A január a célok kitűzésének a hónapja volt. Ez a téma sok beszélgetésre és továbbgondolásra adott lehetőséget a gyermekek számára főleg nagycsoportos gyermekeink körében. A pillangó csoportos gyerekekkel megnéztük az animációs kisfilmet a struccról és beszélgettünk arról vajon hogyan és miért is győzhette le a futóversenyben a pingvin a struccot, valamint beszélgettünk arról is ki miben szokott kitartó lenni miért is fontos ez a számunkra.De élvezettel hallgatták a nagycsoportosok Fehér Klára : Foglalkozások rövid kis versét, s beszélgettek arról, hogy mik szeretnének lenni ha felnőnek. A beszélgetések után boldogan mintázták meg magukat gyurmából és találgatták kit ábrázolnak a gyurmafigurák. Azt gondolom fontos hogy már a gyermekeinknek is legyenek céljaik álmaik, vágyaik s tudatosodjék bennük hogy kitartással mindent elérhetnek amit csak szeretnének. Ezek a beszélgetések jó alkalmak a a szókincs bővítésre, fantáziájuk fejlesztésére, vágyaik megfogalmazására.
Célok kitűzése és elérése
A havi téma feldolgozásán sokat gondolkodtam, hiszen a csoport korosztályához úgy éreztem távol áll a célok megfogalmazása. De jó apropót adott az öltözködés, ahol gyakran hallom, hogy „nem tudom” megcsinálni. Ebből kerekedett ki a napok során az, hogy minden cél egy apró lépcsőfok amire fel kell lépni. Így jött az ötlet a „Boldogság kastély” elkészítéséhez, és ha már itt voltunk, akkor egy kis vágás, hosszúság mérése is belefért.
Lerajzoltuk, hogy mit fogunk csinálni 20 év múlva. Titkosítottuk, űrhajóba raktuk. Irány a jövő!
A foglalkozást 2022. január 28-án tartottam meg, osztályfőnöki órán. Egy teljes tanítási órát töltöttünk el azzal, hogy beszélgettünk a célok fontosságáról, a motiváló szerepéről. Számunkra ez azért is fontos, mert végzősök vagyunk, rendet kell tennünk a céljaink és az azok elérését biztosító „eszközök” között. Az órát egy pókhálóábrával kezdtük. A gondolattérkép célja az volt, hogy felírjunk néhány szót, kifejezést, ami eszünkbe jut a célokról. Igen jó gondolatok születtek, például „a cél szentesíti az eszközt”, vagy „legyen miért küzdenünk”.
Ezután két feladatot oldottunk meg. Kitöltötték, majd megbeszéltük közösen a táblázatot, melyben azt kérdeztem tőlük, mire van ráhatásunk, mire nincs. Ezt a feladatot párban végezték. Érdekes magyarázatok és gondolatok születtek az eszmecseréik közben. A bakancslistáikat egyénileg készítették el.
Egy kartonra az osztály időgépe is elkészült, melyet a faliújságra helyeztünk el. A vágyaink a „jelen”-hez kerültek és ahogy haladunk előre a tanév vége, érettségi eredmények, felkerül majd rá a „jövőnk” is.
Új év, új lehetőségek, új célok… Már az első héten két, nagyon pozitív, segítő szándékról szóló telefonhívásom érkezett. Megerősített abban, hogy ennél jobb időzítés nem is lehetne a célok kitűzése programnak…
A Boldogságóra a három kiskorú csoportban külön-külön lett megtartva – hasonló tematikával. A ráhangoló relaxációt követően egy tanmesét hallgattak meg a gyerekek a békáról, mely könnyedén rávezetett a témánkra: célok kitűzése, megvalósítása, segítő és hátráltató tényezők feltárása, mely saját élmények elmesélésével lett kibontva. A következő tematikus pontban arról beszélgettünk, mitől éreznék magukat jobban a gyermekotthonban – elsősorban a tárgyi feltételekre gondolva. Adtam egy A/3-as lapot, választhattak a sokszínű zselés tollkészletből, amelyik tetszett – összeírták mire lenne szükségük ahhoz, hogy az intézményen belül jobban érezzék magukat (néhány válasz: sportszoba – futópad, lécsőzőgép stb., hintaágy, fészek-fotelhinta, grillsütő, okostévé, táncszőnyeg stb.). A végén piros filccel körbekerítették és pozitív energiát küldtek a megvalósulás útjára. Ezt követően kértem, hogy írják össze a saját életcéljaikat. Úgy terveztem, hogy rövid, közptávú és hosszútávú célok kerüljenek a motivációt fokozó különböző színű cicás és kutyás papírokra, viszont nagyon kevesen értették meg az időbeli különbségeket, így azt elengedve mindenki összeírta a céljait, majd ezeket megvitattuk. Meghallgattuk a hónap dalát, végül jókedvű célbadobó versennyel zártuk a foglalkozást.
