A karácsonyfa a decemberi foglalkozás jelképe volt. Készítése közben énekeltünk ,beszélgettünk a barátságról szeretetről és próbáltam előhozni azokat a dolgokat információkat amiről már korábban is beszélgettünk. A barátság a család a szeretet az ajándékozás az önzetlenség kapott hangsúlyt a foglalkozáson.A gyerekek meglepő gondolatokat fogalmaztak meg. Számomra is érdekes volt hogyan élik meg óvodásaink ezt az ünnepet. A tèmát!
Boldogító jó cselekedetek
A gyerekekkel megbeszéltük, hogy a „Boldogság várának” negyedik lépcsőfokára jutottunk, ebben az időszakban van advent, ilyenkor kedvesebbek, segítőkészebbek vagyunk, mint máskor. Megismerkedtünk Bezzeg Andrea: Szívem kertje meséjével, valamint többször is meghallgattuk, együtt énekeltük a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” dalt. Jóságos manókká válhattak a gyerekek. Kihúzták egymás jelét és néhány napon keresztül a kihúzottal kedvesebben viselkedtek, segítettek. A játék végén megbeszéltük, hogy voltak, akiknek mindez nehézséget okozott, mert olyan gyermek jelét húzták, akikkel nem, vagy csak keveset szoktak játszani. Mások szerencsésebbek voltak, mert a barátjukat húzták, vele könnyebb volt kedvesnek lenni, segítséget nyújtani. Az a gyermek, aki utoljára húzott, a saját jelét húzta ki. Mindez csupán azért érdekes, mert ő saját magát mindig ostorozza, alábecsüli.
Hagyomány nálunk, hogy minden Luca napján mindenki magának „elveti” a búzáját. Ezen a napon sokan hiányoztak, de közös munkával a hiányzóknak is lett búzájuk, szívesen elültették a jelen lévők a barátaiknak is.
A decemberi hónap témaköre a boldogító jó cselekedetek. A téma feldolgozása során felhasználtam az aktualitást. Az adventi előkészületeket, a Mikulás várást, az ünnepi ráhangolódást a karácsonyra.
December első hetén már vártuk a Mikulást. Készítettünk mikuláscsizmát, piros színű papír csík eltépésével, ragasztásával, a csizma felületét mozaikkal kirakva. Mikulást is készítettünk papír henger felhasználásával. Énekkel és verssel is készültünk. Felidéztük Miklós püspök történetét Közben megbeszéltük, hogy a Mikulás csak a jó gyerekeknek hoz ajándékot. Készítettem a gyerekeknek egy jóság táblát, a gyerekek jeleivel ellátva, a hét napjaira lebontva. Azok a gyerekek, akik valami jót cselekedtek, valami jót tettek, jutalom szívecskét kaptak. A gyerekeket ösztönözte ez a tábla, a mindennapi jó cselekedetekre. De nem csak az óvodában kell jónak lenni, hanem otthon is, ezt is megbeszéltük. A szülőket is bevontam, készítettem egy kis könyvecskét, otthoni jó cselekedetek címmel ellátva. A kis könyvben a szívek mellé kellett írni a szülőknek, az otthon történt jó cselekedeteket. A határidő december 16. volt, a későbbi megbeszélés érdekében. A téma sikeres feldolgozásának érdekében felhasználtam: „ A mese egy kicsi kézről „ című történetet. Ez egy kedves szívmelengető történet a segítségnyújtásról, az együttérzésről, az odaadásról, a jó cselekedetről, a háláról.
Az adventi előkészületek alkalmából, a római egyház képviseletében, Eiben Tamás atya meghívására, az egyik délelőtt, ellátogatunk a csoportunkkal a romai katolikus templomba. Itt megcsodálhattuk az oltárt, a gyönyörű festményeket, szobrokat Tamás atya mesélt a szentekről, angyalokról és Jézusról. Sok gyerek először hallott ezekről a dolgokról. A templomlátogatás után, átmentünk a parókiára. Itt a gyerekek karácsonyi színezők közül választhattak és filctollal kedvükre színezhetek, majd közösen elkészítettük az adventi koszorút, amit el is hozhatunk magunkkal. Majd búcsúzóul Tamás atya és anyukája megvendégeltek bennünket. Az ajándékot és a szíves vendéglátást, dallal és verssel köszöntük meg.
