A májusi hónap időjárása sajnos nem sok lehetőséget adott a szabadtéri mozgásra, ezért a napi reggeli tornára nagyobb hangsúlyt fektetve próbáltuk a gyermekkel felfedezni a mindennapi mozgás örömét. Közös mondókával bemelegítettük testrészeinket és többféle akadálypálya, útvonal végigjárásával elégítettük ki mozgásigényüket. Eközben különböző életmentős helyzeteket is játszottunk, azzal a céllal, hogy megtanulják, ha baj van, mindig kérjenek segítséget a felnőttől, és legyenek mindig figyelmesek.

A játékos mozgásformák, mint a szabad játék, a tornás játékok és a mozgásos játékok a gyermekek figyelmét felkelthetik, és motiválják őket a mozgásra.
A mindennapi élet során a mozgás beépítése (pl. séták, tornatermi foglalkozások) segíti a gyermekeket abban, hogy rendszeresen mozogjanak.
Az óvodapedagógusként figyelemmel vagyunk a gyermekek egyéni igényeire és lehetőségeire, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő mozgásformát.
Az óvodai dolgozói figyelembe veszik a gyermekek életkori és egyéni adottságait és az aktuális foglalkozásokat, játékokat, programokat erre igazítjuk.
Az óvodai pedagógusainak fontos a szülők bevonása az egészséges életmódra nevelésbe, hogy az otthon és az óvoda között összhang legyen.
Az óvodai nevelés során a mozgás és az egészséges életmódra nevelés szerves része a gyermekek teljes körű fejlődésének, mert a mozgás és az egészséges életmód nemcsak a testi egészséget, hanem a mentális és szociális jólétet is támogatja.

A mozgás szeretete csoportunk eltérő módon nyilvánul meg, de általánosságban elmondható, hogy a Tulipán csoportba járó, eleve mozgékony gyerekek szívesen vesznek részt a testmozgással kapcsolatos programokban. A héten a Csepp barát program látogattak el hozzánk, akik egy színvonalas, zenével és versekkel tarkított foglalkozás keretében mutatták be az egészséges életmód szokásait. A program nagy sikert aratott. Mivel az óvodában minden nap tornázunk, ez a kihívás nem jelentett különösebb nehézséget a gyerekeknek. Inkább megerősített minket abban, hogy érdemes ezt a témát alaposabban is körüljárni. Szerdánként gyümölcsnapot tartunk, ezen a héten gyümölcssalátát készítettünk, amit a gyerekek örömmel fogyasztottak el. A napot egy relaxációs gyakorlattal, úgynevezett „tüdőtakarítással” indítottuk, ami különösen jól jött, mert a kinti tornajáték során sokat mozogtak és hangoskodtak a gyerekek – amit természetesen nagyon élveztek. A mozgás után a csoportszobába visszatérve meghallgatták a „Ha jól érzem magam” című boogie-t, ami újra mozgásra ösztönözte őket. Ezt követte a „Lusta király” című mese, amely nagyon tetszett nekik. Bár a történet kissé hosszúnak bizonyult az ő korosztályuk számára, így rövidítettem rajta, a mese lényegét végig figyelemmel követték. A héten szélforgókat is készítettünk, amelyeket az udvaron örömmel futtattak. Emellett a munkafüzet 66. oldalán található feladatlapot is kitöltöttük. A gyümölcsöket és a gyerekeket ugyanazon színnel kellett kiszínezni – ez nehéz feladat volt, hiszen a középső csoportból csak három gyermek tudta önállóan megoldani, a többiek segítségre szorultak. A feladatlap alsó részén található árnyékpárosítót viszont mindenki ügyesen megoldotta, szépen összekötötték a gyümölcsöket a hozzájuk tartozó árnyékokkal. Beszélgettünk az egészségmegőrzés fontosságáról is: arról, miért kell helyesen táplálkoznunk, hogy megelőzzük az elhízást és az ezzel járó betegségeket. Felhívtam a figyelmet arra is, milyen lényeges, hogy minden ételt legalább megkóstoljunk. Az „Egy, kettő, három, négy” mondókát többször is elismételtük, a hozzá kapcsolódó mozgásformákkal együtt. Játékidőben újra elővettük a bátorsággal kapcsolatos színezőt, és közben ismételgettük az erősségmondókát. A foglalkozást ezúttal is a „Boldog vagyok” című dallal zártuk, majd felragasztottuk a „Mozgás” témájához tartozó következő lépcsőfok jelét.