Maci csoportunkkal próbáltuk minél játékosabban feldolgozni a célok kitűzése és elérése témakört.
Egy relaxációs gyakorlattal indítottunk :a „Puha meleg,felengedek,meleg vagyok,elolvadok”
mondóka mondogatása alatt a gyermekek mellkasukat két karjukkal átölelték,óvták a meleget,a
végén a kis „jégszobrok” ettől a melegtől elolvadtak. A magyar kultúra napján meghívást kaptunk a gyermekekkel egy táncos programra,melynek kapcsán másnap a csoportban ugyanazt a párkereső játékot el is játszottuk zenére,majd néhány ismert mondókát is elmondtunk.
Hangszereken,fakockákon kaptak lehetőséget egy ismert dal ritmusának lejátszására,amit próbáltak követni a gyermekek. A végére mindenkinek egyszerre sikerült felvenni az ütemet.
Ezután kipróbáltuk azt is,hogy valaki mondott egy rövidebb mondókát vagy kitalált egy rövid
mondatot ,és eltapsolta a ritmusát,a többiek pedig ugyanazt visszatapsolták. Jó érzés volt a
gyermekeknek az,amikor többször is sikerült nekik pontosan visszaadni a ritmust. Akinek elsőre
nem ment,biztattuk,és másodszorra már sokkal ügyesebben ment. A hangosabb-halkabb ,a magas-mély, és a lassú-gyors játékot bábokkal játszottuk. Megbeszéltük,hogy melyik állatbábbal mit jelzünk pl. a gyorsnál a nyuszit,a lassúnál a medvét,a halknál a kisegeret, a hangosnál a medvét,a magasnál a macskát és a mélynél a medvét tartjuk fel. Élvezték,hogy az állatok mély,illetve magas hangját utánozva próbáltak beszélni vagy énekelni,gyorsabban vagy lassabban mondókázni,annak eltapsolni az egyenletes lüktetését.
A medve nap kapcsán többször is elhangzott a mondás:”A türelem rózsát terem”,hiszen egyes
tevékenységekhez,játékokhoz,hogy sikerüljön,eredményes legyen kitartásra,türelemre volt
szükség,így pl. a medvés puzzle kirakóknál. Beszélgettünk arról,hogy nem mindig sikerül minden elsőre,türelmesnek kell lenni,a sok gyakorlás meghozza az eredményt. Fújógyakorlatokat végeztünk a szőnyegen és az asztalnál, pingponglabdát fújtak egymásnak kockákból kirakott útvonalon.
Megnéztük,hogy kinek sikerül messzebbre eljuttatni a labdát,kinek milyen a tüdőkapacitása.
A labda társhoz való átgurítása volt a cél,de ez nemcsak versengésről szólt,hanem az együttjátszás öröméről,a sikerélmény érzéséről is. Ilyen játék volt a nagy méretű színes ejtőernyővel való játék,amit a gyermekek már vártak,hiszen közösségi élményt ad az intenzív együttmozgás, az ejtőernyő együttes fel-le mozgatása,alábújás és a kislabdák gurítása,röptetése. Elértük célunkat,amikor látjuk a gyermekek önfeledt,felszabadult pillanatait,a játék közösségépítő erejét. Játékidőben igyekeztem olyan pályákat kialakítani,melyeken szívesen mennek végig pl. érzékelő ösvény(korongok),lábnyomok. Bármikor bekapcsolódhattak,sikerélmény érte őket, hiszen ha elsőre nem is találtak célba a babzsákkal vagy leléptek a félhenger alakú egyensúlyozó útról, újra próbálkozhattak. A célba dobást követően mindenki elmondhatta mit szeretne megtanulni vagy kipróbálni ,többen szeretnének úszni tudni ,valaki még nem tud biciklizni,volt olyan ,aki motorozni szeretne vagy lovagolni.
A nagycsoportosok pl. olvasni és írni vagy korcsolyázni. Játszottunk „lufifújós” játékot is,ezt már ismerték a gyermekek,mindig megnevetteti őket a lufi kipukkadásának utánzása,amikor egymás kezét elengedve dőlhetnek el a szőnyegen. A maci nap első napján a mackók tésztát ettek,ez az ügyességi játék az egyik kedvenc játékuk a gyermekeknek. A cél a közös játék,a versengés ,buzdítás, drukkolás és az,hogy minél gyorsabban fel tudják tekerni a botokra fonalat(„tésztát),melyik maci gyorsabb, ügyesebb.
A kesztyű című mese meghallgatásával,majd annak dramatizálásával a mese átélésével,a szerep- vállalással,ki melyik állat bőrébe szeretne bújni, az állatokhoz való pozitív viszony,az állatok szeretetére nevelés,a mese tanulságának megértése volt a cél.

A január hónap a célok elérése és kitűzése témában zajlik. A január az új év, az újrakezdés időszaka. Átgondoljuk mik a terveink az évre, mit szeretnénk elérni.
A gyerekekkel a boldogvár meséje alapján saját boldogvárat képzeltünk el, majd színeztek ki a hozzá tartozó kulccsal együtt. A mese kapcsán fújógyakorlatot végeztünk, versikét tanultunk.
A témához kapcsolódóan egy akadálypályát építettem a gyerekeknek a csoportszobában, melynek a végén a célbadobás volt a feladat. Amikor a gyerekek a célbadobóhoz értek és nem találtak bele a következőt mondtuk: „legközelebb sikerülni fog!”, ha beletalált örültünk, ujjongtunk. Fontosnak tartottam, hogy minden gyereknek legyen sikerélménye, így legalább egyszer mindenkinek sikerüljön beletalálni a zsámolyba.
Hallgattuk Bagdi Bella Van nekem egy álmom kezdetű dalát.
A várak elkészítése közben pedig a többi Bagdi Bella dalt. A Szép nap a kedvenc, azt már szinte mindenki énekli.

Új év, új tervek, célok, amiket szeretnénk megvalósítani, elérni, s ezekért mindent megteszünk!
Foglalkozásunkat lazító gyakorlattal kezdtük, kifújtuk a fáradt levegőt, beszívtuk az új, friss, éltető, erőt adó levegőt:
-„Ellazulni jaj de jó” -zenés relaxáció (Bagdi Bella zenei CD)
Beszélgetőkörrel folytattuk a szőnyegen ülve, kényelmes testhelyzetben:
-„Mit jelent a cél? Nekem mi a célom? Hogyan érhetem el kitűzött céljaimat?”…stb
Kézműveskedtünk, szív formákat rajzoltunk, vágtunk, bele rajzoltuk céljainkat, s egy közös nagy kartonra ragasztottuk, majd kifüggesztettük a folyosóra, hogy jól látható legyen, és minden nap tudatosíthassuk magunkba céljainkat, amiért minden nap tennünk kell!
Felnőttekhez hasonló módon:) „megbeszélés” formájában, kipróbáltuk a könyvtár olvasótermét, megnéztünk egy rövid kisfilmet „Mi leszek, ha nagy leszek?” – címmel, majd megosztottuk a többiekkel is rajzolt, vágyott célokat, terveket!
Inspiráló zenei anyagunk része volt még: „Van nekem egy álmom..” -címmel :), amit többször meghallgattunk, közösen dudorásztunk.