Hagyományainkhoz híven az adventi időszakban, az óvoda és iskola jó kapcsolatának fenntartása, ápolása érdekében, a leendő elsős tanítók meghívására, csoportunkkal ellátogatunk, a Szent Piroska Általános Iskolába. A tanító nénik közös programot szerveztek. Megérkezéskor már vártak bennünket, kínáltak bennünket finom pogácsával és meleg teával. A vendéglátás után a tanító nénik megismerkedtek a gyerekekkel, majd elmondták, hogy mit fogunk készíteni. A gyerekek a papírból készült angyalkákat, kis segítséggel, tudták el készíteni. A karácsonyi asztali dísz már közösen készült. A gyerekeket segítették a tanító nénik, mi óvónők és a szüleik. A közös program jó hangulatban telt, a gyerekek végig érdeklődőek, figyelmesek, türelmesek, ügyesek voltak. A tanító nénik sokat dicsérték őket. Az elkészült angyalkát és az asztali díszt megtarthatták. Ajándékba az iskolás gyerekek által készített papír Mikulást kaptak. Az ajándékot a gyerekek boldogan fogadták és hálából köszönetet mondtunk a közös délutáni programért.
.
A várva várt Mikulás december 6.-án megérkezett, de ebben az évben nem szánnal, hanem hő lég ballonnal szállt le a gyerekek közzé. A puttonyában hozta az ajándékokat, természetesen minden gyerek megkapta a mikuláscsomagot, amit a jó cselekedetekért meg is érdemeltek. Az ajándékért cserébe mikulásdalokkal és versekkel kedveskedtünk a nagy szakállúnak.
A hő lég ballont a gyerekek ki is próbálhatták, felszállhattak a magasba a Mikulással együtt, óriási élményt biztosítva, ezáltal számukra.
Az adventi időszak során, minden héten meggyújtottuk a gyertyákat, megbeszéltük a négy gyertya jelentését (hit, remény, szeretet, békesség). Adventi naptárat is készítettem papírból, fenyőfa és 24 gömb dísz felhasználásával. A karácsony közeledtével egyre több gömb került a fára. Új karácsony dalokat, verseket tanultunk és eddig tanultakat felelevenítettük Közösen megbeszéltük, hogy mit ünnepelünk ilyenkor és, hogy ki, hogyan készül. Beszéltem a gyerekeknek Jézus születéséről, a születési körülményeiről, szüleiről, a látogatóiról (pásztorokról, királyokról) az ajándékozásról, a családról, a szeretetről, a hitről és a jóságról. A gyerekeket érdekelte a téma, aktívak voltak, és sok mindent megjegyeztek a hallottakból Közösen készítettünk angyalkákat, színes kartonpapír felhasználásával, amit haza is vihettek. Az angyalka jelképezte a jóságot. Mi is legyünk olyan jók és tiszták, mint az angyalok. A gyerekek szüleinknek készítettek ajándékba karácsonyi képeslapot, jó kívánságaikkal ellátva.
Az utolsó héten mézes kalácsot is készítettünk a gyerekekkel. A sütemény elkészítése során a gyerekeket 5 fős csoportokra osztottam, a könnyebb hozzáférhetőség és a tészta hatékony felhasználása érdekében. Minden gyerek részt vett a sütemény elkészítésében. Nyújtották, formára szaggatták, majd díszítették és tepsibe tették. A megsült süteményt jó ízűen fogyasztottuk.
A hónap folyamán több alkalommal is meghallgattuk a hónap dalát (Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok, a Repülj velem című albumról) és a Boldog vagyok című dalra a gyerekek örömmel táncoltak, mozogtak, tapsoltak, ugráltak, dobbantottak, nyújtózkodtak, kiáltottak, ahogy a dal szövege vezette őket.
December 16. volt az otthoni jó cselekedetek határideje, a 28 kis könyvből 18-an vissza is hozták, akik jártak az óvodába, a többiek hiányoztak. Kiderült, hogy a gyerekek nagyon segítő készek otthon. Sokan segítenek az ágyalásban, a takarításban, a süteménykészítésben, főzésben, mosogatásban, rendrakásban, fahordásban, farakásban stb. Testvéreikkel szemben jó szívűek, és ha szomorú valaki a családban, azt észreveszik és megvigasztalják.
Az óvodában is nagyon sok jó cselekedetet hajtottak végre ebben az időszakban a gyerekek. Szívesen segítettek egymásnak és a felnőtteknek egyaránt. Környezetüket tisztán tartották, rendet raktak, megigazították takaróikat, segítettek az ágy elrakásában. Aktívan részt vettek a karácsonyi előkészületekben, segítettek a mézes sütemények elkészítésében és az ajándékokat is örömmel készítették a szüleiknek. A jó cselekedetekért cserébe jutalom szívecskét kaptak, amit a jóság táblán a jelük mellé helyeztek, minden gyereket örömmel és boldogsággal töltött el, ha az nap valami jó cselekedetet hajtott végre Ösztönzés képen a jutalom táblát továbbra is megtartjuk az egész évfolyamán, az ötlet sikeres volt.
A boldogságvár negyedik lépcsőfokára, felragasztottuk a jó cselekedetek jelét a szívecskét, így egyre közelebb kerültünk a boldogság elnyeréséhez.
