Célul tűztük ki a gyerekekkel, hogy az A M I-ban nyílt óra keretében bemutatjuk a boldogságórát és összekötöttük egy varázslatos kiállítással, ahol a szülők és a gyerekek együtt gondolkodtak, tevékenykedtek. Nagy volt az érdeklődés. Meghívtuk az óvoda vezetőjét is, hogy lássa az intézményben folyó munkát. Ők még nem csatlakoztak a programhoz. Reméljük kedvet kapnak hozzá! Nagyon kellemes délutánt töltöttünk együtt.
Célok kitűzése és elérése
Havi boldogóránk témája a célok kitűzése és elérése volt. A foglalkozásunkat egy relaxációs gyakorlattal kezdtük (Fújj, fújj szél) és eztán a beszélgetőkörünkben arról meséltek a gyerekek, kinek mi a célja: megtanulni olvasni, írni, gördeszkázni, kötélen táncolni, felnőttként énekesnőnek elmenni…A célok elérése érdekében rávilágítottam számukra arra, hogy ezért tenni is kell valamit, hogy ezek a célok megvalósuljanak. Ha nem sikerül egy-két dolog, akkor segítséget kérhetnek, barátokkal szövetkezhetnek, és mindenekelőtt a kitartást kell gyakorolniuk. Érdekes volt látni az arcukon, mikor tovább gondolták ezeket a jó tanácsokat. Ezt követően a csoportszoba akadálypályáján mentek végig egyesével, itt gyakorolhatták a türelmet, egymásra figyelést. Utána pedig V. Szutyejev: A kis hajó c. meséjét báboztam el nekik és megbeszéltük, hogy a barátok hogyan fogtak össze, a közös céljuk elérése érdekében. A gyerekek lerajzolták a mese kedvenc részét és sokan azt a részt választották, ahol együtt hajókáztak a kis állatok a vízen. Számomra ez azért volt tanulságos, mert ennél a résznél már elérték a mesehősök a céljukat- ez a rész fogta meg a gyerekeket leginkább.
2026. január hónapban két fontos témát választottam ki tanítványaim számára, melyeket feldolgoztunk.
A Boldogságóra alapprogram Célok kitűzése és elérése kapcsán több alkalommal is beszélgetőkört alakítottunk, ahol egymást meghallgatva, kérdésekkel érdeklődve derültek ki a gyerekek elképzelt és kitűzött céljai. Mindezt írásban is megerősítve egy táblát készítettünk, amelyen minden tanuló 2 célt határozhatott meg.
Az Erősség program Vezetői képesség témája sok-sok izgalmat hozott a gyerekek számára. Nagy élvezettel végezték a hozzá kapcsolódó feladatokat, melyek közül a Rajzold le, amit mondok feladat tetszett nekik a legjobban. Elmondásuk szerint érdekes volt megtapasztalni részükről, ahogy egy másik tanuló irányítására rajzolnak és rájöttek arra is, hogy mennyire fontos a pontos és egyértelmű megfogalmazás, irányítás.
Ezt a feladatot a szabad játékidő alatt is tovább játszották, mely örömmel töltött el.
A foglalkozást a dal meghallgatásával kezdtük- mi lehet a mai foglalkozás témája?
Utána arról beszélgettünk, kinek milyen célja volt, amiért tennie kellett valamit, és milyen érzés volt, amikor elérte azt.
A gyerekek példákat mondtak kedvenc mesehősökről, akik elérték a céljukat a nehézségek után.
Óra végén mindenki írt, rajzolt néhány célt különböző színű papírokra. Egy célt, amit most szeretnének elérni, ki is tettek a szekrényükre. A megvalósított cél papírját kiszedjük az üvegből, és reméljük, év végére talán kiürül a célok üvege.
