A nap folyamán titkos angyalkák voltunk, és apró kedvességekkel örvendeztettük meg egymást…..
Boldogító jó cselekedetek
Intézményünk Boldog Iskola programhoz való csatlakozásának nagyon örültem, hisz úgy éreztem, iskolánk eddig is boldog iskola volt. Kollégáim pozitív hozzáállásának, gyermek központúságának, segítőkészségének, iskolánk családias légkörének köszönhetően nap mint nap mosolygós fiatalokat és iskolai dolgozókat látunk.
A szakiskolában a “Boldogító jócselekedetek” témakörét dolgoztuk fel, ami szervesen kapcsolódik mindennapi tevékenységeinkhez: osztályommal minden nap az első órát egy pozitív gondolat vagy cselekedet megbeszélésével kezdjük, megbeszéljük, kivel milyen jó dolog történt reggel, vagy fog történni a nap folyamán. Pozitív életszemléletet tanítok nekik, ami szerintem elengedhetetlen a boldogságunkhoz, kihat testi és lelki egészségünkre is. Ezen felül kis közösségünkben folyamatosan jelen van az egymásra való odafigyelés, egymás megsegítése, hiszen nem vagyunk egyformán ügyesek. Ehhez kapcsoltam boldogságóráim témáját. Miután megfogalmaztuk, mit jelent a jócselekedet, megbeszéltük, kinek miben szoktunk segíteni mindennapjaink során. Volt, aki rendszeresen nagypapájának segít felállni, mert fáj a lába. Többen édesanyjuknak segítenek takarítani, mosogatni, vagy édesapjuknak a kerti munkákban. Mások egy-egy társuk megsegítését hozták fel példának. Szó került a szegények és elesettek megsegítéséről, feleslegessé vált tárgyaink, játékaink, könyveink elajándékozásáról azoknak, akik rászorulnak. A sok példát felsorolva egy közös dolgot mindenki megfogalmazott: jó érzés segíteni, akinek segítettek, boldoggá tették.
A boldogságóra megtartásának alkalmából készültünk az általános iskola egyik osztályával való találkozásra. Tanulóim izgatottan készítették kis ajándékukat, egy papírszívet, melyet 1-1 kiválasztott gyermeknek adtak át. Az osztályba visszatérve konstatáltuk, hogy öröm kapni, de adni is.
Végezetül “A szorgalmas és a rest leány” című népmesét dolgoztuk fel, melynek kapcsán megbeszéltük, mit jelent: “Jótett helyébe jót várj!”
Aki jót cselekszik, odafigyel embertársaira, rendszeresen segít másoknak, jó érzés járja át, és ha rendszeresen teszi, boldogabb, egészségesebb emberré válik.
Schrantz Anett
gyógypedagógus
Decemberben annyi sok program várt ránk, hogy nem volt alkalmam felkészülni a boldog óra megtartására. Megyei angol karácsonyi verseny, adventi osztálybuli műsorral, játékkal, Mikulás érkezése, felmérők megíratása a szünet előtt, azokra való felkészülés, iskolai karácsonyi ünnepség, művészeti iskola karácsonyi ünnepsége, városi adventi gyertyagyújtás, templomi karácsonyi hangverseny… töltötték meg a karácsony előtti adventi időszakot. Így januárban lekértem az óra anyagát és újragondolva, a munkafüzet és saját elképzelés alapján utólag valósítottam meg az óra anyagát. Nem bántam meg, mert nagyon aktuális volt a téma az osztályom számára. Előfordultak ugyanis kisebb problémák, amik megoldásához, kibeszéléséhez sokat segített a boldog óra anyaga. Nagyon örültem a lehetőségnek, mert ha elsősorban a tananyagokra gondolok, nehezebb a problémákat megbeszélni. A boldogságóra viszont jó alkalmat ad a gyerekek érzelmi nevelésére. Összeszedtünk ötleteket, amit könnyen, napi szinten is meg tudnak valósítani, hogy hogyan tudnak jó cselekedeteket végrehajtani, boldogságot okozni másnak. Ezekből ötöt kellett kiválasztaniuk, leírni a munkafüzeti feladatlap mintájára és feladat, hogy február hónapban végre is hajtsák őket. Ezekből készítettünk is egy posztert a többi mellé a falra.
Boldogító jó cselekedetek
Mivel a 4. téma a boldogító jó cselekedetek, az Adventi időszakra esik, így a gyermekeknek a következőképpen vezetem be a beszélgető körben:
Kedves Gyerekek!
Advent, a karácsony előkészületi időszaka. Ilyenkor elkészítjük az adventi koszorúnkat, díszítgetjük, szépítgetjük a környezetünket, hogy karácsony ünnepéhez érve szép, ünnepi otthonunk legyen.
