A megbocsátás gyakorlása kapcsán szülő-gyerek párbeszédeket írtak csoportokban az 5. B osztály tanulói. Minden csoport szabadon megválaszthatta a problémakört, de abban meg kellett jelennie, hogy a gyerek „rossz fát tett a tűzre”, és a szülő megbocsát neki. Az előadást érdekesebbé tette, hogy két tanuló eljátszotta a jelenetet, másik kettő pedig szinkronizálta ezt. Mindenkit tapssal jutalmaztunk az előadásért! A megbeszélés során arra is utaltunk, hogy egymással szemben is gyakorolható majd a megbocsátás, hiszen az elmélet szintjén igen jól megy, a családi mintákkal rendelkeznek, innen már csak egy kis tudatosság kell.
Megbocsátás
Sülysápi Móra Ferenc Általános Iskola
Az áprilisi Boldogságóránkon felidéztük az eddigi élményeinket, emlékeinket, kedvenc játékainkat, „ráhangoló” feladatainkat és meghallgattuk, elénekeltük a legkedvesebb dalainkat is.
Lelkes Lóri és a Boldogságóra 10 éves születésnapja ismét központi téma volt. Végül mindenki önállóan lerajzolta a legkedvesebb, legemlékezetesebb „Boldogságórás” élményét. 🙂
Ózdi József Attila Gimnázium, szakgimnázium és Kollégium
Az aktuális dal meghallgatása után a diákok páros munkát végeztek, egy olyan esetet beszéltek meg egymással, amikor valakit megbántottak, majd amikor őket bántották meg ( mit éreztek, megbocsátottak – e, ill. bocsánatot kértek-e, utána milyen érzelmeik voltak stb.). Idézetek segítségével megbeszéltük, milyen előnyökkel jár a megbocsátás, miért is „ajándék” ez nekünk. Meghallgattuk a Kowalsky meg a Vega Varázsszavak c. dalát, közösen olvastunk a Ho’oponoponóról.
A négy varázsszót szívekbe írták, ez lett az elküldendő feladatunk
Erzsébethelyi Általános Iskola
Kitalálták a gyerekek, hogy egy messzi-messzi galaxisban milyen lenne a megbocsátás rítusa. Megrajzolták, és a lap hátuljára rá is írták, hogyan zajlana ez. Az is kiderült, hogy sokan közülük nehezen bocsátanak meg, így aztán még dolgoznunk kell ezen a területen.
A foglalkozást beszélgetéssel kezdtük. (Mindent meg lehet bocsátani? A megbocsátás inkább annak jó, aki megbocsát, nem annak, akinek megbocsátanak? A megbocsátás azt jelenti, hogy örökre elfelejtjük a minket ért sérelmet?)
Utána megnéztük ezt a rövid kisfilmet (https://www.youtube.com/watch?v=ZXPTHorpJgQ). Párban kellett kitalálniuk hogy kik a szereplők és mi lehetett a szituáció. Utána el is játszották a párbeszédeket.
Megint beszélgetés következett. ( Meséljetek olyan történeteket, amikor őszintén bocsánatot kértetek valakitől, vagy tőletek kért valaki őszintén bocsánatot. Milyen az őszinte bocsánatkérés? Milyen rossz hatása van a szervezetünkre, ha gyűjtögetjük a haragot? )
Lufifújással folyattuk. Belefújtuk a lufikba a sérelmeinket, haragunkat, feszültségünket, majd kidurrantottuk, vagy elengedtük a lufikat. Meglepő volt látni, hogy mennyire tetszett a gyerekeknek ez a játék. Volt aki meg is fogalmazta, hogy „ki kell fújnom magamból az egészet”.
Ez után Tátikát hajtogattunk. Segítségül kivetítettem a folyamatot. (https://www.youtube.com/watch?v=T3wdFNiE4xQ)
A tátikák belsejébe olyan tanácsokat írtunk, ami a megbocsátáshoz kapcsolódik. A foglalkozás végén ki is próbáltuk a játékot.
A zárókörben azt beszéltük meg, ki milyen jótanácsot kapott, melyik tetszett neki legjobban.
Ebben a hónapban a sok program mellett egy kis flashmob nagyon jól szórakoztatta a gyerekeket. Összefogtunk a többi osztállyal és így még hangulatosabb lett. Felhívjuk a figyelmet a Földünk védélmére, jelképként zöld pólóba öltöztünk.