Maga az, hogy célokat tűzhetnek ki, amit el is érhetnek, először nagyon idegen volt számukra. Amikor kértem őket, hogy mondják el, mit szeretnének elérni egy éven belül, sokan olyan kívánságokat mondtak, amiknek a teljesítése nem az ő hatáskörük. Pl.: Balin nyaralni. Drónt szeretnék. Fel kellett ismertetni velük, hogy a jelen tevékenységeik között is vannak célok, amiket elérhetnek és sokszor el is érik. Mi sakkot tanulunk, ez nagyon hatékonynak bizonyult ahhoz, hogy szemléltessem, hogy egy fő célt milyen részcélok, lépések segítségével érhetjük el. Minden ott van a sakktáblán, sőt. A játszmában jelen van a „részsiker” a kudarc, a problémamegoldás, az akadály és annak legyőzése, a tévedés, vannak segítők és fel is áldozhatunk adott esetben egy bábot, amit talán nagyon szeretünk, kötődünk hozzá, de a végső cél érdekében mégis feláldozzuk. Sőt, van benne egy „csoda”, a kis gyalog „személyében”, ami a szemben lévő alapsor elérésével átváltozhat akár vezérré is. Ez lehet annak a szimbóluma, amikor már ott vagyunk a siker kapujában, és hirtelen az „égiek” is mellénk állnak szerencsés véletlenek ruhájában. Ami nem más, mint a munka gyümölcsének a beérése. Ha ezt a saját hétköznapjaikra vetítjük, akkor egy jobb jegy a bizonyítványban lehet az elérendő cél, vagy egy kapcsolat megjavítása, esetleg egy csapatba való beválogatás elérése. Tisztáznunk kellett azt is, hogy mi minden segíti és mi hiúsítja meg a haladást, és mik azok, amik önmagukban nem segítenek és nem akadályoznak, hanem a mi hozzáállásunk dönti el, hogy előre visz minket vagy nem. Mondatokat és szavakat írtam a táblára, majd mindenki felállt a teremben és elhelyezett egy tárgyat a padlón, ami az övé. Hat vagy hét lépésre eltávolodott tőle, és miután felolvastam a mondatokat, el kellett dönteniük, hogy közelednek vagy távolodnak egy lépéssel a saját dolgaiktól. Szépen rájöttek, hogy a hibák, akadályok, kudarcok és tévedések csak akkor nem visznek előre, ha önmagunkkal kapcsolatban negatív érzések és gondolatok fészkelik be magukat a fejükbe. Így szoros kapcsolatot találtunk az optimista szemüveg és a célok felé haladás között. Ezt le is rajzoltuk, valamint lerajzoltunk egy piramist is, aminek bal és jobb oldala ellentétesen jeleníti meg a segítő és hátráltató lépéseket, gondolatokat, érzéseket. Elkezdték mondani, hogy mit szoktak hangoztatni, ha nem sikerül valami, és hogyan kellene ezt megváltoztatni. Az optimista és pesszimista szemüveg lapjára leírták, mit szoktak ők mondani pl. kudarc esetén. Kiderült, hogy inkább szidni szokták magukat és sokan feladják ezután, de legalábbis elmegy a kedvük az adott dologtól. Megbeszéltük és leítrták, hogy mit is kellene mondani helyette. Végül megkérdeztem, hogy mit gondolnak arról a gondolatokról, hogy megérdemlik a sikert, szabad hibázni, szabad újra megpróbálni, és a tanulságot levonni. Sajnos az osztály egy része ezt nem tekinti érvényesnek magára. Majd leírták és megbeszéltük egy saját céljukat, és hogy szerintük mi segíti őket az elérésében.
Januári Boldogóra témája
Célok kitűzése és elérése, A motiváló jövőkép
A tartós boldogság elérésének egyik legfontosabb stratégiája egy értelmes életcél kitűzése és elérése. Az élet értelmének megtalálása egy olyan összetett feladat, ami egy egész életen át tart. Emiatt is hangsúlyozzuk, hogy érdemes már gyerekkortól kezdve figyelemmel lenni arra, hogy a gyerekek pozitív példákat és inspirációt kapjanak, hogy miként tudnak a maguk számára értelmes célokat kitűzni. És persze azt is fontos számukra kiemelni, hogy milyen cselekvések vezethetnek el odáig. Hiszen hiába vannak kisebb-nagyobb céljaink, hogyha nem tudjuk, hogy merre induljunk, mit tegyünk (vagy éppen ne tegyünk), és ki tud nekünk irányt mutatni és támaszt nyújtani ezen a kanyargós úton.
A kutatások szerint a jóllétünk tekintetében az kevésbé fontos, hogy el is érjük-e az előzetesen kitűzött célunkat, hiszen az eléréséhez vezető úton rengeteg új, ismeretlen kihívással és helyzettel találkozunk, amelyek során gyakoroljuk a megküzdést, a rezilienciát, és folyamatosan tanulunk magunkról, a világról. A boldogság megéléséhez kiemelkedően fontosnak látszik olyan célok kitűzése és az elérésükért tett erőfeszítések, amelyek értelmesek. Az értelmes célok egyrészt a világ – valamilyen rajtunk túlmutató globális jó – számára hasznosak, másrészt önmagunk kiteljesítésében – vagyis aktív erősségeink lehető legmagasabb fokú kibontakoztatásában – határozhatóak meg. Tulajdonképpen fontos életfeladatunk is, hogy megtaláljuk azokat a kisebb és nagyobb célokat, amelyeket mi magunk „értelmes célként” címkézünk fel, ezeket összehangoljuk a környezetünk és szeretteink igényeivel, céljaival.