A LEGSZEBB AJÁNDÉK
Réges régen, messze földön egy kis faluban élt egy anyuka meg egy apuka, akiknek annyi volt a gyereke, mint a rosta lika, még annál is több. Sokat dolgoztak, hogy meglegyen a mindennapi kenyerük, ruhájuk. Szűkösen éltek, mégis boldogok voltak, mert nagyon szerették egymást.
Egy hideg decemberi este meghallották, hogy a Kisjézus ott alszik a falu széli istállóban egy jászolban. Elhatározták, hogy felkeresik, és elviszik a legszebb ajándékot neki.
Tanakodni kezdtek, hogy mi is a legszebb ajándék.
– A legszebb az ajándék szerintem egy baba, azt vigyünk Kisjézusnak!
– Inkább én csinálok egy kis kocsit, az lesz a legszebb ajándék!
– Vigyünk neki faragott lovacskát!
– Vagy egy igazi kiskutyát!
– Vihetnénk neki csokit is, biztosan nagyon örülne neki.
– Lepjük meg egy karácsonyfával, attól biztos boldog lenne!
– Vigyünk neki egy csengőt!
– Inkább egy kendőt, biztos nagyon fázik a hideg jászolban.
– Vagy inkább fogadjuk be magunkhoz, biztosan nagyon örülne neki, lenne sok-sok testvére, barátja, mindig lenne kivel játszon. Az lenne ám az igazi ajándék!
– Így van, fogadjuk be szívünkbe a Kisjézust, segítsünk másoknak, csináljunk mindig valami kedvességet!
– A legszebb ajándék szerintem a szeretet. Ha mindig arra törekszünk, hogy kedvesen, szeretetben éljünk, ahol lehet segítsünk, mindig jók legyünk, annál szebb ajándék nincs is.
Ezzel mindenki egyetértett, és végtelen SZERETETET vittek ajándékba Kisjézusnak, aki attól kezdve ott lakozott a szívükben, és megmutatkozott minden cselekedetükben.
Bizony ez a legszebb ajándék a világon, mert ettől az ajándéktól nemcsak az lesz boldog, aki kapja, hanem az is, aki adja. Így, szeretetben, boldogan élhet mindenki, amíg világ a világ.
Ebben a hónapban csakis jókat cselekedtünk. Mivel vártuk a Mikulást, a kis Jézus születését, a karácsonyt, ezért a gyerekek próbáltak jól viselkedni, jókat cselekedni – hiszen a Mikulás a mindent látó távcsövével mindent lát. A szülők bevonásával a gyerekek az otthon megunt, nem használt játékaikat ebben a hónapban behozhatták az óvodánkba és olyan rászoruló családoknak adományozhatták, akik nem tudnak gyermekeiknek játékot tenni a karácsonyfa alá. Minden kisgyerek és szülő boldogan adományozott és örömmel részt vett a kampányunkban, mely akcióval felhívtuk a gyermekek és szülők figyelmét erre a jó cselekedetre.
A hónap témáját – a jó cselekedetek gyakorlását – decemberben fokozatosan dolgoztuk fel, homogén életkorú csoportommal. Meghallgattuk Bagdi Bella dalát, – emberré csak a szívemmel válhatok – , és elmeséltem a Boldogságóra könnyben ajánlott mesét is. Mivel szinte mindenki iskolás lesz, már nagyon okosak a gyerekek, és komoly ismeret anyaggal rendelkeznek, így pontosan értették a hónap témáját. Bár őszintén bevallották, hogy nem mindig egyszerű önzetlennek lenni. Óvodánk már évek óta karácsonyi gyűjtést rendez, komoly mennyiségű adományok gyűlnek össze, amelyet minden elviszünk a „Mikulásgyárba”. Az adományokhoz gyerekjátékok (megunt vagy új) is tartoznak, amire néha kell rábeszélés a szülők részéről. Hát ezért sem könnyű a jó cselekedetek gyakorlása. Foglalkozások alkalmával a gyerekek, szavakba tudták foglalni, hogy mit is jelent a jó cselekedetek gyakorlása. Egy pár szép gondolatot le is írtam: „Ha adunk az nemcsak másnak jó, hanem magunknak is. Másokat is szeretni kell. Ha nem csúfolunk másokat az is egy jó cselekedet. Várni kell szeretettel és jó szívvel a vendégeinket, az is jó cselekedet”. Még sok más szép gondolat is elhangzott részükről, nagyon aranyosak voltak. Szituációs játékot is játszottunk, Dominik aznap tényleg rosszkedvű volt, Őt kellett aznap megvigasztalni. A szereplők, ki simogatással, ki pedig a kedvenc ovis játéka felajánlásával és együtt játszással vigasztalta meg. Megállapítottuk közösen a gyerekekkel, hogy nemcsak az ajándékok átadása számít jó cselekedetnek. A karácsonyi műsorunk előtt átadtuk a kiscsoportnak a rajzainkat és elmondtuk, hogy mi minden szépet, jót kívánunk Nekik.
