Januárban nyílt boldogságórát tartottam, melyet elsősorban tagozatunk (értelmileg akadályozottak tagozata) pedagógusainak nyitottam meg, azzal a céllal, hogy minél többen bekapcsolódjanak a programba, végül a nagy érdeklődésre való tekintettel az intézmény többi tagozatáról is érkeztek hospitálók, akiket nagy örömmel és szeretettel fogadtunk. A tanulók és persze én is, izgatottan álltunk e különleges alkalom előtt, de ez az izgalom az óra felhőtlen légköre közben minimálisra csökkent.
Tanulóim számára rendszerint alternatív feladatötletekkel készülök a boldogságórák témáinak feldolgozásához, hogy számukra érthető módon adjam át a fontos tartalmakat.
Ebben az esetben sem történt ez másként:
-az óra elején bevezetésként körben állva egy kézszorítást adtunk tovább egymás között, azzal a reménnyel, hogy célba ér
-közösen határoztunk meg személyes célokat már korábban, melyeket papírcsíkokon egy jó pofa bálna hasába ragasztottunk a táblára
-ezeket a célokat játékos akadálypályán végighaladva tudták elérni
-végül összefoglaltuk a tanultakat és vendégeinknek ígéret kártyákat adtak a tanulók ajándékba
Pozitív visszajelzéseket kaptunk a jelenlévő pedagógusoktól, a tanulók nagyon jól érezték magukat és én is úgy éreztem, hogy sikerült a kitűzött célomat elérni. 🙂