„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök (A teljesség felé kötet)
Gyermekeinknek jövőképre van szükségük a sikerhez! A célok jelentik az első lépést a jövő tervezése felé, és alapvető szerepet játszanak a készségek fejlesztésében az élet különböző területein. A célok jelentik az első lépést a jövő tervezése felé, és alapvető szerepet játszanak a készségek fejlesztésében az élet különböző területein. Egy motiváló jövőkép jelképezi azt a kompetenciaszintet, amelyet el kívánunk érni, a célok kitűzése pedig az a folyamat, amellyel a céljaink felé haladhatunk. A célmeghatározás elmélete szerint (Locke & Latham, 1984) a tudatos célok befolyásolják a cselekvést (Ryan, 1970), a tudatos emberi viselkedés pedig céltudatos és egyéni célok által szabályozott. Éppen ezért segítenünk kell a gyerekeket és a fiatalokat számukra előnyös célokat kitűzni és megtanítani őket arra, hogy tudatos tervezéssel, kis lépésekkel és a beléjük fektetett erőfeszítéssel van ráhatásuk arra, hogy elérjék őket. A sikerélmény és az azt kísérő pozitív érzelmek által növekszik az önbizalom és a saját képességeikbe vetett hit.
„A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.” Eleanor Roosevelt.
1. feladatunk tehát: A jövőkép megalkotása
Filmrészlet megtekintése, megbeszélése:
JÁTSZD A JÖVŐ JÁTÉKÁT
Képzeld el az életedet 2 – 5 – 10 – 20 év múlva!
A kérdések segítenek az út tervezésében:
• Hol tanulsz 2 év múlva?
• 5 év múlva hol, kikkel nyaralsz?
• 10 év múlva hol dolgozol? Milyen beosztásban? Mennyit keresel?
• 20 év múlva ….?
Mindenki a saját elképzeléseit írja fel egy post it-re amit felrakunk az útvonalra.
A játék után kérdéseket fogok megfogalmazni:
Mit kellett megtenned azért, hogy 2 év múlva ott vagy, azon az egyetemen, amit elképzeltél?
Úgy válaszoljatok, mintha már eltelt volna ez az idő, és visszaemlékeznél a mostani énedre. Mit üzennél magadnak a jövőből?
VILÁGOS TEHÁT A FELADAT A MÁBAN, AMIT ITT ÉS MOST KELL TENNETEK.
2. feladat: Tekintsétek meg az alábbi videót:
A feladatotok most hasonló lesz, de közösen.
Írjunk egy beszédet közösen. Nektek mi az álmotok? A megírt beszédeiteket előadjátok majd a színpados teremben, ezt az apró jelenetet videóra vesszük, mint egy üzenetet a jövőnek.
3. feladat: Interjú készítése példaképekkel
Meghívtam osztályunkba a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány egyik bohócdoktorát, Dr. Cukrot (Ramocsa Emesét), aki a gyógyító nevetést viszi a betegekhez.
A csaknem 2 óra hosszúra sikerült beszélgetés nagyon intenzív érzelmeket váltott ki belőlünk, megtanultuk értékelni mindazt, amink van, ráébredtünk azokra az értékekre, ami másoknak nem magától értetődő. Értékeljük az egészséget, a szerető családi hátteret, megtanultuk, hogyan küzdünk meg a nehézségekkel, és azt is, ha van egy álmunk azt ne adjuk fel.
A beszélgetés érzelmi cunami volt mindannyiunk számára. Ennek megvágott felvételét láthatják a következő podcast jellegű felvételen.
A kutatások szerint az emberi agy hajlamos az időt szakaszokra bontani. Az olyan mérföldkövek, mint az év első napja, mentális határvonalat húznak a „régi önmagunk” és a „jövőbeli énünk” közé.
Tanítványaim terveiről , céljairól több fórumon is elbeszélgettünk. Játékos értékelő lapot töltöttek ki, bakancslistát készítettek, biztató naptárt is készítettek. Szóban is beszámoltak a jövőbeli életükről. Riportcsapatok alakultak iskolánk dolgozóinak terveinek kikutatására. Az újévet egy kvíz formájában is elkezdtük.
A hónap legviccesebb feladatának az Újévi mese „folytatását” tekintették. A könyvünkben is megtalálható versrészletet 40 lábig folytattuk.
Külö9nleges versmondásba is belekóstoltak. Egymás segítő páros játékgyakorlatokra is sor került. Építettek kockacukortornyot és bekötött szemmel lerajzolták, amit társuk diktált.
