Karácsony közeledtével sok szép gondolat kering az ember fejében, – kinek mit is tudnánk jót, kellemeset tenni. Sok ajándék vásárlásba, adomány gyűjtésbe fogunk bele. Ha most megállunk egy pillanatra és átgondoljuk mi vesz minket közvetlen körbe és kik azok akik a legközelebb állnak hozzánk…máris tudjuk mit is tehetnénk ,,jót” amivel az ajándékozás örömét a másiknak és épp úgy magunknak is megteremtjük. Feloldó boldogságot, megnyugtató ünnepi hangulatot áraszt! Tesszük ezt mi is minden nap kis óvodásainkkal, a ,,Jót tenni rulett” eszköz közös megalkotása segíti játékosabbá tenni e nemes szándékunkat. Köszönjük a Boldogságóra Program ötleteit, oktatói anyagait!
Kellemes Ünnepeket kívánunk!

Szervezés:
Fehér és kék anyagokból téli téli tájat rendeztünk be, ahol helyet foglaltak a gyerekek.
Ráhangolás:
Mesemécsest gyújtottunk és az Ég a gyertya, ég című dallal hívtuk a mesetündért.
Interaktív mese:
A mellékletben szereplő A karácsonyi csillagok és a fenyőfa című mesét kezdtem el mesélni a gyerekeknek, egy hurkapálcára illesztett papírfenyő és számos aranyszínű kartoncsillag segítségével. Amikor a történetben elérkeztünk ahhoz a mozzanathoz, hogy az egyik kiscsillag leesik az égből és egy fenyőfa kifogja, megállítottam a mesét és minden gyermek kapott egy csillagot a kezébe, amellyel eljátszotta a csillag zuhanását. A gyerekek ilyeneket mondtak:
„Jaj, nagyon félek! Segítség, mentsen meg valaki! Jaj, nagyon meg fogom ütni magamat!” stb.
A történet folytatásában a fenyőfa megpróbál segíteni a csillagnak visszajutni az égbe. A következő játékos helyzetben a gyerekek párokat alkottak, egyikük a fenyőfa, másikuk a csillag szerepét játszották el. Ebben a mozzanatban a segítségkérés és segítségnyújtás módozatait domborítottuk ki a gyerekekkel.
Példák a gyerekek párbeszédére: Csillag: „Fenyőfa, szépen kérlek segíts visszamenni az otthonomba! Nagyon hiányzik a családom, szeretnék visszamenni hozzájuk. Kérlek szépen fenyőfa, segíts hazamenni! stb. Fenyő: „Persze hogy segítek, gyere feldoblak! Megpróbálok segíteni, mert nagyon sajnállak. Rossz lehet neked a családod nélkül.”
A történet folytatásában bármekkora is az igyekezet, a fenyőfának nem sikerül visszajuttatni a csillagot. Zárásként minden gyermek megfogalmazott egy gondolatot azzal kapcsolatosan, hogy ha már a csillagnak nem sikerült haza jutnia, akkor itt kell boldogulnia. A gyerekek ilyeneket mondtak: „Itt is nagyon jó nálad fenyőfa, mert te olyan kedves vagy! Köszönöm, hogy segítettél nekem fenyőfa, jó barát vagy! Olyan jó itt nálad a magasban, innen mindent látok.” stb.
Játék: Választ a szív.
A jó cselekedetek tortát előkészítettem a gyerekeknek, és mindenki dobott egyet. Ahová a legtöbbször esett a szívecske, azt a jó cselekedetet valósítottuk meg aznap, így mindenki készített egy meglepetést a barátjának, ami egy rajz volt. A rajzokat egy üzenet kíséretében kellett átadni, amit majd mindenki haza vihetett. Példák a gyerekek üzeneteiből: „Szeretlek, mert nagyon kedves vagy. Azért rajzoltam ezt neked, mert mindig segítesz. A barátom vagy, mert jól tudunk együtt játszani.” stb.
Lezárás: Zenehallgatás
Meghallgattuk Bagdi Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát, amelyre a gyerekek szabadon táncoltak. Nagyon érdekes volt látni, ahogy spontán kisebb csoportokba szerveződtek, és úgy táncoltak együtt, az egyéni vagy páros tánc helyett.

