Nem gondolok a rossz dolgokra, a mai jóra figyelek.
Fenntartható boldogság
Beszélgetőkörben meséltük el az idei legkedvesebb boldogságórás élményeinket, amiket később papírra is vetettünk rajzok formájában. Ezeket a kis szíveket „eltettük befőttnek” jövőre, a későbbiekre, hogy abból szükség esetén erőt, tanácsot, boldog pillanatokat, mosolyokat, barátságokat varázsoljunk majd elő. Nagyon szép emlékek maradnak, melyek lelkünket simogatják… 🙂
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
A foglalkozások befejezéseként felidéztük az emlékezetes pillanatokat. A kedvenc Boldogságóra tevékenységekből emlék-anyagot állítottunk össze.
Szent Gellért Katolikus Álltalános Iskola és Gimnázium
Boldogságbefőtt nyárra 3.osztály
Orosháza Városi Önkormányzat Napközi Otthonos Óvodája, Uzsoki utcai telephely
A gyerekekkel megismerkedtünk a fenntartható boldogsággal. Megismerkedtünk a hónap dalával és meséjével. Elkészítettük a saját fonalszíveinket. Több különbözőt, többféle módon. Közben lezártuk a témák átbeszélésével a tanévet. És megbeszéltük hogy jövőre folytatjuk. A gyerekek nagyon várják, szeretik ezeket a foglalkozásokat.
Mindenkinek kellemes nyarat és jó pihenést kívánunk. 😊
Az utolsó témakör feldolgozása során a Boldog ábécét töltötték ki a gyerekek. Nagyon sok pozitiv jelentésű szót írtak. Volt olyan páros is, aki több fogalmat is talált egy-egy betűhöz. Nagyon tetszett nekik a feladat.
Az órán végigvettük, milyen témákat dolgoztunk el a tanév folyamán. Elmesélhették, hogy nekik melyik téma volt a legkedvesebb, legérdekesebb.
Eljött a 2021/22-es tanév vége. Az utolsó pár napban, amikor már a jegylezárások is megtörténtek, volt időnk átismételni az éves munkánkat. Minden hónapból kiválasztottuk a legjobb játékokat, feladatokat és felelevenítettük az év közben tanultak. A tanulókban újabb és újabb önálló gondolatok merültek fel, amelyeket megosztottak egymással. Boldogság zenét hallgattunk, amelyet tánccal kísértünk. Csodapalota mesét dolgoztuk fel, relaxáltunk, jelképesen megajándékoztuk egymást. Vidámságban, jókívánságokkal búcsúztattuk a harmadik évfolyamot. Bízunk benne, hogy jövőre is tovább építhetjük az ebben a tanévben megtanultakat.
Júniusban, a tanév utolsó napjai is tartogattak vidám pillanatokat számunkra. A rövid idő ellenére, a feladatok közül tudtunk válogatni, néhányat megoldani. Az emlékek felidézésére helyeztem a hangsúlyt. A gyerekekkel visszanéztük az év néhány hónapjának Boldogságórás beszámolóit, képmontázsait. Nagyon tetszett nekik.
Andi néni, kolléga párom segítségével VAKÁCIÓ-díszbe öltöztették a termünket. Vidám papírsárkányokat, színes VAKÁCIÓ feliratokat készítettek.
Képkiállítást rendeztünk az osztályunkban az egész éves alkotásainkból. A gyerekek szívesen nézegették újra a munkáikat és idézték fel a hozzá kapcsolódó élményeket. Mindenki felrakhatta a táblára a saját rajzait, munkáit, így örökítettem meg őket a fotókon.
A Boldogságórák értékeit, pillanatait felidézve „Emlék-befőttet” készítettünk. Szívmelengető volt olvasni sok szívecskére írt emlékmondatot, üzenetet.
Megismertük A csodapalota című mesét. Elkészítettük a palota ajtait, amelyeken a mesében a legénynek, be kellett jutnia a szobákba. Az ajtókilincsre akasztott üzeneteket fontosnak tartottuk az emlékezetünkbe vésni. Erőt merítettünk a fiú kitartásából.
Kinyomtattam az ajándék Vakáció-mandalákat. Gyönyörűen kiszíneztük őket.
A gyerekek már a jól megérdemelt vakáció első napjait töltik, mikor a beszámolómat írom. Negyedikesek révén, az évzárón elbúcsúztunk egymástól.
Három Boldogágórás évet töltöttünk el együtt. Remélem, hogy az élmények hatására tanulóim sikeresen alkalmazzák majd a boldogságfokozó technikákat a hétköznapokban. Voltak persze nehéz pillanataink is, mikor úgy tűnt a kiskamaszkor ördögei legyőzik a Boldogságórák tündéreit. És az előbbiek sokszor nagyobb erővel bírtak, haragot szítottak, csúfolódásra, a célok feladására buzdítottak, a pesszimista szemléletet igyekeztek erősíteni bennünk. De szerencsére igyekeztünk leküzdeni őket. Mindig voltak tanulók, akiktől tanulhattunk, akik pozitívan szemlélték a dolgokat, barátok, akik megtalálták a megoldást a problémákra, akik jó útra terelték társaikat.
Zárásként ezt az idézetet szeretném osztályomnak üzenni ezúton is:
„Ha észreveszel valakiben valami jót vagy szépet, mindenképpen mondd el neki! Mindössze néhány másodpercedbe kerül, de a hatása egy egész életen át tarthat számára.”
Én is ezt teszem.
Kedves Osztályom! Szeretném Nektek elmondani, hogy szuper kis csapat vagytok, sok értéket hordoztok! Sok vidámsággal, élménnyel ajándékoztatok meg!