A havi témánk a „Megbocsátás” volt. Nagyon aktuális ez a téma, mert szinte a mindennapjainkban használjuk például a ” Bocsánat”, ” Ne haragudj!” „Köszönöm” „Szeretlek!” szavakat. A csoportban van néhány kisgyermek, akiknek ezeket a szavakat nehezére esik kimondani és alkalmazni. Emiatt örültem ennek a témának, mert sokkal mélyebben tudtunk a „varázsszavainkkal” , „varázsigéinkkel” foglalkozni. Ezen a napon különösen figyeltem a kisgyermekeket, hogy mennyire épül be az életükbe az, hogyha megbántják egymást, akkor bocsánatot kérnek e, vagy megölelik e egymást, vagy tesznek e bármilyen gesztust a másik kisgyermek felé. Sajnos elkeserítő volt az eredmény. A bocsánat kérés és maga a megbocsátás is igen messze állt tőlük. Előfordulnak viták a csoporton belül és sokkal könnyebb árulkodni, mint megoldani maguktól a problémákat. Ekkor éreztem, hogy bizony ez egy több napos munkát fog igényelni, hogy rávezessem őket arra, hogy miért van szükség mindkét félnek a pozitív hozzáállásához. Gyorsan munkához is láttam, és az első kirobbanni látszó konfliktust megelőzve egy beszélgető kört alakítottam ki. Megpróbáltam kideríteni, hogy mi is a probléma és kiváncsian vártam a megoldásra a tippeket. Elmesélték a gyermekek, hogy egy játékon vesztek össze, mert mindketten azzal szerettek volna játszani, viszont együtt nem akartak ténykedni.
Nagyon egyszerű kérdést tettem fel nekik: képes vagy e arra, hogy lemondj a játékról a társad kedvéért?
Kis gondolkodás után az egyik kisgyermek bólinott és ezt látva a másik kisgyermek is. Ez után megkérdeztem tőlük, hogy hogy érzik magukat, amiért így döntöttek. Mindketten mosolyogtak! Megláttam a szikrát, annak a pozitív kisugárzásnak a szikráját, amit egy igazán őszinte kisgyermektől remélhetünk és várhatunk. Megdícsértem őket, hiszen képesek voltak arra, hogy önzetlenek legyenek egymással szemben.
Ezt követően nyitott ablaknál relaxáltunk, beszívtuk a friss levegőt, és a kifújásnál kiengedtünk magunkból minden negatív energiát. Ezt többször is elismételtük és igazán felszabadító érzés kerített mindenkit a hatalmába. Kihasználtam a nyugalmat és azt, hogy lecsendesedtek és elővettem a mesénket, melyet Boldog Dóra mondókájával kezdtem. Jó választás volt, hiszen nagyon tanulságos mesét hallhattunk. Szinte mindenki tudott mondani egy- egy példát arra, hogy bizony ők is kerülzek már olyan szituációba, amikor a varázsigéket kellett használni. Hogy jobban elmélyítsem ezeknek a szavaknak a jelentését, meghallgattuk a Bagdi Bella: Ho’oponopono című dalát. Nagyon tetszett a gyermekeknek, kérték, hogy hallgassuk meg mégegyszer, és a második hallgatás után már maguktól énekelték a refrént. Mivel megbeszéltük a varázsszavakat, ezért azt gondoltam, hogy az sem baj, ha ezeket leírjuk. Az igaz, hogy ők még nem tudnak olvasni, ezért a varázsszavakat színekhez párosítottuk, így sokkal könnyebb volt nekik megjegyezni. Szinte mindenki tudott mondani egy-egy varázsszót, amelyet felírtunk a lapokra. A lapokat pedig a foglalkozás végén kihelyeztük a bejárati ajtónkra, hogy ne felejtsék el azokat használni, amikor szükségük van rá. Néhány feladatot megoldottunk a munkafüzetből, kiszíneztük és elhelyeztük a megbocsátás jelét a nyolcadik lépcsőfokra. Örömmel vették észre, hogy már csak két lépcsőfok hiányzik és bejutunk a boldogság várába.
Én viszont azt vettem örömmel észre, hogy a csoportba egy pár napig nyugalom volt, figyeltek egymásra, használták a varázsigéket és szülői visszajelzés alapján elmondhatom, hogy ezeket a szavakat otthon is sokkal bátrabban használják.
Az egyik legeredményesebb foglakozást tudhatjuk magunkénak, ami személy szerint engem hatalmas boldogsággal tölt el.