2024. December
A jó cselekedetek hónapja

Már múlt héten elkezdtük a hagyományos karácsonyi adomány gyűjtésünket a szegény családnak, akiket a Karitász által kapunk meg minden évben, most négy gyermeknek szeretnénk szebbé tenni a Karácsonyát. A gyerekek is, és szüleik is lelkesen hozzák a dobozba, amit szeretnének ajándékozni. Díszítettünk múlt héten is, de ennek soha nincs vége, ma karácsonyfűzért ragasztottunk, hogy kitehessük a folyosóra, meg ahova még kell. A szőnyegen elmondtam, hogy ez a jó cselekedetek hónapja, és megkérdeztem, szerintük mik lehetnek jó cselekedetek. Kihúztuk a nap üzenetét, és felolvastam nekik: „Készíts ajándékot valamelyik idősebb rokonodnak!” Megbeszéltük mik lehetnek ezek. A mai jó cselekedetünk az volt, hogy segítettünk Margó néninek az ágyazásban, ágynemű húzásban, terítésben is, hiszen tudjuk, hogy műtötték a szemét.
Kedden nagyon mozgalmas napunk volt, készítettünk a folyosóra kistáblát, amire rátettük a nap üzenetét, benn kis karácsonyfát színeztek, mintáztak, és a tegnapi papírláncot befejezve kitettük a folyosóra dísznek. Mézeskalács házat készítünk papírból, ahhoz lehetett színezni a díszeket, kivágni. A mai nap üzenetét a csoportban is kihúztuk, és az volt rajta: „Mond el a barátodnak, miért szereted őt!” Ezt meg is tettük. Az ajándék dobozokat lezártuk, becsomagoltuk, és felmatricáztuk. A barkács délutánon, ahol a szüleikkel dolgozhattak a gyerekek, közös kép is készült az ajándékokkal, és megköszöntem a lelkes részvételt, adományokat. Véletlenül ráleltem a tavalyi levelezésemben, hogy ugyan ennek a családnak gyűjtöttünk tavaly is, a születési dátumokból derült ki.
Szerdán végre megragasztottuk a Mikulásainkat, hogy a folyosón is látszódjon, nagyon várjuk a Mikulást. A nagycsoportosoknak télnyitó Ovigaléria volt, ahol én voltam a meghívott vendég, mert az oviban a szeretet-üzeneteket én szoktam csinálni. Előre kivágtam 80 darab fenyőfa formát papírból, abból dolgoztak a gyerekek, színes karácsonyfás üdvözlő lapot ragasztottak papírcsíkokkal. Azt hiszem ez is jócselekedet. A folyosóra új napi üzenetet raktam, valami olyat, hogy „Légy segítőkész a kisebb testvéreddel!”
Csütörtök a torna napunk, azzal kezdtünk, egy kicsit a táncunkat is gyakoroltuk. A reggeli után teljes erő bedobással készítettük az óriás mézeskalács házunkat, papírdobozból (mikrohullámú sütő dobozának újrahasznosítása). Nemcsak szép lett a ház, hanem öröm volt készíteni, mert nagyon sokan vettek benne részt, akár színezéssel, vágással, ötlettel, dicséretekkel, úgyhogy szuper kis délelőttünk volt a jókedv, és ötletáradat miatt. A házikó a szobánk előtti folyosó dísze lett. Ma meglepetés előadáson vettünk részt, az óvoda dolgozói közül jó néhányan előadták a Csintalanka vándorútja című mesét, ami fergetegesre sikerült, nagyon élveztük a gyerekekkel együtt.
Pénteken a Mikulást vártuk nagyon, énekelgettünk, verseltünk a játék közben, ahol rengeteg fajta Mikulás színezőt, térbeli színezőt is készíthettek. Volt német oktatás is, annak is a Mikulás volt a fő témája. A mai mese Szabó Zsolt nagyon cuki meséje volt, amelyben a Mikulás egy levelet kap egy olyan kislánytól, ahol még sohasem volt, és most meglepi őt. Nagyon tetszett a gyerekeknek. Ma két fajta kártyából lehetett húzni, az egyiken a nap üzenete volt, a másik fajtán pedig bíztató szavak. Az ösztönzés, amit a dicsérő kártyák adtak, elősegítették, hogy még többen akartak segíteni pakolni, teríteni, stb. A nap üzenetét mindennap változtattam a folyosón, jövő héten az ösztönző kártyákból rakok ki, hagy érezzék a többiek is, hogy milyen sokat érnek.
Adni, még mindig jó!

A foglalkozás során olyan fogalmakat gyűjtöttünk össze, amelyek a jó cselekedetekkel kapcsolatosak. A gyerekekkel közösen készítettünk egy karácsonyfát.A gyerekek nagyon jól érezték magukat, figyelmük mindvégig fentartható volt.

A decemberi boldogságóránk napokig tartott. A témát jól be tudtuk illeszteni a Mikulásváró hetünkbe. A gyerekek „átváltoztak” Mikulás kis manóivá és azon igyekeztek, hogy minél több jó cselekedetet hajtsanak végre. Segítettek annak, akinek szüksége volt rá, zenés játékban ölelést ajándékoztak egymásnak, gyakorolták az udvariassági kifejezéseket a Manó-cukrászdában (is), és igyekeztek minél több mosolyt csalni mások arcára.
Készítettünk Jócselekedet pörgettyűt, ez nagyon tetszett a gyerekeknek.
Elbáboztuk a Mikulás sapkája című mesét, melyben Mikulás nem találja a sapkáját és mindenki hoz neki új sapkát, végül a kis manója bevallja, hogy az ő zsebében maradt.
Úgy gondoljuk, hogy a sok-sok jó cselekedet nem csak ennek a hónapnak a témája, igyekszünk folyamatosan éltetni, fenntartani ezt a csoportunkban.

A gyermekek mesén keresztül megismerkedtek a jó cselekedetekkel, beszélgettünk róla ki hogyan tud segteni társain és családján. A gyerekekkel jóság manót játszottunk a hét folyamán, húztak egy papírt, amire az egyik csoporttársuk jele volt rajzolva, a hét során rajta kellett titokban segítni, a hétvégén megbeszélték, hogy ki hogyan segített a másiknak és ki kinek lehetett a jóság manója. Majd kaptak anygyalok és kiszínezhették őket, ezek lettek a szeretet angyalok, többet is színezhettek és átadhatták annak, akit szeretnek.