Ajándékot készítettek szeretteiknek.Mert jó kapni de nagyon jó érzés adni. Ajándékkészítésnél segítettek társaiknak az ügyesebbek a varrásban sütemény nyújtásba és szaggatásban.
Boldogító jó cselekedetek
December hónapban sokat mélyedtünk magunkba, saját értékeinkre koncentráltunk, majd közösséget építettünk, sok érintős játékkal, egymás megajándékozásával szavakkal, angyalkákkal. Osztálytársainkat és az iskola más diákjait, ott dolgozó felnőtteket is angyalkákkal leptünk meg.
Az adventi várakozás idején különösen fontos, hogy segítséget nyújtsunk szűkebb és tágabb környezetünkben. A családban a családtagjainkat örvendeztethetjük meg, ha segítünk a ház körüli teendőkben. Sok kisgyerek kuponokat készített szüleinek karácsonyra, azzal örvendezette meg őket, nagyon tetszett nekik az ötlet. Az egy doboznyi szeretet egyik gyűjtőpontja volt az iskolánk, ide is érkeztek adományok szép számmal. A tanulók átérezték mindannyian, hogy vannak olyan kisgyermekek, sőt felnőttek is, akik nélkülöznek és nem felhőtlen az életük.
Az adományozáson túl elkészítették a jócselekedet kalendáriumukat is, mely az adventi készülődést is meghittebbé tette számukra.
December hónapot áthatotta az ünnepi várakozás, egymás megajándékozása, a másik felé intézett apró figyelmességek, kedves szavak. Minden tanuló saját karácsonyfa díszére jócselekedeteit írta, majd elkészítettük az osztály Jócselekedetek karácsonyfáját. Angyalkákat ajándékoztunk kedves mondatokkal az osztályban és iskola szinten is.
Karácsony a gyerekek számára ne csak arról szóljon, hogy ajándékot kapnak, hanem azt szeretnénk, ha ők is adnának ajándékot, de leginkább segítést, odafigyelést.
December – A jó cselekedetek gyakorlása
December, az adventi időszak a jó cselekedetek tárházát vonultatja fel az óvodában. Az adventi kézműves délutánunkon a családok együtt barkácsolnak, készülnek az ünnepekre. Karácsonyfadíszek készítéséhez– agyagból, textilből, cserépből, mézeskalácsból-, karácsonyi ajándékokhoz adunk ötleteket a szülőknek. A Süni csoportban a gyerekek a szeretteiknek üveg talpas pohárból hóember gyertyatartót az ünnepi asztalra, majd a nyáron nevelgetett levendulabokorról leszedett virágból illatzsákot készítettek a szeretteiknek. És nem maradhatott el a hagyományos mézeskalács-sütés sem. De az igazi jó cselekedet, amely már hagyomány óvodánkban, a „Szeretet-kosár” programunk. Évekkel ezelőtt egyik csoportunkba járt az ukrán nagykövet kislánya, aki megerősítette azt a hírt, hogy Ukrajnában milyen szegénység van. Akkor elhatároztuk, hogy adományt gyűjtünk a kint élő gyermekek számára, használt, de jó állapotban lévő ruhákat, játékokat, könyveket kértünk a Kerekerdő Óvoda gyermekeitől, szüleitől. Az idén is, mint eddig minden évben, arra kértük a szülőket, hogy engedjék, hogy a gyerekek válogassák ki a felajánlani kívánt ajándékokat, és tehessék be az óvodai karácsonyfa alá.
Ebben az évben a jelszavunk volt: „Kapni jó, de adni még jobb!”, ami reményeink szerint tartalmat kapott a szegényebb sorsban élő gyermekek megsegítése által, és örömet tudtunk szerezni nekik, hacsak egy kicsit is, karácsonyra.
Egy kedves jegesmedve segítségével kijavítottuk a világunkat érő „rosszaságoktól”, mint betegség, szegénység, csonka család, szomorúság, stb. Ezek a medvék szuper tulajdonságokkal rendelkeznek.
A Csiga csoportos gyermekek olyan adventi naptárat készítettek, melyen 24 kinyitható szivecske ablak látható, a szivecskékbe pedig mindegyikük egy-egy jó cselekedetet rajzolt. Általában a társaikra gondoltak: együtt játszani, labdázni, rajzolni, építeni, ám a beszélgetőkör során megjelent szavakban a szülők felé való szeretet, kedvesség, szófogadás is.
A tél és hideg idő eljöttével a betegségek sem kerülték el sajnos csoportunkat. A hónapban nagyon sokan hiányoztak hosszú ideig vagy többször is egymás után. Pont ehhez illett az egyik havi feladat. Megbeszéltük a foglalkozás kezdeményezés elején, hogy kik hiányoznak a csoportból. A gyerekek elég ügyesen felsorolták a beteg csoporttársaikat, szinte nem is kellett nekik segíteni, ami azt mutatja, hogy már kezdenek kialakulni a társas kapcsolatok, megszokták egymás társaságát és hiányolják is a másikat. Mindenkinek rajzoltunk egy szívecskét, amit ők kiszíneztek, és azt is ráírtuk, hogy ki csinálta a szívet és kinek küldi, kit szeretne vele „meggyógyítani”. Mivel nagyon sok volt a hiányzó, mindenkinek jutott legalább egy gyógyító szív.