Az ünnepekhez közeledve jócselekedeteket hajtottak végre a gyerekek.
A múzeumpedagógiai foglalkozás keretében a marcali tűzoltók karácsonyfájára díszeket készítettek üzenetekkel.
Szabadidős foglalkozás keretén belül mézeskalácsot sütöttek családtagjaiknak és barátaiknak.
Boldogító jó cselekedetek
Az osztályommal egész decemberben próbáltunk az apró jócselekedetekre fókuszálni. Az „angyalkázás” nem csak arról szólt, hogy az osztálykarácsony napján megajándékozzuk egymást, hanem arról is, hogy apró örömöket kellett okozni annak a személynek, akit kihúztunk. Ez lehetett egy titokban elrejtett cukorka vagy csoki, egy kedves üzenet, egy rajz, egy segítő szándékú gesztus, egy pozitív megjegyzés. Eleinte volt, aki idegenkedett a feladattól, de végül rengeteg örömet sikerült egymásnak okoznunk.
A hónap elején bőven elláttam a gyerekeket tippekkel azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lehet kedveskedni. Sütöttem nekik kókuszgolyót, amúgy is nemrég volt a születésnapom. A sütemények aljára egy- egy jócselekedetet ragasztottam, amit a helyszínen vagy még aznap végre lehetett hajtani. Emellett egy adventi kihívást is készítettem nekik, mely minden napra egy otthon, az utcán vagy az iskolában teljesíthető kedveskedés tippet tartalmazott.
Hatalmas örömmel és lelkesedéssel fogtak hozzá a gyerekek a letéphető hirdetések megszerkesztéséhez. Kitalálták, hogy több félét készítenek. Az elsősök egy rajzos változatot kaptak, az alsósok, felsősök és tanárok pedig egy másik típust. Nem használtunk színes fénymásolót, a gyerekek saját kézzel színeztek ki több azonos példányt, hogy az iskola minden épületébe, szintjére jusson.
Az osztálykarácsonyon sikerült a gyerekeknek engem is meglepniük. Olyan ajándékot kaptam, ami teljes mértékben boldogságóra kompatibilis. Minden csokoládé, ami a dobozban volt egy-egy ” Vedd el, amire szükséged van” üzenetet tartalmazott. Az én ajándékom is, amit a gyerekeknek készítettem a boldogságóra szemléletében készült. Különböző színű, pillecukrokat csomagoltam be egy átlátszó zacskóba. Minden egyes színkülönböző szükségleteket képviselt.
Azt hiszem, ezt az évet igazán boldogan zártuk a rengeteg hasznos ötletnek köszönhetően, amit a boldogságóra oktatási segédleteiben, könyveiben találunk. Hálásan köszönünk mindent!
Kárpáti János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A december mindig különleges. Ez idén sem volt másként. Ebben a hónapban mindenki kicsit jobban figyel a másikra, keresi a másik kedvét, igyekszik jónak lenni. Idén iskolánk csatlakozott a szeretetcsoki kampányhoz, amely keretében beteg és rászoruló gyerekeknek gyűjtöttünk csokoládét és játékokat. A mi osztályunk is lelkesen kivette a részét ebből a nemes feladatból.
Hagyomány jelleggel minden évben meglepjük a szülőket egy kis karácsonyi műsorral. Nagyon sokat készültek rá a gyerekek és olyan jó volt látni a szülőkön a meghatottságot és örömöt. Mert ugye adni sokkal jobb.
Ebben a hónapban sem maradt el a mesehallgatás. Nagyon tetszett a gyerekeknek az Angyal a cipősdobozban című mese. El is készítették tortapapírból a saját kis angyalkájukat, amit a szülők kaptak meg karácsonyi ajándéknak.
Az advent időszaka kíváló lehetőség, hogy a „Jobb adni mint kapni!” szólás jelentőségét gyakoroltassuk, érzékeltessük a gyerekekkel. Nagyon nehéz ez számukra, hiszen főleg a mai, anyagias világban, ők mindig csak kapni szeretnének!
