Új év, új remények…
Az első héten a boldogságórán belül a célok megfogalmazásáról, az elhatározásokról, az új évi fogadalmakról beszélgettünk. A nagyobbakkal minden egyes lóherébe belerajzolták álmaikat, vágyaikat, a kisebbek rózsaszínű malackákat színeztek így léptünk be a 2024-es évbe.
Az új évet új évi „malackodással”, elhatározásokkal kezdtük., közben megismerkedtünk az új játékainkkal, amit karácsonyra kaptunk a Jézuskától „Az elszaladt a csücskedisznó” című dalosjátékkal, a testrészeink összeérintésével igyekeztünk a gyermekeinket jobb kedvre és kapcsolatkiépítésre biztatni. (a hosszabb szünet után, erre szükség volt)
Kihangsúlyoztuk az erőfeszítések meglétét, hogy sok gyakorlással minden lehetséges-így erősítettük a gyermekek önbizalmát. próbáltunk együtt gondolkozni arról, hogy „mi szeretnék lenni, ha nagy leszek?”

A célok kitűzése és elérése témakörben a gyermekeknek elsőként „A Pingvin, aki mindent tudni akart” című mesét olvastuk el. Nagyon tetszett a gyermekeknek a mese, rögtön kedvük támadt pingvinnek lenni, illusztráltuk a mesét, pingvinbőrbe bújtunk. Beszélgettünk arról, milyen pingvinnek lenni, hol, milyen körülmények között élnek, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. Elbeszélgettünk arról, miért gondolta Ottó, hogy fejjel lefelé világban él, a földgömbön megkerestük a Déli-sarkot, megpróbáltuk elképzelni, az ottani hideg időjárást, összehasonlítani a mi időjárásunkkal. Különböző ötletek vetődtek fel a gyermekekben a mese folytatását illetően, és azt is próbáltuk kitaláni, hogy mi lehetett Ottó álma, és hogy az álmát vajon hogyan valósíthatná meg. Választottunk egy célt az ötletek közül és a hozzá vezető úton állomásokat próbáltunk állítani, ahol különböző nehézségeket kell leküzdeni. Beszélgettünk arról, hogy az álmainkat nem mindig könnyen érjük el, kitartónak kell lennünk, akadályokat kell leküzdenünk és sok esetben számíthatunk céljaink elérésében a társaink, barátaink segítségére is. Érzékeltettük, hogy mennyire fontos az összetartozás.

Új év, új célok, és persze a régiek folytatása, például, hogy év végére elérjük a Boldogság várát.
Az év eleji szülői értekezlet alkalmat adott, hogy újra bevonhassuk a szülőket a boldogságórákba. Mákos süteményt készítettünk, amivel őket is megkínáltuk. Boldog új évet és sok szerencsét kívánva: „Legyen mákunk idén is!”.
A munka után jöhetett a játék, célba dobtunk babzsákokkal a céljainkat kiáltva. Drukkoltunk mindenkinek, hogy „Hajrá …, menni fog!” , újra és újra próbálkoztak a gyerekek amíg csak kellett, hogy minden „célzsák” beletaláljon. Megbeszéltük, hogy vannak könnyebben és nehezebben elérhető célok, de a lényeg, hogy higgyünk és tegyünk értük, míg végül elérjük őket.
Az egészséghetünk alkalmából a mozgás örömét is a célokhoz tudtuk kapcsolni. Kisétáltunk a sportpályára, ahol sorversenyt tartottunk. Mindkét csoport győzelemmel tért haza.
A következő héten Fehér Klára: Kulcs című írásával játszottunk. Szabadon alkothattak, építhettek kreatívan a gyerekek a biztosított eszközökkel a tornaszobában. A bontás után jöhetett a labdázás. Ismét cél volt kitűzve: eljuttatni párban összekapaszkodva a labdát az egyik faltól a másikig. Mert vannak célok, amiket csak együtt érhetünk el, összedolgozva, együttműködve a másikkal, odafigyelve rá.
A labdázást relaxáció követte a hónap dalával. Végül egy jókívánság: „Kívánom, hogy képesek legyetek felépíteni mindent, ami a céljaitok eléréséhez kell és azt is kívánom, hogy képesek legyetek lebontani is minden akadályt, ha arra van szükség, hogy elérjétek a céljaitokat.”
A hónap témáját az év elején kitűzött célunkra való visszaemlékezéssel zártuk. A gyerekeknek elrejtett puzzle darabokat kellett megkeresniük, amelyből ügyesen kitalálták a kirakás után, hogy ez a Boldogság vára. Ismét átléptünk a „Boldogságkapun”, ezt ők nevezték el így :), és örömmel lépdeltünk tovább, hiszen félúton járunk.