Először játszottunk a sokféle formájú és méretű hópelyhekkel. Átléptük, ráléptünk, feldobtuk a magasba. Közben a hónap dalát hallgattuk.
Majd minden kisgyerek kiválasztott egy neki legjobban tetsző „varázshópelyhet”. Mindenki megpróbálta megfogalmazni, hogy milyen célt tűzött ki maga elé, majd ráfújt a „varázshópehelyre”, hogy az segítse a kitűzött céljai megvalósításában.
Célok kitűzése és elérése
Először játszottunk a sokféle formájú és méretű hópelyhekkel. Átléptük, ráléptünk, feldobtuk a magasba. Közben a hónap dalát hallgattuk.
Majd minden kisgyerek kiválasztott egy neki legjobban tetsző „varázshópelyhet”. Mindenki megpróbálta megfogalmazni, hogy milyen célt tűzött ki maga elé, majd ráfújt a „varázshópehelyre”, hogy az segítse a kitűzött céljai megvalósításában.
Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI
Az órát játékkal kezdtük. Ismert mesék szereplői összekeveredtek, nekik kellett visszahelyezni őket a megfelelő mesébe. Megbeszéltük azt is, melyik szereplőnek milyen célja volt, sikerült-e megvalósítani ezeket. Elképzeltük milyen más, lehetetlennek tűnő céljaik lehetnének. A mesék után a saját céljaikról is beszélgettünk, ami között szerepelt a sok ötös gyűjtése, a sportban jó eredmények elérése, az egészséges táplálkozás, testvérrel való jó kapcsolat, kevesebb veszekedés, hétvégi közös játék a barátokkal. A távoli céloknál arról meséltek, ki mi szeretne lenni felnőtt korában. Mindenki választhatott melyik témáról készít rajzot. A foglalkozást a hónap dalának meghallgatásával zártuk.
A Boldogságórák havi tematikáját követve a hónap témája a Célok kitűzése és elérése. Ezt feldolgozandó megnéztünk egy videót, ami egy pingvinről és egy struccról szólt, akik futóversenyt rendeztek. Az esélytelennek gondolt pingvin megnyerte a versenyt, mert a rajtpisztoly eldördülése megijesztette a struccot, aki homokba dugta a fejét, így a pingvin kényelemesen beért a célba. Azt sugallja a történet a gyerekeknek, hogy a céljaink elérhetőek. Ezt követően,aki szeretett volna, készíthetett pingvint magának. Ezek után elmondtam nekik a Kulcs című verset, amit eljátszottunk, ezt követően pedig sorversenyt rendeztünk a történetben szereplő tárgyak elvitelével és visszahozásával. Nem volt egyszerű feladat, mert nagyon sok a kicsi, akik nehezen, gyakorlati tapasztalat nélküliek a sorversenyeket illetően, így nagyon sok segítséget igényeltek a sorban következésnél és a sorba visszaállásnál.
Az óvodai programterv alapján a madáretetős hetet is felhasználtuk a célok eléréséhez. Célunk volt az óvoda ablaka elé szoktatni a kismadarakat, hogy tapasztalatot szerezhessünk róluk. Emiatt elkezdtük etetni őket az ablak elé kihelyezett madáretetőkben. Nagyon hamar, még aznap megjelent az első verébcsapat, akiket azóta is „gondozzuk”. Játszottunk madáretetőset is. A cél az volt, hogy a sok kiszórt logikai készletet, ami a madáreleség volt, mielőbb szedjék össze egy bizonyos helyre.
Megtanultuk és eljátszottuk a hét napjairól szóló mondókát, amit mellékletben fel is töltöttem.
A Kulcs című vers ismételt meghallgatása után, megbeszéltük azt is, hogy ki és mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Ezt követően páran le is rajzolták, hogy mik akarnak lenni felnőttként.
Még egy plusz célt tűztem ki a gyerekeknek. Elővettük a foglalkozásos fejlesztő játékot, amelynek képei alapján megbeszéltük a mesterségeket. Mivel a versben is szerepelt a kőműves, mint szakma, ezért új játéktémába átvezetve őket, elővettük a szivacstéglákat, amiből cél volt egy hatalmas épületet létrehozni, amibe sok kisgyerek elfér.
Végezetül felkerült a következő lépcsőfokra a Célok jelképe is.
