A megbocsátás hónap keretében, mivel volt náluk dekorkavics arra gondoltunk az osztályommal, hogy ezeket a kavicsokat díszítve ajándékozzuk meg azt a személyt, akitől szeretnénk megbocsátást kapni. A táblára felírtuk a neveket, hogy ki kitől szeretne bocsánatot kérni és adni ennek jelképeként egy ő általa díszített kavicsot.
Megbocsátás
A megbocsátás hónap keretében, mivel volt náluk dekorkavics arra gondoltunk az osztályommal, hogy ezeket a kavicsokat díszítve ajándékozzuk meg azt a személyt, akitől szeretnénk megbocsátást kapni. A táblára felírtuk a neveket, hogy ki kitől szeretne bocsánatot kérni és adni ennek jelképeként egy ő általa díszített kavicsot.
Ráhangolásként az óra témájára, megkértem a diákokat, hogy keressenek egy párt maguknak, lehetőleg olyat, akiben megbíznak, és beszéljék meg, volt-e már olyan, hogy valaki bocsánatát kérték, vagy olyan, hogy ők megbocsátottak valakinek. Akik hajlandóak voltak megosztani másokkal is a témájukat, azok elmondhatták a csoportbeszélgetésben is. Kiderült, hogy többségük meg szokott bocsátani, de elmondták, hogy rossz tapasztalataik is adódtak e téren, mert vannak, akik újra elkövetik a sértést. „Buborékban elengedem” meditációval a bennük felgyülemlett feszültséget csillapítottuk.
Megbeszéltük, hogy általában az emberek hogy szoktak reagálni az őket ért sérelmekre, mi nem jelent igazi megbocsátást. Összeszedegettük a könyvben is szereplő eseteket: a megbékélés, a felmentés, a sérelem tolerálása, a sérelem letagadása, a tett elfelejtése. Ehhez még hozzákapcsoltuk a sérelem dédelgetését és a bosszút. Példákat hoztunk, milyen mondatok fejezik ki ezeket a hozzáállásokat a témához.
Majd elkezdtük olvasni a Mit jelent megbocsátani? című novellát, melynek szerzőjét nem ismerem, még nyáron töltöttem le a netről, azóta az oldal már nem működik. Pedig olyan a novella, ami az én lányaimat megérintette, hiszen bele tudták magukat képzelni a feleség helyzetébe. A történetben egy nő meglátja a férjét, hogy egy másik nővel úgy viselkednek egy cukrászdában, amiből nyilvánvaló, hogy szeretők. A diákok eljátszották nagyjából a szituációt, és kértem őket, hogy mutassák be azt is, hogy szerintük hogyan folytatódik a történet. A szeretőre támadtak volna, még nem élték át igazán a történetet, hogy ez a helyzet fájhat annyira a feleségnek, hogy inkább hazamegy. Később elindult a városban, véletlen egy templomhoz ért, betért oda, és egy papnak el kezdte mesélni a vele történteket. Itt megint megálltunk, a diákok eljátszották a jelenetet az elképzelésük szerint, ami nagyban különbözött a novellában szereplőtől, ahol a pap rádöbbenti a főszereplőt, hogy a sok téves cselekvés helyett, mit kell tennie. Ezután a nő hazamegy, látja, amint a férje épp a rendőrséget hívja aggódva érte. Ennél a résznél álltunk meg harmadszorra. Aranyos volt, hogy a történet megbeszélése folyamán végig volt egy olyan szál, melyben azt a fordulatot várták, hogy kiderül, hogy a férj nem is csalja meg igazán a feleségét, és akkor minden megoldódik.
Egy ppt-t készítettem a nem igazi megbocsátásokról, és a megkerestük ennek elemeit a szövegben. Azt, hogy a nő hogyan megy végig a különböző rossz megoldásokon a sérelmével kapcsolatban. Végül megbeszéltük, hogy a megbocsátás igazából nem is annyira annak fontos, aki megsérti a másikat, hanem annak, akit megbántanak, mert addig magát kínozza elsősorban, amíg nem tud megbocsátani.
Április hónapban a megbocsátás témakörével foglalkoztunk. A gyerekekkel relaxáltunk, meghallgattuk a hónap dalát, melyet mindig nagyon nagy örömmel fogadnak. Beszélgetést kezdeményeztem a témáról, a gyerekek elmondták a megbocsátással kapcsolatos tapasztalataikat. Érdekes látni, hogy 11 éves gyerekeknél is előjön az, hogy megbocsátani nem könnyű, amikor valaki megbántott. „Szeretetgombóc” játékot játszottunk, a gyerekek mondogatták, hogy „Mi vagyunk a szeretetgombóc, te vagy benne a töltelék!” Feldolgoztuk a könyvben lévő történetet, mindenki saját véleményét fogalmazta meg vele kapcsolatban. Elmondhatták a gyerekek, hogy mi volt az a helyzet, szituáció, amikor valami rosszul esett és megbántódtak. A gyerekeket kértem, hogy írják le egy lapra, milyen szituációban volt a legnehezebb megbocsátaniuk. A papírokat egy virágra fűztük fel. Megegyeztünk abban, hogy mindenki figyeljen saját magára is, hogy akaratunkon kívül se bántsunk meg senkit. Amikor pedig valaki szívből megbánja amit ellenünk tett, igyekezzünk neki megbocsátani.