A Boldogságóra programunk során tartóoszlopok a havi tematikus foglalkozások, viszont amióta bekapcsolódtunk a Boldogságóra programba minden hónapra jut néhány különleges, a programhoz kapcsolható esemény. Ebben a hónapban a legfontosabb talán az volt, hogy dr. Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Osztály Történettudományi Intézetének főigazgató-helyettese beszervezett bennünket egy szívességi programba, ahol bemutathattuk a selyemfestésünket és kis kiállításunkat tekinthették meg a résztvevők Murgán, ahol Felkl Márton polgármester úr nagy szeretettel fogadta a gyermekeinket. Ezen felül a gyermekeink részéről felajánlások érkeztek a falu lakosainak, fahordásban és szemétszedésben segédkeznének nagyon szívesen….
Fazekas József Általános Iskola
Januári boldogságóránk bevezetését a hónap elején az online ötlettárból választott „Rend a lelke!” című játékkal kezdtük. Egy kiválasztott tanulót kiküldtünk a teremből, majd egy tárgyat áttettünk egy másik helyre. Visszahívtuk a tanulót a terembe, észre kellett vennie, hogy mi nincs a helyén. Eleinte nagyobb, feltűnő tárgyakkal kezdtünk, majd egyre kisebb dolgok áthelyezésével folytattuk.
Ezután beszélgettünk a játékról: mire van szükség ahhoz, hogy jól teljesítsünk ebben a játékban? A gyerekekkel megállapítottuk, hogy azon túl, hogy nagyon jó móka volt játszani, a figyelem fejlesztésére is alkalmas ez a játék.
Mindenki szívesen vett részt a játékban, több alkalommal is játszottuk ezt ebben a hónapban.
A „figyelem” szó az ebben a hónapban a további boldogságóráinkban is fontos szerepet kapott. Januárban sokszor beszélgettünk a tanulásról, a sikerek és a sikertelenségek okairól. Új tantárgyunk ebben a tanévben az angol, ami néhány tanulónak nagy nehézséget okoz. Sokszor már a szavak kiírása a szótárfüzetbe sem sikerül, mert hiányzik a „figyelem”. Nyelvtanból sok másolási feladatot kapnak a tanulók, melynek célja szintén a figyelem fejlesztése. Órai munkái is gyakran pontatlanok, mert nem szentelnek kellő figyelmet a pontos munkavégzésre. Sajnos ebben a félévben először bukások is előfordultak az osztályban…
Persze ennek ellenkezője is megfigyelhető: jópár tanulónk figyel órán, figyelmesen dolgozik tanórán és a napköziben is. Az ő eredményeik nagyon szépek, kitűnő tanulóink is vannak, valamint olyan gyerekek is, akik csupán egy-egy négyessel csúsztak le a kitűnő bizonyítványról. Azt is tapasztaltuk, hogy néhány tanulónk célul tűzte ki erre a félévre a jobb jegyeket, ezért figyelmesen dolgozott, képességeihez mérten szép eredményt értek el ezek a gyerekek.
Ezután a figyelem – meglétének vagy hiányának – következményeiről beszéltünk. Eljutottunk a beszélgetés során a félévi jegyekhez, a bizonyítványhoz.
Boldogságóránk utolsó szakaszát azon a napon teljesítettük, amikor a gyerekek kézhez kapták a félévi értesítőjüket. Írásos feladatunk ehhez kapcsolódott: írd le egyetlen mondatban a félévi bizonyítványodról a véleményedet, értékelésedet. (Kitűnő lettem!, Sok ötösöm lett! Jó jegyeim lettek! Elégedett vagyok. Lett néhány rosszabb jegyem is. Megbuktam angolból. stb.)
Január a célok kitűzésének hónapja. A félévi bizonyítvány értékelése után célokat fogalmaztunk meg a második félévre, év végi bizonyítványunkra koncentrálva. Mit kell tennem, hogy megtartsam ezt az eredményt? Mit kell tennem, hogy javítsak ezeken a jegyeken? Mit szeretnék elérni év végére? stb. Ezeket a célokat egy másik lapra felírva meghatároztuk a második félév feladatait, beszélgettünk a céljaink eléréséhez szükséges tennivalókról, tanácsokat adtunk egymásnak, ösztönző mondatokkal lelkesítettük társainkat.
