A hónap témája a megbocsátás. Azt gondolom, hogy ez egy felnőttek számára is nehéz téma. Nehéz, hiszen a megbocsátás művészetét sokaknak életül végéig sem sikerül elsajátítaniuk.
A témát Ferenczei Éva sünis bábjátékával vezettem be. A gyerekek nagyokat kacagtak és hangosan hőbörögtek a bábjáték cselekményén. Néhány apróbb módosítást végrehajtottunk az eredeti történethez képest, volt, ahol a gyerekeket is bevontam a mese folytatásába. – Pl. Szép dolog volt-e elvennie a süninek az almát, kipukkasztania a lufit. Végül, amikor a süni be szeretett volna állni társai közé játszani, megkérdezték a szereplők a gyerekeket, hogy mit kellene tennie a süninak – bocsánatot kérni-, és megbocsátanának-e. Bizony volt olyan gyerek, aki rögtön azt felelte, hogy bizony nem kellene megbocsátani a süniek. A kisállatok viszont elmondták, hogy ők mégis megbcsoátanak, hiszen látják, hogy a süni megbánta a korábbi viselkedését és együtt játszani mégis jobb, mint kirekeszteni egymást.
A mese után a gyerekek is belebújhattak a szereplők bőrébe és különböző csínyeket, rosszaságokat követtek el a kisállatok egymás ellen, ami után bocsánatot kellett kérniük egymástól. Gyakorolniuk kellett és a továbbiakban is figyelnünk kell rá, hogy a bocsánatkérés konkrét legyen és lehetőség szerint őszinte. Ez a mai világban úgy érzem, hogy egyre ritkább és a gyerekek egymás felé is csak megszokásból, elvárásból odalöknek egy-egy bocsit és mennek tovább, de emiatt előfordul, hogy az, aki ellen vétettek nem bocsát meg. Elenengedni a sérelmeket hatalmas feladat.
A mese lezárásához elővettük az ejtőernyőt és egy lufit igyekeztünk rajta tartani, összedolgozni úgy, hogy a lufi ne repüljön el róla. Ezzel a gyerekek kicsit feloldódtak, a ssss és szszszsz hangok ismételgetésével kicsit kiengedték az esetleg bennük is felgyülemlett feszültséget.
A téma lezárásakor egy pitypang mezőt készítettünk együtt, amire az általuk sorolt néhány bocsánatkérő szót és a megbocsátás szavait is felírtuk. A hónapunk záró gondolata:
„Ahogy a tavaszi szellő elfújja a pitypang magjait, úgy a bocsánatkérés szavaira elszáll szívünkből a harag.”