Ebben a hónapban a foglalkozást „Az én hangom” és az „Együtt az Á,O és U hangokban” relaxációs gyakorlatokkal kezdtük, a gyerekeknek nagyon tetszett hangjuk zengetése, mély átéléssel végezték a gyakorlatot. Ezután beszélgettünk a jó cselekedetekről, arról, hogyan, hol cselekedhet jót egy óvodás. A gyerekek elmesélték, hogy a csoportjukban cipősdobozokba gyűjtöttek rászoruló gyermekek számára, másik csoportban karácsonyi műsort mutatnak be szüleiknek, és óvodás társaiknak, vagy éppen karácsonyi ajándékot készítettek szüleiknek.
Helycserélős játékkal folytattuk: a gyerekek a „gyertya”, „csillag” „ajándék” elnevezést kapták. Annak a csoport tagjainak kellett helyet cserélni, akiknek a nevét mondtam. „Karácsony” felkiáltásra mindenki helyet cserélt.
A csoportokat megtartottuk, és mindegyik csoport más feladatot kapott. Az egyik csapat vágott, a másik színezett (előre nyomtatott, jó cselekedeteket ábrázoló képeket), a harmadik pedig rajzolt. Az elkészült munkákból egy fenyő forma alakzatot készítettünk a faliújságra.
Boldogító jó cselekedetek
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Egész hónap a boldogító jócselekedetek körül forgott.Gyűjtöttünk csokoládét a rászoruló gyerekeknek.Készítettünk ajándékot szüleinknek.Egymást megajándékoztuk egy kedves szóval , mosollyal, öleléssel, segítettünk egymásnak.Elkészítettük a jócselekedett fánkat.
Megtanultuk, hogy jobb adni, mint kapni.
7.a
A legszebb ajándék
Egy hideg téli decemberi napon az iskolában már minden gyerek nagyon izgatott volt, hiszen nagyon várták a karácsonyt.
Zsuzsa néni osztályfőnöki órán mindenkit arról kérdezett, hogy ki mit szeretne karácsonyra.
A gyerekek elmesélték,hogy írtak levelet a Jézuskának, és azt is elmondták, hogy ki milyen kívánságokat írt.
Amikor Danira került a sor, nem mondott semmit, csak némán, szomorúan ült a helyén.
A többiek megkérdezték, hogy Ő talán nem is írt levelet a Jézuskának? Dani csak annyit válaszolt halkan, elcsukló hangon: „De, írtam.”
Zsuzsa néni megkérdezte Danit, hogy van -e kedve elmondani, hogy mit írt a levélben. Dani elmesélte, hogy a szülei elváltak, és ez lesz az első karácsony, amikor már semmi sem lesz olyan, mint régen. Dani azt sem tudja, hogy kinél lesz karácsonykor. Egyetlen egy kívánsága van, hogy a család legyen együtt karácsonykor, úgy mint régen. Semmi mást nem kért karácsonyra, mert számára ez lenne a legnagyobb ajándék.
Óra után, a szünetben Dani barátai azon törték a fejüket, hogyan tudnának Daninak segíteni. Elhatározták, hogy beszélnek az anyukájával és elmondják neki Dani kívánságát.
Dani édesanyja nagyon meglepődött a kérésen, nem is gondolta, hogy Daninak ez a legfőbb kívánsága karácsonyra.
Dani édesanyja megígérte a barátoknak, hogy teljesíteni fogják a kívánságot.
A téli szünet után a gyerekek már alig várták hogy elmesélhessék egymásnak, hogy ki mit kapott karácsonyra.
Dani barátai kíváncsian várták, hogy Danira kerüljön a sor.
Amikor Danira került a sor, mindenki feszült csöndben várta, hogy hogyan telt Daniéknál a karácsony.
Dani szeme csillogott az örömtől, hiszen teljesült a kívánsága! A család úgy ünnepelte a karácsonyt mind eddig, együtt volt az édesanyja, édesapja és Dani.
Ez volt számára a legszebb ajándék!
Orosháza Városi Önkormányzat napköziotthonos Óvodája Ifjúság utcai Telephely
December a várakozás és a boldogító jó cselekedetek hónapja. Ezen időszak alatt különösen figyelünk arra, hogy szeretettel és odafigyeléssel vegyük körül egymást a csoportban. Ez az egymásra figyelés egy családi délelőttben teljesedett ki, amely már hagyomány csoportunk életében. Ezen a délelőttön a családok minőségi időt tölthetnek gyermekeikkel és a csoport többi tagjával. A program is hagyományos: barkácsolás, mézeskalács díszítés, mesehallgatás. Ami szintén hagyomány, hogy a családok otthon apró ajándékot készítenek és azzal a gyerekek megajándékozzák egymást ezen a napon. A kellemesen eltöltött délelőttöt közös teázás, sütizés zárta.
A” Boldogító jócselekedetek hónapját” már a múlt hónapban kezdtük tervezni, amikor a rászoruló társainknak összegyűjtött adományokat elszállították… egy gyermekotthonba. Elhatároztuk, hogy karácsonyra személyesen is meglátogatjuk, meglepjük őket.
