A gyerekekkel megbeszéltük mit jelent a jó cselekedet. Elmondhatták, hogy kikkel és milyen jó dolgokat cselekedtek. Ezután megoszthatták, nekik milyen érzés volt segíteni.

A foglalkozást a karácsonyfánk mellett, a Hívó dallal kezdtük, majd körbeadtuk a Szeretetet.Ma is velünk volt két anyuka, akik örömmel jöttek el hívásunkra és aktívan vettek részt az eseményekben. Beszélgettünk az adventi időszakról, az advent jelentéséről, arról, hogy ilyenkor decemberben az emberek még jobban odafigyelnek egymásra, segítik a rászorulókat. (Mi is részt vettünk a „Cipős doboz akció”-ban.)Elmeséltem Bezzeg Andrea:Szívem kertje című meséjét, majd beszélgettünk róla. Annyit változtattam a mesén, hogy a seprű dala más lett. (Halász Judit: Micimackó és barátai – Mindenik embernek…) A refrént mindenki megkapta tőlem egy kis tekercsbe foglalva és hazavihette.
A mai foglalkozásra előzetes otthoni feladatnak kértem, hogy készítsenek a gyerekek egy rajzot, majd a tőlem kapott kis dobozokba szüleik segítségével csomagolják szépen be. Az így elkészített kis ajándékokat mindenki sorban átadta a mellette ülőnek és mondott neki valami rá jellemző kedveset. Miután kibontották a dobozkákat, volt nagy öröm. Megkérdeztem a gyerekektől, mi volt jobb érzés: Adni vagy kapni? Számomra meglepő módon, többen mondták, hogy adni, mint kapni, de volt, aki mindkettőt egyformán jó érzésnek találta.
Ezután beszélgettünk arról, hogy nemcsak embertársainknak, de az állatoknak is lehet segíteni ilyenkor télen (Madáretetés fontossága), majd megoldották a munkafüzet ide illő labirintusos feladatát. Végezetül meghallgattuk Bagdi Bella:Boldog vagyok című dalát.

Az idei adventi időszakban célul tűztük ki, hogy a gyerekek átéljék a várakozás misztériumát, kicsit lassítsunk a mindennapi rohanásban, és jobban odafigyeljünk egymásra.
A nyugodt, elcsendesedő mindennapi gyertyagyújtások során a meghitt éneklés, csendjátékok mellett jutott idő a beszélgetésre is.
A karácsonyi történeteket úgy választottuk ki, hogy mondanivalójukban a szeretet, a jó cselekedetek álljanak. Elanyagiasult világunkban fontos megéreztetni a kisgyerekekkel, hogy a karácsony nemcsak az ajándékozásról szól. Az is ajándék, ha szeretettel fordulunk egymás felé, apró dolgokkal segítjük egymást, és nemcsak ezen az egy napon, hanem a mindennapjainkban is. Meg is fogalmazták gondolataikat, amiket kis szívecskékre írtam, így avatva be a szülőket is.

A szülőket is bevontuk a jó cselekedetek témánkba: egy jó hangulatú, kötetlen délutáni kézműves foglalkozás keretében mindenki elkészíthette gyermeke számára azt az ajándékot, amit hazavihetett az óvodai karácsony után. A szülők nagyon lelkesek, kreatívak voltak, szívüket-lelküket beletették az ajándékkészítésbe. Ez is egy jó példa volt arra, hogy nem az ajándék értéke számít, hanem az odafigyelés, a szeretet, amivel készítjük.

Mindemellett ebben az évben is megünnepeltük a Madarak karácsonyát , gondoskodva a téli szünet alatt is visszatérő vendégeinkről, madáreleséget aggatva az egyik fenyőfára.

Végül pedig mi óvó nénik az óvoda összes kisgyerekének egy kis bábjátékkal készültünk karácsonyra, amiben a maci és nyuszi segítettek a bajba jutott magányos süninek, és együtt mézeskalácsot sütöttel a kisgyerekeknek . (7.40-től látható a Pápa Tv felvételén)