A személyes célok hiánya gyakran okoz üresség érzést: semminek sincs semmi értelme, az ember vonszolja magát a feladatai után, nem tudjuk hova tart az életünk. Fontos, hogy legyenek tehát céljaink, de maradjunk a realitások talaján, igyekezzünk megvalósítható terveket szőni! –vezettem be a foglalkozást a fenti gondolatokkal. Már tavalyról emlékeztek a gyerekek arra, hogy ha nem fogalmazunk meg konkrét célokat az odavezető lépésekkel, csak vágyakról beszélhetünk.
Egy bemutató képeivel érzékeltettem, hogy legyünk tisztában képességeinkkel és adottságainkkal. Hiába szeretnék színésznő lenni, ha nincs énekhangom, táncolni sem tudok, sőt a verseket sem szeretem. Reális önismeretünk és önbizalmunk legyen.
Szintén fontos dolog: Igazából a mi vágyunk a kitűzött cél? Vagy inkább a a szüleinké, a barátainké? Ha hiányzik a belső motiváció, idegennek érezzük a célt, távol áll tőlünk az egész. Amennyiben nincs személyes érzelem, kötődés, nem is jutunk dűlőre a feladattal. Önmagadért tedd! Belső, hiteles cél legyen! Ne másoknak akarj megfelelni!-vontuk le a következtetést.
Életmese következett: A címet én adtam: Kis célból nagy életmű. Gregersen Guilbrand, norvég ácsmester történetét meséltem el: Eredetileg úgy tervezte, csak pár hónapra vállal munkát Magyarországon, amikor 1847-ben hazánkba érkezett. Gregersen poggyászát ugyanis Bécsben ellopták, és mivel pénze nem volt, arra gondolt, hogy az akkor kibontakozó magyar vasútépítkezéseken keres annyi pénzt magának, hogy új holmikat vásároljon és folytathassa utazását. 1850-től Magyarországon dolgozott, vasúti hidakat éptett, szerepe volt például a szolnoki vasúti fahíd építésében. Országszerte számos híd, töltés, vasúti épület építését vezette. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után cége is részt vett a város újjáépítésében. Az ott végzett munkájáért nemesi címet kapott. Forrás:https://pestbuda.hu/cikk/20200511_domonkos_csaba_norveg_acsmesterbol_lett_budapest_epitoje_145_eve_kapott_magyar_allampolgarsagot_gregersen
Nem feltétlenül kell tehát nagy célokat kitűzni magunknak. Elég egy kis lépés, az élet hozza a további lépéseket, ha elszántan vagy elhivatottan dolgozunk.
Feladatot is kaptak a gyerekek: Vizsgáld meg, hogy te milyen szerepeket töltesz be, és azok közül melyek fontosak a számodra? Állítsd fontossági sorrendbe, hogy mely szerepek a legfontosabbak a számodra! Mely szerepeiddel vagy elégedett, és melyeken szeretnél javítani? Mivel ebben többen bizonytalanok voltak, kiosztottam egy motiváló feladatlapot.
Egy lapon kellett beírni a kategóriánkénti célokat: egészség, szellemi jólét, tanulás-karrier, emberi kapcsolatok. Az egészségnél leinkább az ideális testsúly elérése volt a legáhítottabb cél. Többször fogunk gyümölcsnapot tartani idén. Szellemi jólétnél az olvasást és színházba, moziba járást említették. Nemcsak a jegyek javítása, hanem érdeklődési területeink meghatározása is célja lesz idén az osztálynak. Minden osztályfőnöki órán foglalkozás bemutató kisfilmet is meg fogunk tekinteni. Az emberi kapcsolatokban a nagyobb türelmet kívánja az osztály legtöbb tagja elérni.
Végül idézeteket olvastunk fel, amelyből legtöbben Kemény Dénes gondolatait választották kedvencnek: „Kevés, hogy önmagában csak álmaink legyenek, ha nincs jövőképünk, ha nem tűzünk ki konkrét köztes állomásokat, és hanem tervezzük meg az odavezető utat, akkor csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem jutunk el a célig. Tervezés nélkül nem jutnánk el sehova.” – Kemény Dénes
A foglalkozást rajzolással zártuk, miközben elmondtam, hogy nem a cél elérése a legfontosabb, hanem az, hogy hiába sok történést kell elszenvednünk az életünkben, mégis úgy érezzük, az erősségeinkre való fókuszálással és a lehetőségek kiaknázásával alakítói, formálói vagyunk életünknek és hatással lehetünk a minket körülvevő világra.
