Pingvinmese 🐧🥰
A közèpsős ès nagycsoportos gyerekekkel feldolgozták a kis pingvin mesèjèt, a földgömbön ès termèszetfilmen megnèztük az èlőhelyüket. Ottó ès a saját cèljainkról beszèlgettünk – Mi a cèl? (gondolat a fejünkben, valami, amit szeretnènk elèrni, megvalósítani) -Hogyan tudjuk elèrni a cèljainkat? (dolgozunk èrte, sokat gyakorlunk, próbálkozunk…)
-Mit èrzünk, ha sikerül valamit megcsinálni? (örömet, boldogságot)
-Látszik-e ez rajtunk? (igen, csillog a szemünk, mosolygósak leszünk…)
Megtanultuk a pingvintáncot🥰👯‍♂️

Az ötödik Boldogságórához érkeztünk. Saját magam elé tűztem ki az első célt: szeretném, hogy a gyermekek valóban Boldogok legyenek, zökkenjenek ki a hétköznapokból, töltődjenek fel, szerezzenek minél sokoldalúbb tapasztalatokat a Boldogságórán. Igyekeztem nemcsak a kézikönyvből anyagot gyűjteni, hanem az oktatási segédanyagokat is figyelembe vettem. Az eddig kialakított jól bevált rituáléval indítottam a nap eseményeit. A varázsládára ültettem „Boldog Dórát”. A gyermekek, ahogy érkeztek az óvodába, szinte mindenki már magától mondta ma Boldogóra lesz. Vidám bábozásba kezdtek, amelybe én is bekapcsolódtam. Átismételtük a meséléshez hívó mondókát, egyre többen bekapcsolódtak, még a távolabb játszó gyermekek is. A mi csoportszobánk falán középen van egy óriási Boldogvár, két tündérrel. Felhívtam a figyelmüket, hogy nézzük meg jobban egy kicsit, hol járunk, mi a célunk a lépcsőkön való fölfelé haladással. Minden eddig megtett lépcsőről mondtunk pár szót közösen. Megígértem nekik, hogy ha elérjük a célunkat, bejutunk a kapun, akkor valami kellemes meglepetés fogja őket várni. Nemsokára meg is jött a kérdés, amit vártam: Ma mit fogunk a lépcsőfokra feltenni? Kezdő relaxációs gyakorlatnak a „Dagasztást” választottam, hogy kicsit bemelegedjenek. A gyermekek már maguktól kérték: „fogunk táncolni is? A hónap dalát hallgatva, improvizáltak mozdulatokat, párosával, egyénileg, csoportosan mozogtak. Már alig várták a célba dobó játékot, mert reggel az asztalra készítettem a szükséges eszközöket. Két csapattal játszottuk el többször is a játékot. Beszélgettünk milyen érzés volt, amikor nem sikerült a célba dobás, milyen volt, amikor sikerrel jártak. Beszélgető kört kezdeményeztem. Mi az álmuk? Mit kell tenni a célok elérése érdekében. Kezdetben segíteni kellett őket, hogy mire gondoljanak. A dajka nénivel kezdtük a beszélgetést, majd személyes példákkal inspiráltam őket. Bátrabban kezdtek ezután nyilatkozni. Örültem, hogy egyszerű dolgokat fogalmaztak meg. (szépen rajzolni, úszni, úgy énekelni, mint apa) Tudatosítottam bennük, hogy a céljainkért tenni kell. Beszélgettünk arról milyen az, ha tudatosan készülünk egy-egy célunk elérésére, és miket kell tenni hozzá. Boldog Dóra meséje következett. „Ez hideg!” Pingvines mesére esett a választásom. A mesehallgatás szokásait megtartva a mesepárnákon helyezkedtek el, meggyújtottuk a mesegyertyánkat. A képzelőerejüket hívtam elő, igyekeztem előadásmódommal a mesét minél jobban megjeleníteni. Mi is kispingvinné változtunk, a „pingvinek a jégtáblán” mozgásos játékot játszottunk el. Közösen megfogalmaztuk a játék célját, az a legügyesebb pingvin, aki a legkisebb jégtáblán sem esik bele a vízbe. Egy felszabadult, izgalmas, vidám játék következett. A jégtömbről leesett pingvineket, a további célok elérésére biztattuk. A nap zárásaként felhelyeztük a Boldogság várára a célok elérésének a jelét, és persze a Boldog vagyok dal sem maradhatott el. Kértem a gyermekeket, hogy otthon is beszéljenek a Boldogságóráról. Meséljék el, hogy milyen volt a napjuk, hogyan érezték magukat, milyen játékokat játszottunk. Szülői megbeszélésen, a készült fényképekből, diavetítést fogok bemutatni a szülőknek, hogy ők is jobban megismerhessék a Boldogságóra programját, eseményeit.

