Ráhangolódás után a célokról beszélgettünk, tisztáztuk a különbséget a hosszú távú és a rövid távú célok között és mindenki kitűzött egy elérhető célt arra a napra, amikor a boldogságórát tartottuk. Az óra második felét azzal töltöttük, hogy megfogalmazzuk írásban, hogy hogyan képzelik el magukat a gyermekek 20-30 év múlva. Néhány szempontot megadtam a fogalmazáshoz: kértem, hogy térjenek ki a munkára, családra, szabadidőre és természetesen mindenről írjanak, ami ezeken kívül eszükbe jut. Remek alkotások születtek!
Célok kitűzése és elérése
A gyerekek megfogalmazták külön-külön a saját céljaikat, és kitűztük őket a faliújságra.
1. Relaxáció: „Tüdőtakarítás”
2. Meghallgattuk Bagdi Bella: „Van nekem egy álmom” című dalát, közben a szövegnek megfelelően „másztunk”,, helyben jártunk, úsztunk, táncoltunk.
3. Elmeséltem Bezzeg Andrea: Boldogvár meséje című mesét.
4. Elmondtuk párszor a várázsigét, hogy megjegyezzék, majd megkértem őket, hogy gondoljanak valamire, amit nagyon szeretnének elérni, majd mikor mindenki kigondolt valamit, újra elmondtuk a varászigét együtt. Aki szerette volna (mindenki) elmondhatta, mire gondolt, és közbe megbeszéltük, hogy lehetséges e vágya, ő mit tehet az elérése érdekében?
5. Varázshópehely játék
A boldogság óra 5. témájához értünk, ami a célok kitűzése és elérése. A gyermekek igyekeztek megfogalmazni, hogy milyen célokat szeretnének elérni. Ez még könnyebben ment, hiszen mindenki szeretne boldog, sikeres, felnőtt stb. lenni (általában ezek a válaszok érkeztek a kérdésre), de hogy hogyan lehet a célokat elérni, már nehezebben ment. Megpróbáltunk kisebb célokat keresni, meghatározni, s ezeket lerajzolták. A rajzok kapcsán megbeszéltük, hogy kinek mit kell tennie, hogy elérje a célját (pl. Sancinak gyakorolni a kádban, hogy úszáson bele merje tenni a fejét a vízbe). Igyekeztünk tudatosítani a gyermekben, hogy az értelmes célok erősítik az önbecsülésüket, hogy magabiztosabbá és így boldogabbá válnak a teljesítésével. Megfogalmaztuk a csoport közös, rövid és hosszú távú céljait is, melyekért együttműködve kell mindannyiunknak megdolgoznunk. Rövid távú célunk, hogy mindenkiről közösen mondókát írjunk a farsangra, hosszú távú pedig, hogy mindenki megtanulja és egy közös műsorral meglepjük a szülőket.
A foglalkozást, a hagyományokhoz híven a relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd meghallgattuk a „Van nekem egy álmom…” kezdetű dalt.
Aztán a gyermekek körében igen kedvelt játékot, a célbadobást gyakoroltuk. A karikák távolságát, a gyermekek képességeinek megfelelően választottuk meg, akinek először nem sikerült, az többször is próbálkozhatott. A sikerek feletti öröm érzését egyéni és csoportszinten is megélték a gyermekek.
A heti meséhez igazodóan, a csoportnak a „Boldogságvárba” kellett feljutnia, melyért mindenkinek egy próbát kellett kiállnia. A gyermekek nagyon izgultak azért, hogy mindenki bejusson.
A boldogságóra heti programjában óvodásaink megtapasztalták, hogy milyen fontosak a reális célok, és milyen jó érzés az, ha a kitűzött célokat teljesíteni tudják.
Az év első hónapjában, januárban a célok állnak a középpontban. Mi hetedikesek vagyunk, jövőre ilyenkor már el kell döntenie a gyerekeknek, hogy hova szeretnének menni továbbtanulni. A hónap témája során a továbbtanulást, mint célt dolgoztuk fel. Voltak, akiknek konkrét elképzeléseink vannak, s „kicsivel” nagyobb álmunk, mint amit meg tudnának valósítani, mint például paleontológus vagy orvos szakma… Mások alulbecsülik magukat, őket bíztatni kell, hogy merjenek magasabb szintre lépni. Megbeszéltük, hogy a továbbtanulás sikeréhez szükség van: szorgalomra, lemondásokra, jó iskolaválasztásra, tanárok-szülők segítségére, felkészülésre és szerencsére is.
Bízunk benne, hogy jövőre már arról nyilatkozhatunk, hogy a céljaik elérésben sikeresek! 🙂