Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Megbocsátás
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Az óvodások életében kritikus pont a megbocsátás. Életkori sajátosságaik által egyre inkább törekszenek akaratuk érvényesítésére, ami sokszor ütközik mások elképzeléseivel. Mindez súrlódásokat eredményez, melyeknek feloldása nagyon fontos. Ebben a korban valóban tanulni, gyakorolni kell a megbocsátást.
A mi csoportunkban is mindennaposok – a szerencsére kisebb – konfliktusok. Sarkalatos kérdés, hogy ki játszott először egy-egy játékkal, vagy épp ki ütközött neki kinek. Törekszünk arra, hogy a gyerekek próbálják meg önállóan megbeszélni, megoldani a konfliktusokat, melyhez érzelmi támogatást nyújtunk. Ezek a helyzetek lehetőséget nyújtanak a megbocsátás gyakorlásra, amit a Boldogságprogramos foglalkozásokkal remekül tudunk kiegészíteni.
Már korábban tanultunk egy békülős dalt, Összevesztünk, hajba kaptunk, amit a gyerekek szeretnek énekelgetni, egymással eljátszani. Ez jó alapot adott a foglalkozáshoz, amit Bella dalával, majd a könyvben foglalt mesével vezettünk be. Jó kapcsolódási pontot jelentett, hogy sokszor nem is emlékeznek a gyerekek, hogy min vesztek össze, és kibékülni sokkal jobb, mert úgy mehet tovább a játék. A mese utáni beszélgetésen mindenki tudott mondani példát arra, hogy valakivel összevesztek, és egyöntetűen megegyeztünk, hogy kibékülni sokkal jobb. A tündérek mondókáját többször mondogattuk, a varázsszavakat gyakoroltuk. A gyerekek, főleg a fiúk nagyon élvezték a zombis játékot, remek lehetőséget nyújtott a szavak játékos gyakorlására. Egy kis matematikai játékkal is színesítettük a foglalkozást, mely során megbocsájtásszíveket számlálgattunk, és ritmikus sorokat alakítottunk ki a különböző nagyságú szívecskékből. A foglalkozást énekléssel, tánccal és egy kis imádsággal zártuk.
Egész hónapban gyakoroltuk a varázsszavakat, biztattuk a gyerekeket, hogy valódi helyzetekben is használják azokat. A zombis játék a gyerekek egyik kedvence lett, amit sokat játszunk azóta is.
Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola
Április a megbocsátás hónapja, ezért felidéztük azokat az eseményeket, amikor valakit megbántottak, illetve amikor nekik esett rosszul valami. Ezeket a problémákat természetesen napi szinten megbeszéljük, amikor konfliktus támad, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy legyünk toleránsak és megbocsátók.. „Bocsánat” kártyákat is készítettek, oda is adták annak, akit megillet.
A Föld napján megtanultuk és többször elénekeltük a Föld dalát. Nagyon szeretik a gyerekek ezt a dalt! 🙂
A hét folyamán a megbicsátásról beszélgettünk a gyerekekkel! Megbeszéltük milyen rossz érzés tud lenni, amikor valaki megbánt minket, ugyanakkor az is, ha mi megbántunk valakit! Apró szivecskeket vágtam ki, amelyeket egy bocsánatkéréssel
és öleléssel egybekötve adattal át annak a gyereknek, akit valamikor megbántottak!Bandi Bella Hoponopono dala alatt relaxálhattak a gyerekek és visszagondolhattak azokra a pillanatokra, amikor boldogság és megnyugvás töltötte el őket egy bocsánatkérés alkalmával! Szituációs gyakorlatokon keresztül próbáltam érzékeltetni velük a megbocsátás fontosságát. Ölelős játékkal biztosítani kívántam az egymáshoz való pozitív viszonyukat. A megbocsátás jelének kiszínezése és a boldogságvárba vezető lépcsőre való felragasztással a téma elmélyítese volt a célom!
Az órakezdő relaxációs gyakorlatok közül kettőt is igényelt az osztály közössége, így az irka-firka után, az Ellazulni jaj, de jó Bagdi Bella dalt is meghallgattuk. Ezek után mindenkinek kellőképpen lecsendesedett a teste, lelke és a témaerősítő színező feladat elkészítése során, bensőséges hangulatú, őszinte egyéni megnyilatkozásokat hallhatunk egymástól ebben a témakörben.
Ezt követően felelevenítettük A három kiscsibe című belga népmesét és az óra összegzése, zárásaként elkészítettünk egy keresztrejtvényt is.
Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde
Megbocsátás
A 8. Boldogságóránk témaköre a Megbocsátás volt. Beszélgettünk arról, hogy milyen lehetőségünk van arra, hogy a társunknak megbocsátsunk.
Elmondtuk a varázsszavakat: Kérlek, bocsáss meg, köszönöm, sajnálom, szeretlek. Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatain kívül, táncoltunk Bagdi Bella egyik kedves számára. Elbáboztuk a Tündéri bocsánat c. mesét. Eljátszottuk a Jön a Zombi c. játékot, ahol a varázsszavakat tudtuk gyakorolni. Feladatot oldottunk a boldogság fáival kapcsolatban. Gipszből kiöntött ajándékokat készítettünk a gyermekekkel. Ezt az ajándékot hazavihették és odaadták annak, akit valamivel megbántottak. A gyermekek nagy örömmel készítették el a kis meglepetésüket.
Az elsős gyerekek rajzot készítettek a tanévben azokról az élményekről, amelyek pozitívan érintették őket. Van, akinek a tanulás, van, akinek az intézmény, a barátok, vagy a közösségi játékok, rendezvények jelentettek nagy örömet.
Ez a Boldogságóra, nyílt nap volt az óvodánk óvodapedagógusai számára.
A foglalkozást két relaxációs gyakorlattal kezdtem. Az első gyakorlatot az Örökmozgó Tehetségműhelybe járó gyerekek mutatták be, ami számukra nagyon motiváló és önbizalom erősítő feladat volt. A nyílt nap izgalma ezáltal oldódott a bennük és komfortérzetük is biztonságossá vált. A „Tavaszi szél” játékot az e havi ajánlott játék lehetőségek között találtam és úgy gondoltam, hogy beilleszthető a tevékenység menetébe. Én is használtam a karikát, amelybe kellett fújni a papírfecniket és a gyerekek megtapasztalták azt az fújás erősséget, amivel a papírdarabok be, – illetve kirepültek a műanyag karikából. A gyerekek számára nagyon játékos, motiváló versengés volt ez a tevékenység rész és szívesen vettek volna részt mindannyian a fújás gyakorlatban, de végül csak néhányan tudták kipróbálni ezt. Megdicsértem őket a pontos fújásért és a teljesítményükért.
Ezt követően elmagyaráztam a megbocsátás fogalmát. Mit jelent a megbocsátás? Egyik részről, amikor téged bántanak meg és bocsánatot kérnek tőled. Másik részről, amikor te bántasz meg egy másik gyereket és neked illő bocsánatot kérni. Amikor megbántanak minket, akkor egy nehéz, haragos érzést élünk át a szívünkben. Ezt az érzést ki is tudjuk mutatni a társainknak. Ők figyeljék meg egymás arcán a harag érzését, hogy milyen a társuk szeme, a szája, milyen színű az arca és van – e ránc a homlokán. Természetesen a harag megélése után a gyermekektől azt kértem, hogy most legyetek vidámak és boldogok és mutassátok ezt ki az arcotokon.
Folytatásként olyan emléket idéztek fel a gyerekek, amelyben ők bántottak meg valakit. Egy kislány nagyon bátran kiállt, hogy ő megbántotta a barátnőjét azzal, hogy mindig ő akart a vezető lenni. Büszkén vállalta, hogy bocsánatot kér a barátnőjétől, ott mindenki szeme láttára. Ez a teljesítmény egy határozott kiállásról és önbizalomról tett tanúbizonyságot. Az elismerésem az egészséges énkép kialakulását támogatta.
Ezt követően meséltem el nekik „A só” magyar népmesét, amit az újdonságként használt mesetérképpel mutattam be. Nagyon érdekes volt számukra, hogy az egész mese egy rajzlapon megjelent.
A komplexitás megvalósításaként Bagdi Bella: Hooponopono zenéjére mozgás koreográfiát találtam ki. A gyerekek párokban dolgoztak. A zene nagy részében pedig szabadon járhattok külön egymástól, óvatosan, ütközés nélkül ezen a meghatározott területen. Bizalmat és szabadságot adtam a gyerekeknek, de egy sem élt vissza a bizalmammal. Ezt a feladatot tökéletesen hajtották végre. Nagyon megdicsértem őket, hogy ilyen ügyesen, egymást kikerülve végezték el a mozgást. A gyerekcsoportom viselkedése, magatartása ezen a foglakozáson jeles osztályzatot kapott tőlem és a jelenlevő pedagógusoktól is.
A tevékenység lezárásaként pedig saját elképzelt színvilágukkal színezhették ki a mesetérképet.