Meghallgattuk a szőnyegen fekve Bagdi Bella Hooponopono c. dalát, kicsit meditáltunk rá. Az óvodás gyermekek életében gyakran előfordul, hogy akarva, akaratlanul megbántják egymást. Ilyenkor fontos, hogy tudjunk bocsánatot kérni és tudjunk megbocsátani a másiknak. Ez nem mindig könnyű feladat, hiszen sérelmeink ezt nem mindig engedik meg, sokszor ez még nekünk felnőtteknek is nagyon nehéz. Viszont, ha megbocsátunk, sokkal könnyebb lesz lelkünknek, leesik egy teher rólunk. A megbocsátást is gyakorolni kell. Megbeszéltük, hogy a ne haragudj, bocsáss meg, ugyanolyan fontos varázsszavunk, mint a kérek szépen, vagy a köszönöm.

A Karácsony elérkezésével nemcsak a szeretet, de a megbocsátás is hangsúlyos szerepet kapott a mindennapjainkban. A téma feldolgozását sokszínűvé tette az ünnepi készülődés, mely alkalmat adott kötetlen beszélgetésekre és játékos feladatokra. Az ünnepi díszbe öltöztetett asztalnál, a karácsonyfát csodálva pedig szeretettel, és a megbocsátás jóleső érzésével telt meg a szívünk.

Egy közösség életében teljesen természetes folyamat, hogy teszünk olyan dolgokat ami nem mindenki számára kedves.
Ha előfordul, hogy bizonyos tetteinkkel megbántunk másokat tudjunk bocsánatot kérni, vígasztalni másokat. Ennek formáiról, módjáról tanultunk.

A megbocsátás témát a hónapban igyekeztem minél jobban beépíteni a csoport mindennapjaiba. Kiscsoport révén fontos az összeszokás, a szokás és szabályrendszer kialakítása. Ezekben a gyerekek között sok konfliktus alakult ki, meg amúgy is a minden napok során, leginkább az egymáshoz való alkalmazkodás miatt. A minden napi életünkbe beleépítettem az Ujj- játékot, amit nagyon szerettek a gyerekek, hogy a konfliktusok vagy örömök során egyből tudták jelezni az ujjukkal, hogy éppen hogy éreznek. A szeretetgombóc játékot is igyekeztem a mindennapokba bevinni és akinek szüksége volt, valamilyen támogatásra vagy vigaszra igényelhette a játékot. A gyerekek ezekben nagyon aktívan és érdeklődve vettek részt. A gyurmaarc játékkal a gyerekek nagyon ügyesen képesek voltak érzelmeket ábrázolni, amit utána megpróbáltunk a saját arcunkkal leutánozni.
A hónapban többször meghallgattuk a hónap dalát, ami Bagdi Bella: Ho’oponopono, amire általában önfeledten táncoltunk, vagy szoborjátékot játszottunk.
Mese: Mészöly Miklós: A bánatos medve (részlet)
A mese során a mondókákat a gyerekekkel közösen mondtuk, ezzel is erősítve a csoporton belüli egységet.
A munkafüzetből kismásoltam nekik a színezőt és a mondókát, amit a hónap végén már együtt mondtunk miközben szineztek.

Megbocsátás