Az órát a hónap dalának eléneklésével zártuk.
Boldogságóráink során mindig pozitív gondolkodásra buzdítjuk egymást, próbáljuk mindig mindenben meglátni a jót! Céljaink elérésében is ezt az elvet követjük, még akkor is, ha tudjuk, hogy sokszor nem egyszerű, nem akadálymentes az út.
Ahhoz, hogy merjünk nagyot álmodni, egy felfelé mutató relaxációs gyakorlattal indítottuk tevékenységünket: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok!”. Ezzel hangolódtunk rá „A vándorút” című mesére, melyet ezúton szeretnék megköszönni Petőné Honvári Jolánnak (http://www.kepesvagyrafejlesztohaz.hu/kepes-vagy-ra-blog/vandorut-januari-mese.html#.YdVCmmhBy70).
Bátorkodtam csoportommal megosztani ezt a kedves történetet, melynek végén a gyerekek nem kisebb célokat neveztek meg, mint: „Apuka szeretnék lenni!”, „Meg szeretném gyógyítani az állatokat!”, „Szeretném, ha a tatám meggyógyulna, és én viszek neki pogácsát mindig, amikor anya süt!”
A mese továbbélését egy kis kézműves tevékenységgel valósítottuk meg: vándorbatyut készítettünk, melybe olyan pogácsát rejtettünk, amelyet ha valaki megkóstol, azonnal felvidámodik! 😊 A munkánk közbeni jó hangulatért a hónap dala volt a felelős, jutalmul pedig mi magunk is elfogyasztottunk egyet Vándor Áron pogácsái közül.
Januári boldogságóránk – úgy érezzük – elérte célját, hisz Micimackóval egyetértésben arra a következtetésre jutottunk, hogy céljainkért küzdeni kell, és soha ne adjuk fel, mert: „Hepe után mindig hupa következik, és hupa után mindig hepe jön. És még sohasem fordult elő a világon, hogy hepe után hepe, és hupa után hupa következett volna.”
Jármi- Papos-őr Általános Iskola
Nagyon fontosnak tartom, hogy életkortól függetlenül mindenkinek legyen célja. Közeli és távoli, megvalósítandó feladatok. Az osztályomba járó tanulókat már elsős koruk óta mindig arra biztatom, hogy keressenek célokat, s a megvalósításukért minden erejükkel próbáljanak küzdeni. Ha nem sikerül a megvalósítás, legyen mindig új cél a szemük előtt, s ne kudarcként éljék meg, hanem lehetőségként. Most mindenképpen foglalkoznunk kell a céljaink átgondolásával, negyedikesek lettek tanulóim ebben a tanévben. A negyedik osztály mindig mérföldkő egy kisdiák életében, így a tanév nagy részében készülünk a felső tagozatos átállásra, a célok konkretizálására. Már többször beszélgettünk róla, hogy milyen terveik, céljaik vannak a közeljövőre, illetve a felnőtt életre nézve egyaránt.
Fontos mottónk: „ Csak azok az emberek szomorúak, akiknek nincs céljuk. Nekem van célom”
Cassandra Clare
Az első boldogságóránkon újévi jókívánságainkat fogalmaztuk meg egymás számára és nagyon örültünk, hogy az ünnepek elmúltával újra együtt lehet kis osztályunk. Ezután a „boldogság falunk” előtt az előző tanévben készített tablónkat néztük át, s megvitattuk, hogy mely célokat sikerült egy év alatt megvalósítanunk.
Céljaink a 2022-es évre címmel otthoni feladatvégzésre motiváltam tanulóimat. Egy a 4-es lapra különböző szempontok szerint kellett egyéni céljaikat, vágyaikat leírniuk, esetleg lerajzolniuk. Ezután a következő boldogságórán egyenként bemutatták társaiknak a saját vállalásaikat. A bemutatást egy közös munka követett. Megfogalmaztuk és felírtuk a közös, és egyben vállalható céljainkat. Megbeszéltük, hogy minden boldogságórán egy pár perc erejéig visszatérünk majd arra a fontos kérdésre, vajon ki hol tart a megfogalmazott céljainak megvalósításában. A hónap során dramatizáltunk még mesét, szituációs gyakorlatok során vitattuk meg a kitűzött célokat, énekeltük a hónap dalát, meditálva gondoltuk át a célhoz vezető útjainkat.