Köszönöm! 💕💕💕
Április a megbocsátás hónapja
Elérkeztünk egy olyan témához, ami magába foglalja az előzőeket. Egyébként sem lehet külön-külön feldolgozni a témákat, egymásba fonódnak.
Most is, mint mindig a ráhangolódás során meghallgattuk a hónap dalát. A gyerekeknek nagyon tetszett a dal címe: ho oponopono, foglalkoztatta őket, mit is jelenthet. Igyekeztünk lefordítani (remélhetőleg jól, Havaii): javítás. Itt elidőztünk, megbeszéltük, hogy a megbocsátás során is megjavítunk valamit, egy emberi kapcsolatot. Itt rögtönöztünk egy játékot, ki hogy és mivel javítaná meg.
Ezután készítettünk egy szófelhőt. A gyerekek ügyesen rakták össze az ide illő szavakat: újrakezdés, öröm, boldogság, szeretet, feledés, játék, együtt, ölelés, barátság, család, jóság, kitartás, elnézés, hála, bizalom, sajnálom, köszönöm. Az ábra formáját közösen választottuk ki, számos lehetőség közül. Úgy gondoltuk, hogy az egymásfelé nyúló kéz nagyon jól kifejezi a megbocsátást, egymás tiszteletét, a másik szükségességét. Abban egyetértettünk, hogy egyedül nem jó, ha a családban, barátok közt történt valami akkor azt meg kell beszélni, bocsánatot kell kérni, megbocsátani és együtt, boldogan haladni tovább.
A gyerekeknek nagyon tetszik, amikor idézeteket kereshetnek a témával kapcsolatban. Most is volt rá lehetőségük. Közösen, ketten-hárman kerestek idézeteket.
A megvalósítandó feladatok közül legjobban ezt választotta a csoport: Milyen állat a bocsánat? Mint mindig, az eddigi évek alatt (már 4. éve gyakorlom a Boldogságórát), most is több és sokszínű feladatot kaptunk a megvalósításhoz. A Boldogságórán igyekszem elsősorban ezeket megcsinálni, ezekből válogatni. Az is előfordult, hogy a felkészülés során másként dolgoztuk fel a témát. Nagyon fontos számomra, hogy olyan legyen, amit a gyerekek választanak, ne érezzék kötelezőnek.
A megvalósítás előtt beszélgettünk a megbocsátásról. Mindenkinek volt története ezzel kapcsolatban. Azt jó volt hallani a gyerekektől, hogy megbocsátani nem könnyű, de annál jobb érzés. Megbocsátás előtt szomorúak vagyunk, az is megbántott és az is, akit megbántottak. Nem jó és nem is kellene egymást bántani. Ezután, mindenki elképzelte, hogy szerinte milyen állat vagy milyen állathoz hasonlíthat a bocsánat. A kész rajzok között volt, aki nem állatként jelenítette meg a bocsánatot, hanem pl.: szív, virágok, eső, felhő, domb, sziget. Az egyik kislány összekötötte a rajz készítését a fenntarthatósági témahéttel, a Földet rajzolta le szívekkel. A Föld jelképez mindent és mindenkit (embereket, állatokat, növényeket), a szívek a megbocsátást.
Mivel az időnk engedte, készítettünk egy rövid versikét a megbocsátás rítusához:
1 Megbántottak engem
2 Kicsit kesergő
3 Bánatban járok
4 Külön lépsz
5 Nincs öröm
6 Hallgasd csak
7 Boldog légy
8 Most mondom
9 Mindenkinek
10 Megbocsájtás mindig!
Minden egyes alkalommal elkápráztatnak a gyerekek azzal, hogy milyen mély érzésűek, kreatívak, sokrétűek. Öröm, boldogság számomra minden alkalom az évek során amikor együtt dolgozhatok velük a Boldogságórán.
A beszámolónkhoz a videót itt tekinthetitek meg:
A megbocsátás fontosságáról és annak jelentőségéről beszéltem a gyerekeknek példákkal alátámasztva. Az elméleti megbeszélés után, gyakorlati példákon keresztül hangsúlyoztuk a megbocsátást. Ehhez kapcsolódó keresztény éneken keresztül, a Biblia szerinti megbocsátás szemszögét is meghallgattuk és átbeszéltük. Az óra végén pedig minden tanuló írt, egy úgynevezett adósságlevelet, amelyben leírták velük szemben elkövetett vétségeket. Az adósságok elengedésének és az ezzel kapcsolatos megbocsátás jelképeként eltépték az adósleveleiket