Januári kezdéshez hozzátartozott a béke világnapjának felidézése. Különféle hajtogatással, ragasztással készült galambok lepték el dekorációs falunkat. Ezekre a galambokra békés gondolataikat is felragasztották, melyeket az új évben egymásnak kívánnak. A békesség jelképének tekintett szív is megihlette őket. Szivecskés lufikat tartó gyerekeket is ragasztottak. Farsangi álarcok helyett saját maguk álltak pózt. Egyszerű érzéseket jelenítettek meg arcukkal, amiket lefotózás után kidekoráltak.
Következett jan. 13. a kézírás világnapja. A szebb írás célja érdekében osztályszinten beneveztünk Zozi , a papagáj figyelem és ceruzafogás start plusz programjába. Ennek is köszönhető, hogy egymás írását alig tudták megtalálni. Mert mindenki látványos írásfejlődésen ment keresztül. A világvallások napján a globális jólét által mellékelt képet és a hozzá tartozó kötözgetős feladatot oldották meg. De ez még nagyon távol állt tőlük. Sok kiegészítő magyarázat és interaktív feladatsor kellett hozzá.
A hóemberek és az ugyanarra a napra eső Micimackó napot viszont a szívükbe zárták. Rengeteg rajz, mini térbeli alkotás, pálcikabáb hóember született. A hóemberhez mesét is kitaláltak. Szerencsére a tél örömeinek nemcsak valódi hóember építéssel, hanem szánkózással is hódolni tudtunk. Az időjárás megengedte, hogy jégdíszekkel is feldíszítsük iskolánk bokrait.
„Célok kitűzése és elérése”
Ebben a hónapban sok időt szántunk az idővel kapcsolatos témáknak, sokat foglalkoztunk az idő múlásával. Új esztendő kezdődött, beszéltünk az évszakokról, a hónapokról, a hét napjairól, egészen a falióra megfigyeléséig, ahol meghallgattuk az óra ketyegését is.
A boldogságóra témáját Bagdi Bella inspiráló dalával kezdeményeztem, „Van nekem egy álmom”. Mivel a gyerekek nagyon kedvelik a mozgással kísérhető dalokat, ezt is egy kis mozgással kötöttem össze, ami meghozta a várt eredményt, mindenki érdeklődve kapcsolódott hozzám.
A dal végén egy beszélgetőkört indítottam, hogy kinek, milyen álma van, mit szeretne megvalósítani? A legtöbben a felnőtt korukra gondolva álmodoztak: szeretnének jogosítványt, hogy vezetni tudjanak, szeretnének házat építeni, vagy segíteni másokon, de volt olyan aki focista szeretne lenni vagy aki szeretne megtanulni lovagolni. Persze elmeséltem én is, hogy szeretnék megtanulni angolul, vagy szeretnék ügyesen zsonglőrködni, amit két labdával be is mutattam nekik , de a három labdával még gyakorolnom kell.
Beszélgettünk arról is, hogy ki miben ügyes, mi az amit már nagyon jól tud, és mi az amit még gyakorolnia kell, hogy még ügyesebb legyen.
A beszélgetés közben kitaláltuk mi legyen, amit be szeretnének egymásnak mutatni, és ez lett belőle:
– páros lábon ugrálás
– egy lábon ugrálás
– vonalon, kötélen egyensúlyozás
– 10 guggolás
– labda pattogtatása
– célba dobás
– egyedül öltözés
– gombolás
– cipőfűző bekötése
– zsebkendő használata
Ezekről a célokról és a megvalósításukról, készítettem egy táblázatot, amit mindenkinek a jelével ellátva, kinyomtatva, a teljesítéskor egy kis nyomdával jutalmaztuk az eredményét (természetesen a kisebbeknél a szándékot és a próbálkozásokat is jutalmazva).
Ez a téma annyira sikeressé vált, hogy a gyerekek nap mint nap kérték, hogy folytassuk a „Ki mit tud”-ot, és csináljunk minden nap egy kis akadály pályát, feladatokkal és persze a dal, amit naponta többször is meg kellett hallgatni.
A Cinegék sokat mozogtak, gyakoroltak és így egyre kitartóbbak és ügyesebbek lettek!
Ez a dal szerintem velünk marad még sokáig. Köszönjük!
A közösségi nevelés óra témája a Motiváló jövőkép volt. Arról beszélgettünk, miért hasznos előre gondolkodni, és hogyan segíthetnek a célok abban, hogy kitartóbbak és magabiztosabbak legyünk. Kiemeltük, hogy fontos felismerni saját erősségeinket, valamint hinni abban, hogy képesek vagyunk megvalósítani terveinket.