December hónap az ünnepre való készülődés ideje, a várakozás, az Advent időszaka volt iskolánkban.
A csoporttal lehetőségem volt ennek apropóján sokat beszélgetni, zenét hallgatni, többek között meghallgatni a hónap dalát, amely nagyon a szívünkhöz nőtt. Elkészítettük jó cselekedeteink leltárát, lerajzoltuk mi lehet ezeknek a cselekedeteknek a „gyümölcse”. Beszélgettünk arról, miért jó önzetlenül adni, s hogyan leszünk boldogabbak ez által. Már egy mosoly vagy egy ölelés is boldogító jó cselekedet lehet bárki számára!
Mert adni jó…
A december a szeretetről és az egymással való törődésről szól. Törődni valakivel azt jelenti, hogy fontos a másik ember a számunkra. A törődés tesz emberré. Az órát a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” dal meghallgatásával, majd éneklésével kezdtük. Beszélgetést indítottunk a jótetteink és a boldogság közötti összefüggésről. Megállapítottuk, hogy az igazi boldogság az, amikor másokat boldoggá teszünk. Egymás nevét kihúzva úgy döntöttünk, hogy ajándék helyett, törődéssel, odafigyeléssel, barátsággal adományozzuk meg egymást. Az utolsó osztályfőnöki órán megbeszéltük a tapasztalatainkat, mindenki elmondta, hogy mit érzett, mi volt számára a legnagyobb „boldogság”. Befejezésként mindenki elmondta, hogy mit ” visz haza” a mai óráról, majd elkészítettük a jó cselekedetek karácsonyfáját, amely az új évben is emlékeztet bennünket arra, hogy ” az igazi boldogság az, amikor másokat boldoggá teszünk”.
Speciális Általános Iskola, Sepsiszentgyörgy
Az év utolsó két hónapja mozgalmas és élménydús volt úgy a gyerekek, mint a pedagógusok életében mindkét Boldogságórás csoportban.
A Boldogságórák során beszélgettünk a jócselekvés fogalmáról, felelevenítettük az előző évek jócselekedeteit (Főtéri illetve kórházi látogatásokról való nosztalgiázás).Elkészítettük közösen a “Jócselekedetek gyümölcsei” feladatot, azonban, ami a legnagyobb szerepet kapott az egy karácsonyi gyerekkoncertre való készülés volt, melynek kapcsán a megye több előadója mellett mi is előadtunk dalokat, közöttük Bagdi Bella dalát is az “Öröm tölti be szívem” dalt.Szeretettel voltunk együtt adventi időszakban a sérült gyerekekért, apró jócselekedetekkel színesítettük egymás mindennapjait.Jobb volt velünk a világ ! Két hónapon keresztül adománygyűjtési akciót is szerveztünk az iskolában, melynek során szülő és gyerek egyaránt adományozott Böjte Csaba gyerekotthonának ! Mindezt kirándulással tökéletesítettük ! Csoda és élmény volt eljutni a gyerekekhez és örömöt szerezni.Régi Boldogságórás diákjaink is támogattak az akcióink során, ami megtiszteltetés volt számunkra és egyben örömmel töltött el ! Köszönjük, hogy idén is részesei lehettünk ennek a csodának ! Kívánunk Boldog Új Évet, szeretettel, Doltea Enikő !
Az év utolsó két hónapja mozgalmas és élménydús volt úgy a gyerekek, mint a pedagógusok életében.
A Boldogságórák során beszélgettünk a jócselekvés fogalmáról, felelevenítettük az előző évek jócselekedeteit.Elkészítettük közösen a „Jócselekedetek gyümölcsei” feladatot, azonban, ami a legnagyobb szerepet kapott az egy karácsonyi gyerekkoncertre való készülés volt, melynek kapcsán a megye több előadója mellett mi is előadtunk dalokat, közöttük Bagdi Bella dalát is az „Öröm tölti be szívem” dalt.Szeretettel voltunk együtt adventi időszakban a sérült gyerekekért, apró jócselekedetekkel színesítettük egymás mindennapjait.Jobb volt velünk a világ ! Két hónapon keresztül adománygyűjtési akciót is szerveztünk az iskolában, melynek során szülő és gyerek egyaránt adományozott Böjte Csaba gyerekotthonának ! Csoda és élmény volt eljutni a gyerekekhez és örömöt szerezni.Régi Boldogságórás diákjaink is támogattak az akcióink során, ami megtiszteltetés volt számunkra és egyben örömmel töltött el ! Köszönjük, hogy idén is részesei lehettünk ennek a csodának ! Kívánunk Boldog Új Évet, szeretettel !