A foglalkozás végére nagyon szépen kidolgozott személyre szóló bocsánatkérő kártyákat készítettek a gyerekek.
Megbocsátás
Bocsánat állatot választottunk a plüss játékok közül: egy kék színű mesebeli polipot. A gyerekek egymásnak adták és őszintén elmondták,hogy ki kitől és miért kér bocsánatot. Ez a korosztály már képes felismerni, ha valamit rosszul csinál vagy megbántja társát.Jó volt látni és hallani az őszinte megnyilvánulásokat.
Továbbra is folyik a Boldog Dóra ,,program”. Minden nap valaki hazaviszi és felvidítja Dórát.Ezzel sikerült a szülőket is bevonni.Az élményekről képeket töltenek fel a zárt csoportunkba. Csak néhány ezekből: a tánc világnapján elvitték a balettórára, utazott autósülésben, volt a terráriumban,elment a helyi kisboltba, megnézte az éppen kikelő kiscsibéket,megtanult gitáron játszani, kakaóscsigát sütött, húsvétkor meglocsolták, karateórán járt, aludt sátorban, mosott fogat elektromos fogkefével, pónilovon ült, kiscicákatsimogatott…
A májusi kihívásra sokat készültünk.
Beszélgettünk az elmúlt 2 év feladatairól: Ki-mire emlékszik belőle. Sok szép emlék elevenedett fel.
Napokig rajzoltuk a mi kis ügyesedő kezeinkkel a legjobban tetsző, legemlékezetesebb feladatainkat. Majd a végén felragasztottuk egy nagy kartonra, hogy gyönyörködni tudjunk benne.
Zsófia Anna Krajnyákné Greutter
A megbocsájtás gyakorlása boldogságórán a tanulók nagyon jól érezték magukat. Belátták, hogy a a szeretetkapcsolatok, az egymásra figyelés, az empátia és a megbocsátás képessége fontos a testi-lelki harmónia megteremtésében.
A dal mindig nagy kedvenc, amit feladatok alatt többször is meghallgatunk, a végén már örömmel dúdolják.
Kreatív feladat (térbeli rajz-alkotás) során minden tanuló aktív volt, felosztottunk egy A4-es lapot három részre úgy, hogy fekvő nézetben a lap két szélét középre hajtottuk. Ezáltal létrejön egy belső felület, és egy külső felület (a behajtott részekből), mint egy két-szárnyú ablak. A két külső laprészt behajtva rajzoltak a gyerekek egy esőfelhőt, a belső részére pedig egy derűs tájat. Ha van kedvetek, alkossátok meg az iskola épületét, és ragasszátok rá az ablakaitokat!
Nyitottak voltak a gyerekek az óra végi beszélgetésre: a megbocsátás miért fontos, miben segíti az emberek életét? Mindenki pozitívan értékelte az órát és várják a következőt.
A tanulókkal saját élményeik alapján beszélgettünk a megbocsátás fontosságáról. Történeteket meséltek, megoldásaikat ismertették. Egymásnak is adhattak bocsánatkérő üzenetet. Feladatlapot is megoldottak, történetet olvastak, melyet megbeszéltünk.
„Amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben” (Róm. 12,18)
A tevékenység elején arra kértük a gyerekek, hogy gondolják végig, hogy mit tudnának tenni a békességért. Az óvodások többsége a sokat gyakorolt békítő mondókánkra gondolt.
A következő mozzanatban egy relaxációs gyakorlattal tértünk át a tevékenységre: „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok…kitárom a világom…”
A témakör megvalósításához egy lapot három részre osztottunk. A két külső laprészre esőfelhőt rajzoltak a gyerekek (jelképezve a szomorúságot). A lap belső részére, pedig az eső utáni derűs tájat (jelképezve a megbocsátást).
A tevékenységet egy játékkal folytattuk: „Jön a Zombi!” – A gyerekek körbe álltak. A kör közepén állt a Zombi, aki előretette a két karját és lassan közelített valaki felé. Így szeretett volna elrabolni valakit. Akihez közelített, megmenekülhetett, ha kimondja a négy varázsige egyikét (sajnálom, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek). Ha sikerült a gyereknek kimondania, mielőtt a Zombi hozzáért, megmenekült, ha nem áldozatául esett.
A foglalkozás végén a gyerekek kiszínezték a megbocsátás jelét!
Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota
Harmadikosokkal szituációs játékot játszottunk, majd mindenki leírta a füzetbe azokat az ismerősöket,akiknek már megbocsátottak.
A megbocsátás gyakorlása
A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd meghallgattuk Bagdi Bellától a megbocsátás hónap dalát. A témát a Tündéri bocsánat mesével dolgoztuk fel, majd beszélgettünk a megbocsátásról. Megismerkedtünk a kézikönyvben szereplő bábjátékkal is, megoldottuk a munkafüzetben lévő feladatokat.
Készítettünk varázskártyákat a varázsszavakkal kapcsolatban, amelyet mindenki átadhatott végül annak, akitől valamiért bocsánatot szeretne kérni. A foglalkozást közös énekléssel zártuk.
Ebben a hónapban a sérelmeinkről kezdtünk beszélgetni. Nagyon könnyen tudtak mesélni a gyerekek akár az otthoni, akár az iskolai problémáikról. Úgy gondoltam, jó ezt „kiventillálni”.
Majd elmeséltem nekik a Három csibe történetét. Nagyon tetszett. Ennek kapcsán kezdték megérteni, hogy nem jó a haragot magunkban taratni.
A következő beszélgető körünkben már sokkal könnyebben tudtak arról mesélni, hogy mikor és hogyan próbáltak haragot elengedni, megbocsátni. Sőt egymásnak is sikerült elmondani mikor mi esett rosszul,” de megbocsátok”.Majd bőröndökbe belerajzoltuk sérelmeinket és elutaztattuk őket messzire.
A záró alkalommal a kellemes Időjárás-masszázs után maradtunk a körben és meghallgattuk Kowalsky meg a vega Varázsszavak c. dalát. Ezután a varázsszavakat- Sajnálom! Kérlek, bocsáss meg! Köszönöm! Szeretlek!- adogattuk körbe egymásnak babzsák segítségével.
Kellemesen zártuk ezt a hónapot is.
Negyedikesekkel szituációs játékot játszottunk, majd két ellentétes irányba haladó vonatra kellett írni olyan neveket, akiknek már sikerült megbocsátani, és akiknek még nem.