A gyerekek többsége tudja mivel foglalkoznak a szülei. Gyakran saját maguk is azokká szeretnének válni, mint anya vagy apa. ” Ha nagy leszek….focista leszek, mint Szoboszlai” – a fiuk többségének ez a vágya. Beszélgető körben arról álmodoztunk, hogy mik leszünk, ha felnövünk.

Szeretjük a meséket. Noé bárkája csoport vagyunk, így a gyermekek óvodai jelei állatok. Köztük van egy kis pingvin jel is. Az új év első napjaiban az oviban épp azt a kislányt kellett megvigasztalnunk, akinek a jele a pingvin. Ez adta az ötletet, hogy „A pingvin, aki mindent tudni akart” című meséből induljon a januári boldogságóránk.
A figyelemmel követett meseolvasást követte a kötetlen beszélgetés arról, hogy mit tanult meg a kis pingvin: hallgasson szüleire és fogadjon szót nekik!
Majd kérdezgettük a gyerekeket, hogy ők milyen újévi fogadalmat tesznek, illetve mit szeretnének célul kitűzni az új évben, ami a viselkedésüket illeti. Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy az óvodai közösségben sokszor fordul elő veszekedés, árulkodás. Így bátorkodtunk mi, óvó nénik is egy ajánlattal előállni számukra. Arra kértük őket, hogy az új évben igyekezzenek kevesebbet veszekedni, soha ne árulkodjanak, illetve próbálják meg békés úton egymás közt megoldani a felmerülő gondokat, nehézségeket. Láttuk a szemeikben, hogy érezték ennek a feladatnak a nehézségét, ám épp ezért boldogan vállalták, hisz „A jó cél az, amely kissé megrémiszt, de nagyon lelkesít.” Joe Vitale
A tevékenység lezárásaképpen egy Mesetorna nevű társasjátékot játszottunk, ahol a Start mezőből természetesen a Célba kell eljutni, de fontosnak tartottuk kihangsúlyozni, hogy nem az a fontos, hogy ki ér elsőként célba, hanem az a célunk, hogy jó hangulatban, közösen játsszunk egy jóízűt.

Örömmel tapasztaltuk már a hét folyamán, hogy szabadjáték során nem veszekedéstől volt hangos a csoportszoba, hanem a gyerekek saját indíttatásból mondogatták kézen fogva egymás közt a békítő mondókánkat: „Béke, béke, barátság. / Mi volt ez a szamárság? / Ki a szamár? Ki a tyúk? / Ki kezdte a háborút? / Kis gomba, nagy gomba, / Ne légy mindig goromba!”

Üdvözletüket küldik a boldogan céltudatos bárkalakók és az óvó nénik:
Sógor Melinda Ágota és Holló Éva Andrea

Elèrkezett egy újabb hónap, mèghozzá 2024. január. Ebben a hónapban is, èrdekes, tartalmas tèmánk volt Cèlok kitűzèse ès elèrèse. Nagy örömmel, boldogsággal töltött el bennünket, hogy a tèli szünet után újra találkoztunk.
Megbeszèltük a gyerekekkel ki mit szeretne megtanúlni, kinek mi a cèlja (szèpen színezni, cipőt bekötni stb). Ehez kitartás kell, van hogy nem sikerül minden elsőre, de nem csüggedünk el, újra kezdjük, próbálkozunk, míg vèghez nem visszük a cèljainkat. Megbeszèltük, hogy ebben a hónapban van a Medve-nap, hol èlnek a macik, mièrt nem bújnak mèg elő. Boldogvár mesèje meghallgatás után megèpült János vára. Mindent amit csinálunk cèltudatosan csinálunk, nap mint nap!