Közös beszélgetést indítottam arról, hogyan képzelik el magukat felnőttként. Kérdések segítették a gondolkodást: hol szeretnének élni, mivel foglalkoznának szívesen, kik lennének mellettük, és mivel töltenék a szabadidejüket. A tanulók aktívan bekapcsolódtak, és sokféle elképzelést osztottak meg egymással a jövőbeli életükről, családjukról és választott hivatásukról.
Ezután arról beszélgettünk, hogy életünk során több célunk is lehet, majd megismerték a bakancslista fogalmát. Mindenki kapott egy bakancs alakú lapot, amelyre felírta azokat a dolgokat, amelyeket később szívesen megvalósítana. A produktumokat egyenként kivitték, bemutatták társaiknak, majd közösen elhelyeztük őket a falon.
Az óra barátságos, nyitott légkörben telt, a gyerekek érdeklődően és lelkesen vettek részt a feladatokban, és jó hangulatban fejeztük be a közös munkát.
A januári boldogságórák során a célok kitűzése és elérése témakörét dolgoztuk fel, kiemelt figyelmet fordítva az önismeret, az álmodás és a pozitív jövőkép alakítására. A foglalkozások központi eleme Jozifek Zsófia: Szőlő Szelli álma című meséje volt, amely kiváló alapot adott az álmokról, vágyakról és a jövőbeni tervekről szóló beszélgetésekhez. A mese feldolgozásához kapcsolódva a gyerekek rajzot készítettek Szőlő Szelliről, valamint saját magukat is lerajzolták felnőttként, elképzelve leendő életüket és jövőbeni foglalkozásukat.
A jövőképpel való foglalkozást mozgásos és zenei tevékenységekkel is erősítettük. Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalára közösen koreográfiát készítettünk, amelyet a gyerekek minden alkalommal nagy örömmel és lelkesedéssel adtak elő. A dalhoz egy rövid videó is készült, amely a gyerekek által elképzelt jövőbeni foglalkozásokat jeleníti meg.
A Három kívánság című mese feldolgozása során beszélgettünk arról is, hogy a kívánságok mikor válhatnak túlzóvá, és miért fontos a reális, átgondolt vágyak megfogalmazása. A téma elmélyítését egy kreatív feladat segítette: a gyerekek halakba rajzolták le álmaikat és vágyaikat, amelyeket egy nagy közös hal formájába illesztve helyeztünk el a tanteremben. A közös alkotás vizuálisan is megjelenítette a gyerekek sokszínű gondolatait, és erősítette az összetartozás élményét.
A foglalkozások során rövid és hosszú távú célokat is kitűztünk, és sokat beszélgettünk arról, hogy milyen lépések szükségesek a célok megvalósításához, kikre számíthatnak ebben a gyerekek, valamint miért fontos a kitartás és a segítség elfogadása. Bakancslistát is készítettünk, amely segítette a vágyak és tervek tudatosítását. Az órákat vezetett meditációval zártuk, a hanganyag segítségével, amely hozzájárult a megnyugváshoz, a befelé figyeléshez és az érzelmi egyensúly erősítéséhez.
A hónap során közösségi élményekkel is gazdagodtunk. A Hóemberek világnapjához kapcsolódva január 10-én, szombaton az alsó tagozaton közösen hóembereket építettünk. Bár a hó nem volt igazán tapadós, ez egyáltalán nem zavarta a gyerekeket: lelkesek voltak, sokat nevettek, és örömmel vettek részt a közös alkotásban. A jó hangulat és az együtt töltött idő tette igazán emlékezetessé ezt a téli programot.
Január 13-án, gyönyörű, napsütéses időben osztályunk ellátogatott a Faddi Holt-Dunához, ahol megfigyeltük a vízimadarak téli pihenőhelyét. A séta során tőkés récéket, kárókatonákat, hattyúkat és szürke gémet is láthattunk. A kirándulás végén a híd korlátjára kis hóembereket építettünk, hogy mosolyt csaljunk az arra sétálók arcára, amely a későbbi közösségi médiában talált visszajelzések alapján sikerült is.
A boldogságórák jó hangulatban, aktív részvétellel zajlottak. A gyerekek bátran megosztották gondolataikat, fejlődött önismeretük, empátiájuk és együttműködési készségük. A foglalkozások hozzájárultak az önbizalom erősítéséhez, a pozitív jövőkép kialakításához, valamint ahhoz, hogy a gyerekek megtapasztalják: álmaik és céljaik eléréséhez tudatosságra, kitartásra és támogatásra van szükség.