Ajándékkal, verssekkel, dallal készültünk szülők és volt dolgozóink számára, melyet a karácsonyi ünnep keretei közt adtunk át. Folyamatosan beszélgettünk, arról, hogy miről kellene, hogy szóljon a karácsony. Család, szeretet, eggyütt töltött idő…
Felemlegettük azokat az időket amikor még más dajka nénik és más óvónénik voltak az oviban , megbeszéltük, hogy miért is hívjuk őket meg?
A több hetes áhitattal teljes beszélgetések reméljük nyomot hagytak a gyerekekben.
Talán a legmegfoghatóbb téma, amely közel áll minden kisgyerekhez, a decemberi foglalkozások, mivel a ünnepek előtti csodavárásban szinte szárnyalnak a gyerekek, mindenki jobb akar lenni, többet szeretne adni, és úgy tapasztalom, hogy ilyenkor ez sikerül is nekik.
A „Legcsinosabb óriás” meséjét, nem is tudom, hány alkalommal kellett meséljem, megnézzük, vagy volt eset, hogy játék közben is, ha eszükbe jutott egy-egy meserészlet jöttek a kérdésekkel, hogy melyik állat, mit kapott az óriástól. Volt, aki elmesélte, hogy otthon ők is készítettek csomagot a szüleikkel közösen, olyan gyerekeknek, akiknek nincs játékuk, vagy nélkülöznek. Jó érzéssel tölt el, amikor ilyen megerősítést kapok a nevelésemhez.
Meghallgattuk az óvodánk előtt található kis fenyő panaszát, miszerint ő is karácsonyfa szeretne lenni. Saját készítésű, hulladékból újrahasznosított díszekkel fel is díszítettük azt.
Gyűjtöttünk jó cselekedet szalmaszálakat, melyekkel a kis Jézus jászlát szerettük volna melegíteni. Varázslatos hónap volt, kár, hogy nincs egész évben december.
A decemberi boldogságóra témája az 1/9.D osztályban a boldogító jó cselekedetek voltak. Első feladatként összegyűjtöttük, mi lehet jó cselekedet. Majd mindenki felírta egy cetlire, hogy az ő életében mi volt az eddigi legnagyobb jó cselekedet. Majd közösen elolvastuk a motiváló idézeteket és mindenki választott egyet, amelyik neki a legjobban tetszett, és jegyzetbe beírta a telefonjába. Utolsó feladatként elkészítettük közösen az osztály Ünnep-hirdetését az iskolában tanuló diáktársaknak. A diákok számára jó alakalom volt ez, hogy kicsit hangolódjanak a karácsonyra.
A decemberi feladat pont aktuális volt a Mikulás és a Karácsony témához, hiszen a gyerekek már így is be voltak zsongva, ünnapi hangulatban voltak. A kívánságait, elképzeléseit könnyen meg tudták valósítani rajz formájában. Nagyon közel állt ez a feladat az én kis elsőseimhez, hiszen még mesevilágban élnek. Beszélgetéssel kezdük, hogy mi is az a Karácsony, mi történik olyankor, mit ünnepelünk. Mivel több vallásos kisgyerek is van az osztályban, így a betlehemi részt is jól el tudták mondani a többieknek. És hogy mik az angyalok, mit várnak tőlük, milyen lehetnek ők, hol „találkozhatunk” velük, azt is szépen össze tudtuk közösen szedni. Van, ahol az angyalok, a manók hozzák az ajándékokat, így, hogy milyen lehet az ő jócselekedetű angyalkájuk, szépen le tudták rajzolni. A mese meghallgatása plusz beszélgetésre buzdította őket. Az elképzelt kis angyalkájukat aranyosan lerajzolták, ami ismét a termünk dekorációja lett, majd az év utolsó napján azt hazavihették.
December hónapban a karácsony közeledtével számos alkalom adódott arra, hogy a jót cselekedjünk. Beszélgettünk a karácsonyi ajándékozásról, arról, hogy nem mindenkinek adatik meg hogy ajándékot kapjon, pedig ajándékot kapni mindenki szeret. Megemlítettük a gyerekeknek, hogy ilyenkor az általuk már nem használt, feleslegessé vált játékokat elajándékozhatják a rászoruló gyerekeknek.
Vegyes korcsoport lévén még jobban fókuszáltunk arra, hogy milyen fontos az, hogy a nagyobb gyerekek segítsék a kisebbek beilleszkedését, a szokások megismerését.