A téli szünetről visszatérve az új év első napjaiban feltöltődve láttunk neki az új téma feldolgozásához. Beszélgettünk arról, hogy miért fontos célokat kitűzni magunknak, és ezeknek mennyire kell pontosnak, jól megfogalmazottnak lennie. Emellett a hosszú- és rövidtávú célokról is szó esett az első félév végéhez közeledve. Kiemeltük, hogy a hosszútávú célok mellett a részcélok elérése is örömet okozhat és sikerként élhetjük meg ezeket is. Ezután az ötletbörzét követően egy céltáblát terveztünk, melyet több kisebb részre bontottunk és megtöltöttük a tanulók céljaival, vágyaival. Többen a tanulmányi eredményük javítását tűzték ki célul, hiszen a nyakunkon volt a félévi értékelés ideje. Ezt követték a közeljövő fontos eseményei, a farsang, melyre táncos produkcióval készülünk, éppen ezért a kitűzött cél, hogy ez minél jobban sikerüljön. Több tanuló szeretne szép versenyeredményt elérni a közelgő ének – és hittanversenyen, természetesen ezek is felkerültek a céltábla egy-egy szeletébe. Az elkészült céltáblát a tanteremben elhelyeztük, így a tanulók szem előtt tudják tartani fontos céljaikat.
Célok kitűzése és elérése
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája
Öröm volt együtt eljutni a gyerekekkel annak az utnak a végére, melyen a szóban megfogalmazott közös célokat írásban is megtudták jeleníteni.
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája
Öröm volt együtt eljutni a gyerekekkel annak az utnak a végére, melyen a szóban megfogalmazott közös célokat írásban is megtudták jeleníteni.
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája
Öröm volt együtt eljutni a gyerekekkel annak az utnak a végére, melyen a szóban megfogalmazott közös célokat írásban is megtudták jeleníteni.
Átgondoltuk, hogy mi lehetett az a tevékenység, amivel az előző egy év során a legtöbb időt töltöttük el az ébren töltött órákban. Állóképet készítettünk magunkból, ami ábrázolja ezt a cselekvést. Magunk is megdöbbentünk, hogy mennyi időt töltöttünk el telefonozással, számítógépes játékokkal. Megfogadtuk, hogy ebben az évben több időt töltünk a családdal, barátokkal.
Hosszú és rövidtávú céljainkról beszélgettünk, összeírtuk a táblára őket.
A foglalkozást először a Körbe-körbe-karikába című relaxációval kezdtük, színes krétával rajzoltak a gyermekek A4-es lapon, nyitott majd csukott szemmel.
A „Pozitív gyerek vagyok” – személyiségfejlesztő kártyajáték képeit válogattuk és a képekkel kapcsolatban beszélgettünk önmagunkról, saját tulajdonságainkról. Majd Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát hallgattuk meg, amit a gyermekek már eddig is nagyon szerettek.
A Boldogságmondóka ismétlésével és eljátszásával megkerestük, hogy mi okoz a számunkra örömet. Majd a gyerekek meghallgathatták a „Boldogvár meséjét”. Eljátszottuk a cél elérését, köveken és folyón léptünk át.
A BOLDOGSÁG VÁRA – megnéztük, hány lépcsőfok van a váron, hányat teljesítettünk már eddig? Mindegyik lépcsőfoknak megbeszéltük a nevét és a jelét.
Beszélgettünk közös és egyéni céljainkról. A családok bevonására, közös beszélgetés kezdeményezésére a jelen-jövő kép elkészítése kapcsán kértem a gyermekeket.
Bagdi Bella: Repülj velem CD – Van nekem egy álmom dalát játszottuk el a foglalkozások végén.
A Boldogságóra januári témája a célok kitűzése és elérése. Ahhoz, hogy elérjük a tartós boldogságot, nagyon fontos teendőnk, hogy egy (vagy akár több) értelmes életcélt tűzzünk ki magunk elé, és el is érjük azt (azokat).
A harmadikosok megpróbálták megfogalmazni és papírra vetni közeli és távoli céljaikat. Íme néhány példa ezek közül:
– szeretnék megtanulni korcsolyázni, – egészséges szeretnék maradni a szüleimmel együtt, – többet fogok tanulni, – megtanulok angolul, – szorgalmas leszek, – több időt töltök a szüleimmel… stb.
Ahhoz, hogy a kitűzött céljainkat elérjük tenni is kell, néha keményen meg kell küzdeni. Erről sokat beszélgettünk a gyerekekkel, példákat soroltunk fel a saját élettapasztalatainkból.