A szép külsőnél azonban van valami, ami sokkal fontosabb, amivel nagyobb örömet tudunk okozni szüleiknek és a környezetünkben élőknek is (nagyszüleiknek, barátainknak, óvó néniknek)! Mégpedig az, ha a szívünket is szépítgetjük. A lényeg, hogy minden nap tegyünk valamilyen jó dolgot, amit oda tudunk majd ajándékozni másoknak. A napi jó cselekedeten kívül, bármi más jót is tehetünk! Ha sikerült valamilyen jó dolgot véghez vinned, akkor nincs más dolgod, minthogy kivágj egy szívecskét, és tedd bele a saját jellel ellátott borítékodba. Ezeket gyűjtögetjük és a téli szünet előtti utolsó napon hazavihetitek. Otthon tegyétek a fa alá és a Jézuska majd biztosan örül a sok szivecskének.
Ezután a gyerekek segítségével összegyűjtjük a jó cselekedeteket, amikre figyelni kell az elkövetkezendő időszakban:
Légy kedves mindenkivel!
Hívd játszani a csoporttársadat, aki sokat van egyedül.
Fogadj szót elsőre! Ne beszélj csúnyán!
Ne verekedj!
Rakj rendet a szobádban és a csoportban pakolj el magad után!
Segíts megteríteni az asztalt!
Légy ma különösen türelmes!
Minden családtagodnak köszönj meg valamit!
Segíts otthon a mosogatásban!
Kérj bocsánatot attól, akivel csúnyán viselkedtél!
Segíts szüleidnek, az ünnepi előkészületekben!
Szerezz örömet másoknak!
A témához kapcsolódóan megtanuljuk a „Szent Karácsony eljött” című dalt. Miközben hallgatjuk a dalt egy mécsest helyezek a kör közepére. Mikor már egyszer meghallgattuk a dalt felveszem a mécsest és elindítom a szeretetlángot (körbe adjuk).
Ebben a hónapban a jó cselekedetek boldogító hatását gyakoroltuk. A relaxációs gyakorlatot követően beszélgettünk arról, hogy ki, mikor, milyen jótettet hajtott végre, mikor volt önzetlen, adakozó és hogy milyen érzéseket váltott ki belőle. Megoldottuk a munkafüzet A valódi jótett c. képes keresztrejtvényét, amelyből kiderült, hogy a jó cselekedet önzetlen, nem vár viszonzást. Majd képzeletben igazi szuperhősökké válhattak és elmondhattak olyan jótetteteket, amellyel jobbá tehetnék a világot (pl. bűnözés felszámolása, gyermekéhezés megszüntetése, betegségek gyógyítása….). A kőleves c. népmese felolvasása után összegyűjtöttük az öregasszony tulajdonságait, megbeszéltük, hogy mit tettek volna másképp, hogyan segíthettek volna a szegény katonán. Ezután lerajzolták a már korábban végrehajtott jótetteiket és így elkészítettük a Jótett-kalendáriumot. Természetesen többször meghallgattuk a hónap dalát: Jó emberré csak a szívemmel válhatok. Az órát a megszokott formában meditációs gyakorlattal zártuk le.
A szituációs játékok nagyon tetszettek a gyerekeknek.
Hangzott a kérdésem: Miben tudtatok segíteni otthon?
„Hogy nem rosszalkodtam.”
„Hogy elpakoltam a szobámban.”
„hogy segítettem anyának mosogatni.”
„Hogy magamtól megfürödtem.”
Az alvókánál jött válaszok:
„Majd óvó néni a galériáról ad egyet.”
„Kendének kettő van, megmondjuk neki, hogy egyet adjon oda.”
” Óvó néni megfogja a kezét, míg el nem alszik.”
Ha óvó néninek fáj a feje:
„Nem rosszalkodunk.”
„Csendben játszunk.”
„Főzünk neki játékból teát.”
„Lefektetjük az ágyunkra és simogatjuk.”
„Hogy menjen haza, mi majd vigyázunk magunkra.” 🙂
A foglalkozás utolsó napján, mindenki elmondhatta, ki, mi jót tett otthon:
„Jól viselkedtem.”
„Szót fogadtam.”
„Hamar elaludtam.”
„Nem verekedtem a tesómmal.”
Az adventi időszakban sok területen próbáltunk segíteni rászoruló társaikon, fiatalokon és időseken. „Adj egy szeretetcsokit” édességgyűjtő akciót szerveztünk decemberben.
Az ovisok szívesen hozták csokoládéikat, s minden délben megkínálták egymást.
A cipősdoboz akcióban is részt vettünk, a rászoruló gyermekek részére használt, de esztétikus használható játékokat gyűjtöttünk.
Nem feledkeztünk meg az idősekről sem. Kedves karácsonyi mesejelenettel tettük emlékezetessé az ünnepet. A gyermekek által készített könyvjelzőknek is örültek az otthon lakói.
Hálásak voltak a szülők is, hisz gyermekeik tudatosan segítették az ünnepi készülődét.
Reményeink szerint az adventi időszakban szívünkkel és tetteinkkel egyaránt megszépíthettük embertársaink életét.