Ebben a hónapban a boldogító jó cselekedetre fókuszáltunk, igyekezetünk nem maradt eredmények, élmények nélkül…
– A „Jószívű” cím elnyerése feladatsor keretén belül elkészítették az ovisok a munkafüzet 35.o. található feladatait és a szívek kiszínezése és kinyírását követően az egész hét folyamán (5 napon keresztül) az ovisok „titokban” megajándékozhatták egymást 1 szívvel valamilyen jó cselekedetért (a szívet a választott ovistárs szekrényébe rejtette el a másik úgy, hogy előtte ráírtam az ajándékozó nevét, hogy biztosra menjünk ;-), aztán elmondták egymásnak, miért is kapta éppen az az ovis a szívet); aki akarta és volt hozzá mersze, el is dicsekedhette a Télapónak (az oviba látogatásakor), miért kapott jó cselekedet szívecskét;
– „Szituációs játékban” is kipróbáltuk a jó cselekedetek szerepét: „az óvó néninek fáj a torka” – kaptam meglepiként a gyerkektől „gyógyító karkötőt, vicces bajszos manót, gyurma babát…”;
– „Angyalkák készítése” a gyerkőcök szüleiknek „karácsonyi szeretet angyalt” készítettek, amelyek nagyon szépek lettek és tényleg önzeltlenül és nagy szeretettel készültek! 🙂
– Az „Adventi jó cselekedet” program keretén belül az óvoda is részt vett és támogatta községünk szép kezdeményezését, az adventi gyertyagyújtást, így ovisaink programját követően fellobbant a 4.adventi gyertyaláng is;

December: Jó cselekedetek hónapja
Ez a téma és hónap volt eddig a legkönnyebb, legkézenfekvőbb a gyerekeknek, legalábbis, most úgy érzem. A Mikulás, Karácsony varázsa amúgy is szebbé tette a hónapot. Sokat említettük meg a családot, az ajándékozást, hogy egyáltalán mi a Karácsony, és hogyan ünnepeljük. Énekeket, verset tanultunk az ünnepekre, amivel ráhangolódtunk a „Jó cselekedetek”-re. Egyszerű volt megértetni a szegénységet, amihez nagyon jó segítséget nyújtott a mese, amit interneten találtam. Arról szólt, hogy egy kislány, aki mindig jó és kedves volt, miért változott meg pont Mikulás ünnepére. Kiderült azért, hogy a Mikulás sok virgácsot hozzon neki, mert akkor lesz mivel begyújtani a kályhába, így majd nem fáznak a testvéreivel, és szüleivel. A Mikulás megtudta ezt, és egy szekér tűzifát hozott a csomagja mellé. Ekkor beszéltük meg, hogy gyűjtünk a „szegény” gyerekeknek, legyen nekik is a fa alatt ajándék. A szülők a jó cél mellé állva rengeteg játékot, élelmiszert, könyvet adományoztak. A barkács délután után -előzetesen egyeztettem – elvittük a szülőkkel, gyerekekkel a MIKULÁS- GYÁRBA az adományokat. S.Patrik kérdezte, hogy „Mikor megyünk a szegényekhez?” A gyerekeket szaloncukorral, mézeskaláccsal, teával fogadták. Segítettek kipakolni, még játszottak is a játékokkal, de mikor el kellet jönni, senki nem hisztizett, hogy el akar hozni valamit. Megértették!!!
A másik mese, amit választottam a Holle Anyó volt. Ha valamiből, ebből meg lehet érteni mi a Jó cselekedet! Sok lehetőséget találtunk a mindennapokban is a segítségre, az odafigyelésre, a jószívűségre, amit mindig kiemeltem, erősítettem. Készítettünk ajándékokat a szülőknek, és egymásnak is. A feladatlapokban útvesztőből vezettünk ki rászorulókat, vagy kerestünk mindenkinek lufit, hogy vidám legyen. Készítettünk a madaraknak pattogatott kukoricából díszt, amit a Madarak Fájára került fel, méghozzá az egész ovival közösen. Így a madarak sem maradtak éhesek Karácsonykor. A Karácsonyi Ünnepélyünkön a szülők készültek fel mese dramatizálással. Szuper volt. Ők is jót cselekedtek. Torta és sütemény készült a gyerekeknek. A mézeskalácsot amit sütöttünk napokig ettük, megédesítve a mindennapokat. A JOBB VELED A VILÁG, és a TÜKÖRDAL nagy kedvenc, többször is énekeltük.

Ebben a hónapban a boldogító jó cselekedetek témakörét dolgoztuk fel a gyerekekkel. Tudatosítani szerettük volna azt a gyermekekben, hogy milyen fontos az emberek életében a jó cselekedet, és milyen jó érzés adni és segíteni másoknak. Mind az óvodában, mind a családban előfordulnak olyan szituációk amelyben a gyermekek segítőkészsége megmutatkozik. Ezeket próbáltuk erősíteni bennük, arra ösztönöztük őket, hogy mindenki tegyen valami szépet a másikért – legyen az csak akár egy szép gesztus vagy egy rajz.
A jó cselekedeteket megsegítette még a „titkos jótevő” játék is. Minden gyermek jelét felrajzoltuk egy papírfecnire, melyet egy sapkába tettünk. Miután mindenki húzott valakit, elkezdődhetett az „ajándékozás”. A csoportban minden gyermeknek meg kellett ajándékoznia a társát egy jó cselekedettel – mivel jobb adni, mint kapni. 🙂