A tanulók a céljaikat illetve kívánságaikat papírból készült buborékokra írták fel, melyekhez színes halakat is készítettek. Így közösen elkészült egy akvárium, amelyben a fürge halacskák mellett a színes buborékok emlékeztetnek bennünket a kitűzött céljainkra, melyeket az év folyamán szeretnénk teljesíteni.
Az egész foglalkozás jó hangulatban telt el, és nagyon tanulságos volt mindannyiunk számára.
Ismét eltelt egy hónap a 4. osztályosokkal feldolgoztuk a következő témát is. Öröm látni évről-évre mennyi gondolat, mennyi érzés fogalmazódik meg a tanulókban. Meghallgattuk a hónap dalát, feldolgoztuk a téma megértésére szolgáló mesét. Megoldottuk a történethez tartozó feladatokat. Gyártottunk különböző célkereső eszközt és megírtuk a sajátos használati utasításunkat. Rengeteget nevettünk, segítettük a csapat tagjait. Változatos játékos feladatokat, gondolkodtató írásokat alkalmaztunk.
A foglalkozás tervezésekor először a Boldogságóra témájához: A célok kitűzése és elérése, anyaghoz a „Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack” című népmesét választottam ki.
A mai tevékenységet „Bagdi Bella: Van nekem egy álmom” kezdetű dalával kezdtem, amellyel a csoportot szerettem volna a témára hangolni. A dal szövegének mozgásformáit végig táncoltuk, amely egyszerű mozgás és könnyen táncolható.
Ezután elolvastam nekik a kiválasztott mesét és a végén kérdéseket tettem fel nekik.
Egy mesés fordulattal kezdtem a játék bevezetését, mert azt mondtam a gyermekeknek, hogy találkoztam a királylánnyal és ő kért meg bennünket, hogy szerezzük meg újra a szóló szőlőt, mosolygó almát és a csengő barackot. Ez a fantáziakép erősen motiválta a gyermekeket a gyümölcsök megszerzésére.
A célbadobós játékban két csapat versenyzett a szóló szőlőért.
A második játéknál a disznót próbáltam imitálni, ahogy a taligán vitte a királylányt és közben színes köveket is kellett magukkal vinni, amiből felépíthették a kastélyt. Ez a feladat volt a legmotiválóbb, mert közben a gyermekek biztatták egymást és szurkoltak az éppen versengő pároknak.
A harmadik játékban úgy szerezhették meg a csapatok a csengő barackot, hogy szóban alkottak sort megadott szavakkal. Mikor minden gyümölcsöt megszereztek, akkor felolvastam a királylány OKLEVELÉT, hogy gratulál a csapatoknak, hogy újra megszerezték ezeket a csodálatos gyümölcsöket és az országa tiszteletbeli polgáraivá avatja őket.
Ennek a játékrésznek a zárásaként, megkérdeztem tőlük, hogy most, kinek mi a célja? A teljesség igénye nélkül szeretnék néhányat megemlíteni a gyermeki megfogalmazások közül. „Nyerjek a Forma – 1 futam versenyzőjeként.” „Roncsderbi versenyző szeretnék lenni.” „Szeretnék megtanulni kosárlabdázni.” „Szeretnék megtanulni repülőgépet vezetni.” „Szeretnék helikoptert vezetni.” „Szeretnék rendőr lenni.” „Szeretnék Apával horgászni.” „Szeretnék Apával a hegyekbe menni.” „Szeretnék Anyának segíteni főzni.” Sokan válaszolták, hogy „Szeretnének megtanulni írni és olvasni.” A megfogalmazások is mély érzéseket közvetítettek, ugyanis több gyermek az Apukájával vagy az Anyukájával szeretett volna valamit tenni vagy elmondta, mit szeretne megtanulni vagy a jövőben felnőttként mi szeretne lenni.
A foglalkozás végén, azt kértem tőlük, hogy rajzolják le, az elmondott céljaikat. Mindegyik gyerek nagy lelkesedéssel kezdett neki a feladatnak és máskor, akik azt szokták mondani, hogy én ezt nem tudom lerajzolni, azok is hozzáláttak a rajzoláshoz. Nagyon szép és meglepően jó rajzok születtek, hiszen ezeket belső indíttatásból ábrázolták. Az elkészült képeket a Boldogságóra falára ki is függesztettem, hogy a szülők is megcsodálhassák a rajzokat és a megfogalmazott célokat.