Csoportunkban az utóbbi időben nagyon sokat árulkodnak egymásra a gyerekek. A beszélgetőkörben alaposan kitárgyaltuk ezt a témát. Hiszen nehéz azt megállapítani, hogy mikor is árulkodunk a másikra, mikor szóljunk az óvó néninek, mit tudnak a gyerekek maguk is megoldani. Arra a megállapításra jutottunk, hogy az árulkodás mindig valami szófogadatlanság, szabályszegés, rossz tulajdonság, valami negatív tevékenység következménye. Ebből következett a célkitűzésünk. Azt figyeljük ki milyen jót cselekedett aznap. ( Természetesen megbeszéltük azt is, hogy a felnőttnek milyen esetekben kell szólni a gyerekeknek). Ezután ha hozzám fordultak és rákezdték, hogy óvó néni, a szokásos intonációval, mindig megkérdeztem, hogy jót, vagy rosszat szeretnének mondani a társukról. Ha jót, azt örömmel meghallgattam, a többiekkel is megosztottam és piros szívecske járt annak aki mondta, és annak is aki jót tett. Ha szabályszegésről, nem megfelelő viselkedésről, cselekedetről esett szó, mindig megkérdeztem meg tudod-e oldani, tudsz-e segíteni társadnak, hogy kijavítsa a hibáját, vagy segítsek ebben. Először ritkább lett az árulkodás, majd lassanként, először segítséggel, aztán pár gyermek el kezdte felfedezni társuk jó tulajdonságait. Lassan haladunk, de jó úton járunk. Kezd a jóra nyílni a szemünk. Ez szerintem jó cél.
Célok kitűzése és elérése
Apró lépésekkel haladunk az általunk közösen kitűzött célunk felé.
Mi, együtt, Tulipán csoportosok. Ez a nagy célunk, hogy mi egy jó közösséget alakítsunk ki, számíthassunk egymásra, támogassuk egymást, vígasztaljuk egymást.
Ehhez a célunkhoz közelebb visznek az apró közös lépéseink.
Ebben a hónapban a medvés projekten keresztül sok mindent tudtunk már együtt csinálni, és végre olyan kitartóak voltunk, hogy más a bábozás, a báb mozgatása, együtt mesélés is megy nekünk. A hónap meséje a két kicsi meg a róka volt, amellyel megtanultuk azt is, hogy fontos az osztozkodás, a megegyezés. A Tulipán csoportos gyerekek célja, hogy ne veszekedjünk, vitatkozzunk, hanem mint ahogyan a mesében is van: „ha jó testvérek lettünk volna, sajtot is ehettünk volna”, mi megtanultuk, hogy fontos a megegyezés társaimmal.
Célkereső feladatot választottuk,mivel az osztály minden tagja a szabadfoglalkozásokon nagyon szeret építeni. Ehhez a feladathoz az építőkockákat választottuk. Nagy örömmel,lelkesedéssel,beleéléssel építettek,aztán beszélgetőkörben megbeszéltük,hogy az általuk épített eszköz mennyire és milyen cél elérésében segít nekik.
„Ami elsőre nem sikerül, az próba. Ami másodszorra sem, az gyakorlás. Ami harmadszorra sem, az tapasztalat.” A lényeg, hogy sose felejtsük el, hogy a célokban, álmokban hinni kell, tenni kell érte, küzdeni, s nincs lehetetlen!
A januárban a Bagolyvárban számba vettük az elmúlt év eseményeit, eredményeit. Végiggondoltuk, lerajzoltuk mik azok az álmok, amiket már elértünk, s kerestünk újabb célokat, amelyeket meg is fogalmaztunk. Célbadobós játék során ügyességük mellett a kitartásuk is fejlődött, hiszen, ha elsőre nem sikerült bedobni a zsákba, akkor sem szabad feladni, hanem újra kell próbálni! Ebben támogatták is egymást, bíztatták, hogy próbálja újra, SIKERÜLNI fog. Ezután megnéztük ALIKE kisfilmjét, amely megérintette a szívüket, hiszen látták, hogy szeretet, hit nélkül a remény is meghal, s az álmaink is. A leghasznosabb című mesét feldolgoztuk csoportokban részenként, s így levelet írtak az ikreknek, amelyet postára is adtak, szerepjáték során elbúcsúztak az otthonuktól, játszottak, beszélgettek a kihívásokról a nagyvilágban, titkokat súgtak a lovaik fülébe, s befejezték a mesét egy csodás állókép megjelenítésével! Sokat nevettünk, volt hogy elszomorodtunk és elfáradtunk, de közös erővel mindig tudtuk folytatni. Legvégül rímekbe foglalták a Bagolyvári céljaink, álmaink versüket. Ezt pedig ritmikus zene-bona módra elő is adták! Büszke vagyok rájuk, hiszen előttük az egész világ, csak hinniük kell magukban!
„Malac, patkó, lóhere,
legyen mindig szerencse!
Új évkor is új célok,
ezért küzdök, harcolok,
Szívem teljes hitével,
minden erejével
Elérem céljaim, álmaim,
céljaim, álmaim!”
„Saját utadat csak akkor találod meg, ha követed a lelked”
Mikor a cél vezet
Török Enikő
Sok célja lehet egy embernek, de egy kis csapatnak, egy közösségnek is lehetnek céljai.