A hónap témája a célok kitűzése és elérése volt, amely illeszkedett a projektünkhöz. A komplex hét során a korábban szerzett tudást elevenítettük fel, valamint rendszereztük azokat. A tél témakört színesítve a sarkvidékkel is foglalkoztunk. A dekorációban és a játékokban is megjelenítettük az örök hó és jég világát. A szőnyegi játék során iglut jelenítettünk meg, amely mellett a gyermekek kipróbálhatták a lékhorgászatot is. A rajzolás, festés, mintázás tevékenység keretein belül sarkvidéken élő állatokat készítettünk, amelyeket egy társasjátékhoz is felhasználtunk. A játék során az állatoknak el kell jutni a biztonságot jelentő és élelemmel teli helyre, jégtáblákon előrehaladva. A játék során különböző akadályokat kell leküzdeniük a gyerekeknek. A játék témája illeszkedik a Boldogság Programhoz, így ezután a beszélgetőkör alatt megbeszéltük a gyerekekkel a céljainkat. A célok felsorolása után megbeszéltük, hogy kinek mit kell tennie annak érdekében, hogy elérje az adott célt. A gyerekek kreatívak voltak, a célok között volt rövid és hosszútávú, valamint egyéni és közös is. A beszélgetés után elmeséltem a gyerekeknek a Boldogvár meséjét, majd kiraktuk a Boldogvárpuzzle-t. A kirakott vár képét kedvük szerint közösen díszíthették a gyerekek. A hét folyamán egy akadálypályát is készítettem a gyerekeknek, amely a Boldogvárhoz vezette őket, nagyon élvezték a játékot. A téma zárásaként, körberajzoltam a gyerekek kezeit, amelyet ők színeztek ki és beleírtam az általuk elérni kívánt célt. Az alkotásokat mindenki hazavihette, ezáltal a szülőket is bevontuk a programba. Úgy érzem, mindenki számára boldogságot, kalandot és örömöt ad ez a program.
A harmadik osztályos gyerekek nehezen tudtak távlati célokat meghatározni, de a sok beszélgetés után valamennyien megfogalmaztak egy olyan kívánságot, amelyet legkésőbb egy év múlva szeretnének elérni. Ez egyelőre még titok, de a következő januárban elővesszük az űrhajót formázó időkapszulánkat és mindenki elmondja, megvalósult – e a korábbi célja.
Relaxáció: Égig érő fa vagyok…
Beszélgetőkör: közeli céljaink, melyet szeretnénk elérni. Boldogvár meséje. Célbadobós játék. Tánc, mozgás: Bagdi Bella- Van nekem egy álmom…
„Mi leszek, ha nagy leszek?”- foglalkozások megnevezése, eszközeik.
Célok elérésének a jelét felhelyezzük az 5. lépcsőfokra.
Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola
Nagy örömmel fogadták a feladatot a gyerekek, különösen mert egy kis csoport előzetesen felkészült a feladat tudományosan igazolt pozitív hatásáról, s kiselőadást tartottak erről. kis csoportokban készítettük el a céljainkat az univerzumba kiküldendő űrhajóinkat. Minden csapat gondosan, céltudatosan együttműködve tevékenykedett. Az elkészült űrhajók üzemanyagtartálya lett a célok hordozója.
Ebben a hónapban a Boldogságóra témája a Célok kitűzése és elérése volt. A hetet azzal kezdtük, hogy tízórai után leültünk és resztoratív körben megbeszéltük, hogy kivel mi történt az elmúlt napon. A hét többi napján pedig azt beszéltük meg, hogy mit szeretne elmondani magáról és milyen célokat tűzött ki magának az elkövetkezendő időszakra, ezért mit tenne meg. (pl. megtanul biciklizni, cipőt kötni stb.) Ezzel igyekeztem az egymásra figyelés erősítését elérni a gyerekeknél. Ezt követően megnéztük a kisfilmet A kis pingvin és a strucc versenyéről. A heti témánk ezután a sarkvidékek élővilága és az ott élő emberek életvitele lett. Megismerkedtünk a pingvinek életével. Horgásztunk a jeges vízből és beöltöztünk eszkimónak. Közösen építettünk iglut és a pingvineket is beköltöztettük. Számoltuk, hogy melyik pingvinnek hány halacskát sikerült megennie, és mennyi kell még hozzá, hogy 10 legyen.
A héten eltáncoltuk a pingvin táncot is. Úgy érzem, hogy a gyerekeknek és nekem is nagy élményt nyújtott a havi téma feldolgozása.