Osztályunkban megszerveztük az Angyalkázást. Tavaly nagyon tetszett a gyermekeknek ez a játék, ők kérték, hogy idén is szerezhessenek egymásnak meglepetéseket. Két kislány megírta a cetliket, aztán mindenki kihúzta egy osztálytársa nevét, s indult a játék… Titokban minden nap megleptük valamivel “báránykáinkat”.
Az „Adj egy jó szót!” kampány keretében három nap alatt gyűjtöttük össze a kis cetlikre írt kedves, szívet melengető, bátorságot, erőt adó szavakat: első nap mindenki saját gondolatát írta le; második napra idézeteket gyűjtöttünk könyvekből, folyóiratokból; harmadik napra a Bibliából írtak ki egy-egy idézetet. Ezekből mindenki egyet felragasztott az Evelin által készítet csizmácskára, a többit osztogattuk: egymásnak, ismerősöknek, iskolatársaknak, a rászoruló társainknak… December 16-án meglátogattuk Sárpatakon a Szent Erzsébet Alapítvány által működtetett gyermekotthont. Az együtténekléssel és kis ajándékokkal örömet, adventi hangulatot vittünk az otthon lakóinak.
Végül, de nem utolsó sorban, jutott egy-egy jó szó a kedves szülőknek is, akik mindenben támogattak.
Boldogságórán mindenki elmondta, leírta, hogy mi tette boldoggá ebben a hónapban, majd kiválasztottuk a hónap legszebb idézetét: „ Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.” (Példabeszédek könyve 12:25)
Az adventi időszakban sokat beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mik azok a dolgok, amik megmelengetik a szívünket, mivel tudunk társainknak örömet okozni. Én is felsoroltam pár dolgot, kiemeltem azokat a jócselekedeteket, amiket a gyerekek egymással tettek, talán úgy, hogy ők maguk, azt észre sem vették. Én magam is megdöbbentem, milyen hatással voltak rájuk ezek a beszélgetések, példák. Egyik nap, azt emeltem ki, hogy csoportunk egyik kislánya sírás nélkül, mosolyogva jött reggel óvodába (ami általában nem így szokott lenni, mert nehezen válik el az anyukájától). Azt mondtam neki, hogy ez volt a nap fénypontja. Ettől kezdve, mosolyogva lép be az ajtón, sőt az egyik kisfiút sem kell már ölből átvennem reggelente.
Nosztalgiáztunk is egy kicsit, beszélgettünk arról, hogy milyen volt, amikor még ők voltak a legkisebbek az oviban, mivel szerettek játszani, hogy aludtak el, milyenek voltak az ünnepek. Nagy örömmel, lelkesen készítettek ajándékot a piciknek, akik boldogan vették át a meglepetést.
Öröm volt látni a mosolyt az arcukon: BOLDOGAN ADTAK
Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium
A jó cselekedetek hatása az emberekre.
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Helyszín: M. 19., 316-os tanulószoba
Téma: Boldogító jó cselekedetek a hétköznapokban
Foglalkozásvezető: Lőrincz Norbert
kollégiumi nevelőtanár
Cél:
– A kollégisták ismerjék fel, feladatlapon és Youtube videókon összeállított példák segítségével, hogy a jó cselekedetek, a segítségnyújtás valóban boldogabbá teszik az embereket a hétköznapokban!
– A jó cselekedetek gyakorlása a mindennapokban, a boldogság fokozásának hatékony eszköze.
– Az élet apró örömeinek felismertetésével könnyebben tudunk másokon segíteni.
– Segítő attitűd megerősítése.
A” Boldogító jócselekedetek hónapját” már a múlt hónapban kezdtük tervezni, amikor a rászoruló társainknak összegyűjtött adományokat elszállították… egy gyermekotthonba. Elhatároztuk, hogy karácsonyra személyesen is meglátogatjuk, meglepjük őket.
Osztályunkban megszerveztük az Angyalkázást. Tavaly nagyon tetszett a gyermekeknek ez a játék, ők kérték, hogy idén is szerezhessenek egymásnak meglepetéseket. Két kislány megírta a cetliket, aztán mindenki kihúzta egy osztálytársa nevét, s indult a játék… Titokban minden nap megleptük valamivel “báránykáinkat”.
Az „Adj egy jó szót!” kampány keretében három nap alatt gyűjtöttük össze a kis cetlikre írt kedves, szívet melengető, bátorságot, erőt adó szavakat: első nap mindenki saját gondolatát írta le; második napra idézeteket gyűjtöttünk könyvekből, folyóiratokból; harmadik napra a Bibliából írtak ki egy-egy idézetet. Ezekből mindenki egyet felragasztott az Evelin által készítet csizmácskára, a többit osztogattuk: egymásnak, ismerősöknek, iskolatársaknak, a rászoruló társainknak… December 16-án meglátogattuk Sárpatakon a Szent Erzsébet Alapítvány által működtetett gyermekotthont. Az együtténekléssel és kis ajándékokkal örömet, adventi hangulatot vittünk az otthon lakóinak.
Végül, de nem utolsó sorban, jutott egy-egy jó szó a kedves szülőknek is, akik mindenben támogattak.
Boldogságórán mindenki elmondta, leírta, hogy mi tette boldoggá ebben a hónapban, majd kiválasztottuk a hónap legszebb idézetét: „ Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.” (Példabeszédek könyve 12:25)