A Kincsek csapatának a célja, hogy egy fellépés alkalmával ügyesen táncoljanak.
Ezért lelkesen gyakorolnak, hisz közös cél vezeti őket.
Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Ebben a hónapban, idén is, a rendezett folyosó volt a célunk.
Persze voltak kisebb célok is, de a ranglista elején továbbra is a szekrényrend található.
Sajnos sok próbálkozás ellenére nem volt tartós eredmény…sebaj, februárban stratégiát dolgozunk ki rá.
Január kiválóan alkalmas a céljaink átgondolására, terveink számbavételére. Kovács Alexa tanító néni a Boldogságóra-sorozat keretében a 2. a osztály rajz óráin sokat beszélgetett a gyerekekkel elképzeléseikről, játékos formában jövőbeli céljaikról. Közben megtervezte egy saját naptárt is, és nekiálltak elkészítésüknek. Szebbnél szebb rajzok készültek, a gyerekek vidám hangulatban, kreatív ötletekkel alkották meg a nekik tetsző hónapok naptároldalait. Reméljük, az év során hónapról hónapra kitart majd a lelkesedés, sikerül a megfogalmazott, megrajzolt célokat lépésről lépésre megvalósítani.
Célok
Januárban a csoporttal megfogalmaztunk egy versikét, amely a képen szerepel. Leírták azokat a szavakat, amelyek először eszükbe jutottak az új évvel kapcsolatban. Meglepő szavakat is leírtak, jól szórakoztunk, amikor a versikét megalkottuk.
A hónap folyamán beszélgettünk a rövid és a hosszútávú célokról. Megfogalmazták, hogy mi volt az, amivel a legtöbbet foglalkoztak az elmúlt évben, majd a lap másik oldalára azt, amire több időt szeretnének szánni a jövőben. Ezt a papírt majd az utolsó hónapban, amikor a fenntartható boldogság témakörét dolgozzuk fel, megnézzük újra, és megbeszéljük, hogy kinek sikerült teljesíteni a kitűzött célt.
A téma szóbeli kifejtésében a gyerekek aktívan részt vettek, és saját, illetve családi példákon keresztül lelkesen beszélgettek a tapasztalataikról. Értették a dolog fontosságát és jelentőségét is az élet során. A heti tervezés és a célok részfeladatokra bontása, azonban még nem volt olyan egyszerű feladat számukra, s voltak akik nem is szerettek „babrálni” vele…. 🙂 De sebaj, valahol el kell kezdeni ezt is…. 🙂
Célok kitűzése és elérése
„ A boldogság forrása abból fakad, ahogyan viselkedünk, gondolkodunk, és hogy milyen célokat tűzünk ki magunk elé a mindennapokban”
Prof. Dr. Sonja Lyubomirsky
Visszatérve az iskolába a hosszú téli szünetről a célom az volt, hogy újra egymásra hangolódjunk. Számos fontos célt szedtünk össze a gyermekekkel. Ezután kértem őket, hogy válasszon mindenki egyet amit fontosnak tart. Így jutottunk el ahhoz, hogy boldogságot tűzték ki célul. Januári boldogságórákon ennek elérése érdekében mindent megtettünk. Vidáman köszöntöttük az újévet, készítettünk magunknak kalapot. Ezután kívánságórát tartottunk. A gyermekek társasjátékozni szerettek volna. Ennek nagyon örültem, mert így elővettük a pozitivity társasjátékainkat. Nagy örömmel vetették bele magukat az új játék felfedezésébe. Lelkesek, érdeklődőek voltak. Beszélgettünk arról is, hogy mikor látják a felnőtteket igazán gyerekesnek, boldognak. Aranyosak voltak a történeteik, amiket elmeséltek. Véleményük szerint a felnőttek is nagyon szeretnek együtt játszani, bohóckodni csak kevés idejük van rá. Elmondták, hogy most szilveszterkor is sokat táncoltak, szórakoztak együtt. Itt merült fel, hogy táncolhatnánk mi is egyet. Kérdeztem őket, hogy el tudják-e képzelni több száz pedagógus táncra perdül egy gyűlésen. A gyerekek csak kuncogták, hogy igen is-nem is. Ekkor elmeséltem nekik, hogy voltunk 2019-ben Budapesten a Boldog Óvoda és Iskola címátadó ünnepségen és megtáncoltatott mindenkit a program kitalálója, Bagdi Bella. Felkeltettem a kíváncsiságukat, meg kellett mutatnom mit táncoltunk.Nagyon tetszett a gyerekeknek és ők is táncolni szerettek volna. Így táncra perdültünk. Volt móka és kacagás, mert eleinte össze akadt kezünk-lábunk, de így is repültünk, nevettünk Bella hivogató dalára. A következő óránkon a gyerekek ismét a pozitivity társasjátékkal szerettek volna játszani. Természetesen ismét elővettük. Ebben a hónapban a kitűzött célt elértük, sikerült egymásra hangolódni. Ehhez a közös játék, tánc nagyon hasznos volt, figyeltünk egymásra.
ui: egyébként több alkalommal csempésztem már be a Repülj velem dalos táncot órákra, amikor megyekmhelyettesíteni. Mindig nagy sikere van. Örülök, hogy annak idején részese lehettem én is annak az élménynek, amikor több száz pedagógus kacagva táncolta.