A képzeletbeli autók elkészítése megmozgatta a gyerekek fantáziáját. Vajon melyik jármű repítheti őket céljaik eléréséhez a leggyorsabban?
Célok kitűzése és elérése
A foglalkozás elején azt tisztáztuk, hogy az egyénnek milyen szükségletei lehetnek, hogy harmóniára és lelki egészségének megőrzésére törekedjen. Beszéltünk a biztonságról és szeretetről, az önmegvalósításról, elismerésről, kognitív szükségletekről, a meglévő fiziológiai szükségleteink mellett. Három csoportot különböztettünk meg törekvéseink jellemzésére: Vágyálom, közeli és távoli célok. Nagyon fontos volt, hogy a vágyálmokat meg tudjuk különböztetni a valóságos és megvalósítható tervektől. A táblára ezeket össze is gyűjtöttük, meghatározva, melyek tekinthetők elérhetőek. A foglalkozás második részében alcímeket párosítottunk gondolatokhoz. Az alcímek a célok megvalósulásának buktatóira, nehézségeire fókuszáltak. Pl: Nem reális célt tűztünk ki, Bizonyítási kényszer, Nem vagyunk tisztában önmagunkkal, Hiányzik a terv stb. A foglalkozás végén arról is beszéltünk, hogy vannak elég sokan, akik nem célkitűző típusú emberek. Ezzel sincs gond. Ők a problémamegoldók, vagy a lehetőségorientált emberek. A lényeg, hogy önmagunkat ismerve valamilyen stratégia mentén kezeljük az életünk nehézségeit. Ha pedig céljainkat tűzzük ki, mindig hiteles,rugalmas és tevékenységorientált legyen. Zárásként a könyv történetét olvastam fel: Az ifjú és az angyal.
Célba dobó játékkal indítottuk a boldogságóránkat, így kívántuk a cél fogalmát közelebb hozni, megértetni a gyerekekkel. Beszélgettünk arról, ki mit akar, mi az amire leginkább vágyakozik. A célkitűzésnél magam kezdtem a felsorolást, hogy rávezessem a gyerekeket, milyen célok is lehetnek és hogy nem szabad feladni, próbálkozni kell.
Jármi- Papos-őr Általános Iskola
Nehéz egy kisgyermeknek meghatároznia, hogy valójában mi a célja akár a mindennapokban, akár majd a felnőtt életében. Vallom, hogy ehhez tudatosítani kell bennük, hogy részcélokat fogalmazzanak meg, melyet egy meghatározott időintervallumban igyekezzenek is elérni. Ennek a szemléletnek a megalapozásához jó alapot adott a hónap meséje, mely nagyon sok tanulságot szolgáltatott számukra. A meséhez kapcsolódóan halacskákat vágtam ki papírból, melyre a céljaikat írták fel. Azokat, melyeket egyéni életükben kisgyermekként akarnak elérni, azokat, melyeket az osztálytársaikkal közösen, végül felnőtt emberként. A halacskákat az „Óperenciás- tengerbe” dobták, s azt kívánták, hogy váljon minden vágyuk valóra. A hónap utolsó mozzanataként közös plakátot készítettünk, melyre az osztályközösségünk közös céljai kerültek.
A téli szünet végeztével mindenki elmesélhette, hogy milyen jó élmenyei voltak a szünet alatt, megbeszéltük, hogy ki mit csinált újévkor, fogadott-e meg valamit. A hónap témáját, a cél kitűzéseket, először egyszerű játékok segítségével vezettük be a csoportba. Elkészítettük együtt a varázs hópelyheket, melyre mindenki felírhatta a saját célját, a nagy tornák során pedig bevezettük a célba dobást, babzsákkal próbáltak a gyerekek beletalálni a felfordított zsámolyokba. A célba dobás befejeztével megbeszéltük, hogy semmi baj nincs avval, hogyha valaki elsőre nem tud betalálni, soha nem szabad feladni, mindig tovább kell próbálkozni. Elolvastuk nekik a hónap meséjét, majd együtt kitűztünk egy célt: Mackó-kiállítást rendezünk, minek keretében még Mackó-doktorok is érkeztek a csoportunkba, hátha találkoznak néhány beteg mackóval, akit meg lehet gyógyítani.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
A Boldogságórán először babzsákkal célba dobtunk. Miután mindenki kipróbálta, elmondhatta, milyen érzés volt beletalálni a karikába vagy nem. Ezt követően arról beszélgettünk, kinek milyen céljai vannak, ezt hogyan lehetne elérni és mi szeretne lenni felnőtt korában. Aranyhalba rajzolták bele, ki hol szeretne dolgozni, mit szeretne csinálni, ha felnő. Az óra végén megnéztük „A halász és a felesége” mesefilmet.
Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum
A célkitűzések hónapját már az újév első iskolai napján megnyitottuk. Megbeszéltük, hogy újévkor sokan újévi fogadalmat tesznek. Mi ezt célkitűzés formájában próbáljuk megtenni. Az egy hónap határidős célkitűzéseinek azok voltak, hogy megpróbálunk jobban odafigyelni az osztályban való csendre és rendre. Megbeszéltük, hogy ezt csak úgy érjük el, ha saját magunk környezetére és viselkedésére figyelünk. A hónap végén azt tapasztaltuk, hogy az osztályba egyre nagyobb a tisztaság. Minden délután úgy léptünk ki az osztályból, hogy az szép tiszta és rendezett volt. A csend is gyakrabban jelen volt, de azt is megbeszéltük, hogy ezen még kell dolgozzunk A pár hetes céltudatos tevékenykedésünk végén egyetértettünk abban, hogy továbbá is jó, ha célkitűzéseket tűzünk ki magunknak és úgy egyeztünk, hogy ezeket egy év leforgása alatt figyelembe tarjuk. Egy mozdonyt ragasztottunk a falra ami a 2020-as évet jelképezte. A vonat a célkitűzéseinket ábrázoló rajzokat húzza maga után. A vonat végállomása 2020 december 31. Azt is megbeszéltük, hogy sok minden csak segítséggel sikerülhet és, hogy szükségünk van egymásra, egymás segítségére. Ezért egy fogadalmat tettünk, hogy egész évben segíteni fogjuk egymást célkitűzéseink sikeres elérésében.
Fazekas József Általános Iskola
Órakezdő relaxációnak az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” kezdetű gyakorlatot választottam. A nyújtást és oldást egyaránt tartalmazó gyakorlatot beszélgetőkör követte. A relaxációs gyakorlat témáját („megnövök”) továbbgondolva beszélgettünk arról, hogy a gyerekek hogyan képzelik el a jövőjüket: Mi leszel, ha nagy leszel? Hol fogsz élni? Milyen lesz a családod? stb. Megbeszéltük, hogy ezek a hosszú távú célok milyen lépésekkel érhetők el, részcélokat fogalmaztunk meg (pl: ha valaki katona akar lenni, sokat kell erősödnie, ha valaki állatorvos szeretne lenni, mit kell tanulnia, stb.). Ezután a gyerekek lerajzolták az ezzel kapcsolatos gondolataikat, céljaikat, vágyaikat. A hosszú távú célokról készült rajzokból tablót készítettünk.
A téma feldolgozásához felhasználtuk Az öreg halász és nagyravágyó felesége című mesét, melyet jól ismertek a gyerekek, hiszen nemrég tanultuk olvasás órán. Újraolvastuk, majd megbeszéltük a mese tanulságát. A gyerekek leírták az aranyhalacskákba a saját három kívánságukat, aminél külön felhívtam a figyelmüket, hogy ne tárgyi, dologi kívánság legyen, hanem próbáljanak olyan kívánságokat keresni, amiben valaminek az elérését szeretnék. Így születtek olyan kívánságok, mint például: „Szeretnék megtanulni korcsolyázni!”, „Szeretném, ha a következő matek felmérőm jobban sikerülne!”, „Szeretnék repülni!”, „Szeretnék autót vezetni!” stb. Megbeszéltük, hogy ha már nem tudjuk ezeket kérni egy aranyhaltól, akkor mit tehetnénk mi magunk, hogy teljesüljenek ezek a kívánságok. Ezt továbbgondolva megbeszéltük, hogy mi a különbség a „kívánság” és a „cél” között.
A keresztrejtvényt megfejtve megkaptuk a „sikerül” szót, összegyűjtöttük, hogy milyen lépésekre lesz szükségünk, hogy ezeket a célokat sikerüljön elérnünk.
Az egyéni célok után áttértünk a közös célokra. Itt inkább rövidtávú célokat határoztunk meg, hogy mit szeretnénk elérni a tanév végéig, közösen. Összeírtunk néhány közös célt, meghatároztuk hozzá azt az időt, amire el szeretnénk érni ezeket a célokat. Megfogalmaztuk, hogy miért fontosak ezek a célok, és kinek a segítségére számítunk. A beszélgetés után készítettünk egy tablót a közös elérendő céljainkról, és mialatt rajzoltunk, meghallgattuk a hónap dalát: Van nekem egy álmom…
Az órát meditációval zártuk le, aminek segítségével elvittük az óra mondanivalóját a hétköznapokra: vannak céljaim, melyeket el tudok érni, elég erős vagyok, hogy megvalósítsam a kitűzött céljaimat, és ez boldoggá tesz engem!