Mindig csodáltátok az optimizmusomat, hogy hogyan tudok minden napra megújulni, elfeledve az előző nap nehézségeit, vidáman, mosolyogva kezdeni egy új napot! Megtanítottatok. Én rám is jó hatással volt a Boldogságóra program, és sokat profitáltam belőle. Ti is alkalmazzátok azt a sok jót, amit ezzel a programmal tanultunk!
Vigyétek magatokkal az útra, amit tanultunk! Emlékezzetek…
Mindarra, ami szép emlék volt a Boldogságórákból.
Arra, hogy vannak technikák, amikkel örömtelivé varázsolhatjuk a mindennapjainkat.
Arra, hogy az apró örömök teszik szebbé az életünket.
Ne felejtsünk el pozitívan gondolkodni!
Ne felejtsük el a hálánkat kifejezni!
Ápoljuk a társas kapcsolatainkat, mert együtt lenni jó!
Vigyázzunk az egészségünkre!
Ha jót cselekszünk, az fokozza a boldogságérzetünket!
A megbocsátás az a kulcs, amely kinyitja a harag ajtaját.
Ne felejtsétek: Jobb Veletek a világ!”
Mi a boldogság? Tettem fel a Bagolyvári kis csapatomnak a sokszor oly nehéznek tűnő kérdést. A válasz egyszerű, mondták, hiszen együtt vagyunk, örülünk, szerethetünk, ölelhetünk, játszhatunk, boldogságórákon lehetünk, s persze egészségesek vagyunk.
S valóban, a boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van, s minél több emberrel osztjuk meg azt, annál boldogabbak lehetünk! Az utolsó lépcsőfokra fellépve közösen visszatekintettünk az elmúlt élményekkel, örömökkel, vidámsággal, kihívásokkal teli, s olykor szomorúsággal is fűszerezett tanévünkre! Megfogalmazták, hogy minden akadályt legyőztünk közösen és együtt!
A kedves röpülj velünk Bagdi Bella dalunk most sem maradhatott el, s a hónap dala alatti színezés sem! A közös relaxációk után a Boldogság palota meséjébe feledkezve éltük át a kisfiúval a havi kihívásokat, majd a saját próbatételeinket és az alkotás örömét is! A SZERETET-TORTA minden egyes szeletébe apró örömet, kedves emléket gyűjtöttek és rejtettek el. Megértették, hogy együtt többek és erősebbek vagyunk, így alkotunk egy kerek egész boldogságcsapatot.
S a nap meglepetése csak ezután jött: az időkapszula! Ezt a gyerkőcök készítettek magukról szeptemberben terveikről, álmaikról, vágyaikról. Sok nevetés és kacagás között ismertek magukra a felolvasások között. Majd a szüleik titkos üzenetét felolvasva-átadva meghatódva és büszkén ölelték magukhoz a kedves sorokat tartalmazó leveleket. Hálás vagyok a szülőknek, hogy az első szülői értekezletünkön megírták! Szívet melengető perceket okoztak a gyerekeknek!
S legvégül az idei év utolsó boldogságóráján megdöbbenve, elszomorodva jegyezték meg, hogy nem lesz több boldogságóránk Zsuzsi néni? Hiszen felértünk az utolsó lépcsőfokra is! Mosolyogva öleltem magamhoz őket, hogy jövőre ugyanígy folytatjuk, s még boldogabb csapat leszünk! Hiszen jobb velük a világ! Nemcsak én tanítottam őket, hanem ők is engem! Köszönöm nekik!
BAGOLYVÁRban öröm vár, a kapuja nyitva már.
Minden lépcsőt megtettünk, sok kis képet színeztünk.
Akadályokat legyőztünk, énekeltünk és nevettünk!
Szívünk kicsi kosarába kincseket így rejthettünk.
Utunk nem volt mindhiába, használjuk őket mindig bátran.
Célunkhoz ez évben is boldogan megérkeztünk, hisz a
BOLDOGSÁGVÁRBA újra felértük!
Jobb a Bagolyvárral a világ!
” A lehetőség, a csoda benned van, tőled függ, mit kezdesz az életeddel.” (Sonja Lyubomirsky)
„A csoda benned van!”
Ezekkel a gondolatokkal kezdtem a beszélgetést az elsősökkel. Minden kisgyermek egy csoda, mindegyik gyermek különleges. Hogyan legyünk boldogok, hogyan őrizhetjük meg a boldogságot? A gyerekek elmesélték, kinek, mit jelent a boldogság, hogyan tudja megőrizni. Fontos számukra a vidámság, a nyugalom és a társas kapcsolatok.
A hónap dalának meghallgatása közben színeztek. Utána megismerkedtünk A csodapalota c. mesével. Nagyon tanulságos és élvezetes volt a történet. Választottak egy-egy szobát és megjelenítették a történetet. A többieknek ki kellett találniuk, melyik szobáról van szó.
Lerajzolták a Csodapalotát, a nekik tetsző részt.
Játszottunk is: „Kapd el a cipót!; Az optimizmus gyakorlására :Fekete, fehér, igen, nem játékot játszottunk. A társas kapcsolatokkal kapcsolatban pedig Halászfogót játszottunk.
Élvezetes volt minden pillanat. Jó volt együtt lenni és együtt játszani.
Hálás vagyok minden percért, amit együtt tölthettünk. A tíz hónap alatt sokféle technikával ismerkedtünk meg, amik segíthetnek a problémák megoldásában, az akadályok leküzdésében, és fejlesztik a pozitív gondolkodásukat is.