait. Nem felejtették el a tavaly tanult „Jön a Zombi” játékot sem, így hát újra előkerült.
Zárásként elbeszélgettünk az otthoni bocsánatkérő szokásaikról.
Úgy érzem az e havi téma is gazdagabbá tett bennünket. Fontos dolgokat tanultak, ami segíti pozitív életszemléletük alakulását. /„Soha ne hordj haragot a lelkedben!”/ Csoportommal elégedett voltam a téma feldolgozása során. Különösen pozitív észrevétel, hogy folyamatosan előkerülnek a régebbi ismeretek is, melyek segítik munkámat.
DERECSKEI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
Boldogságfitnesszel kezdtük ezt a boldogságórát is, majd egy osztott figyelmet igénylő játékban memorizáltuk a megbocsátás szó szinonimáit. Ebből rögtön tudták a gyerekek, hogy a gyöngysorunk nyolcadik gyöngyszeme a megbocsátás lesz. Szeret vagy nem szeret? játékkal összegyűjtöttük azokat a kifejezéseket, amitől jobban érzem magam (pl. meghallgatnak, figyelnek rám, megölelnek, segítenek, rám mosolyognak stb. ). Ügyesen indokoltak is a gyerekek. Beszélgetőkerekünk megpörgetése mindig nagy izgalmakat rejt, a gyerekek őszintén és szívesen mesélnek az általuk megélt érzéseikről. A FORGIVE c. rövid film megnézése után 6 fős csoportokban alkottak történetet. A gyerekek a film alapján kreatív feladatban találták ki mi történhetett a múltban. A FORRÓ SZÉKBE ülve kihangosították a főszereplő gondolatait, min morfondírozhatott az autóban ülve, milyen félelmei lehettek. A SZERETET ROBOT segítségével sokkal könnyebb volt egymástól bocsánatot kérni, igazi szívetmelengető élmény volt nekem és az osztály minden tagjának. Többen is kipróbálták a robot szerepet, néhány könny is megjelent a szemekben. A szorongás oldására és a felszínre törő feszültség levezetésére JÁTÉKIDŐVEL zártuk a foglalkozást. Csoportosító, anagramma és keresztrejtvény nagy kedvencei osztályomnak. A SZERETET GOMBÓC után közösen énekelve, testben és lélekben feltöltődve rendeztük vissza a tantermünket.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Áprilisi témánk a megbocsátás volt. Mind a felnőttnek, mind a gyermeknek nehéz ez a téma. De szükséges, hogy már gyermekkorban a feszültségek, a konfliktusok megoldásaira meg kell tanítani gyermekeinknek ezen téma fontosságát.
A foglalkozásunk elején meghallgattuk a megbocsátás dalát. A dal meghallgatása után felidéztünk a gyerekekkel közösen azokat a helyzeteket, amikor valaki valami rosszat tett. Mi lett annak a következménye, milyen volt számára azon nap megbocsátás nélkül. A tevékenység során, a gyermekek gondolkodását arra szerettem volna terelgetni, hogy mennyire fontos számunkra, hogy meg tudjunk bocsátani egymásnak.
Befejezésül, a közösen kiszíneztük a hónap képét, és megtanultuk a mondókát is.
Ebben a hónapban a megbocsátás témát dolgoztuk fel és építettük be az éppen aktuális projektünkbe. Az anyák napjához közeledve a nagyobbakkal sokat beszélgettünk arról, hogy mivel tudjuk megbántani a másik embert és hogy milyen jó érzés is megbocsátani. A pillangó csoportban elmeséltük a mesét a medvebocsról sőt a gyerekeknek annyira megtetszett hogy alvás időben ők is szerették volna elmesélni.Megbeszéltük hogy ki az aki aznap megbántott bennünket és ki az aki mindíg megbocsát nekünk. A szeretetgombóc játék minden csoportban nagy sikert aratott hiszen jó érzéssel töltötte el a gyerekeket hogy többen is megöleltük azt akinek szüksége volt szeretetre.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Az áprilisi tevékenységünket relaxációs gyakorlattal kezdtük „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom…”. Majd „A bánatos medve” mesével folytattuk foglalkozásunkat.
Játékmackó segítségével keltettük fel a gyerekek figyelmét, a mese befogadására. A mesélés interaktív módon valósult meg, a gyerekeket is részeseivé tettük a történetnek, együtt énekeltünk, mozogtunk, hogy a mese élményszerűbb legyen számukra. A történet végén, a gyerekek megölelték barátaikat.
A boldogságóra áprilisi témája a megbocsátás volt. Mind a felnőttnek, mind a gyermeknek nehéz téma, de szükséges, hiszen enélkül nincs boldogság. Úgy érzem, hogy már gyermekkorban meg kell tanítani gyermekeink számára ezen téma fontosságát.
A foglalkozásunk elején meghallgattuk a megbocsátás dalát. A gyermekek figyelmesen hallgatták, nagyon tetszett nekik. Utána még sokáig dúdolgatták a nap folyamán.
A dal meghallgatása után felidéztünk a gyerekekkel közösen egy olyan helyzetet, amikor valaki valami rosszat tett. Mi lett annak a következménye, milyen volt számára azon nap megbocsátás nélkül. Érdekes reakciók, válaszok születtek. Ezen téma megértése még nehéz a gyermek számára, mert nem értik, hogy miért van rá igazán szükség.
A Tündéri bocsánat mesével próbáltam elmagyarázni számukra. A mesét bábjáték formájában adtam elő. Örömmel figyelték, és utána ők is eljátszották Lola és Lili történetét. Sőt! Tündéri jelmezt készítettünk. Megtanultuk hozzá a megbocsátás mondókát is. A lányok kiszínezték a hozzá illő színezőt. A nap folyamán többször is használtuk a varázsszavakat, mint pl. a sajnálom, szeretlek, megbántam.
Délután örömmel újságolták a szülőknek a nap folyamán tanult fontos dolgot: a MEGBOCSÁTÁS a boldogság első lépése!
A megbocsátás témakör feldolgozása talán a legjobbkor jött az osztályunk számára, mert mostanában a szabadidőben a lányok és fiúk között is több konfliktus, sérelem is történt. A gyerekek először meghallgatták Panyi Katinka: Az ügyefogyott légy című mesét. Átbeszéltük miért is jó, ha valaki bocsánatot tud kérni és a másiknak meg tud bocsátani. Ezután a szeretetgombóc játék következett. 😊 Szinte mindenki kért egy kis támogatást, ölelést.