A decemberi hónap mindannyiunk számára nagyon boldog, eseménydús, kedves hónap volt.
A Télapó várás, a szülők számára ajándékkészítés, a mézeskalácssütés, a fenyőünnep még színesebbé tette a gyermekek hétköznapjajt.
Boldogító jó cselekedetek
Az 1.c. osztály tanulói a választható feladatok közül a madáretető készítést szerették volna elvállalni.
Három madáretető is készült, így többet is elhelyezünk a téli szünet után az iskola udvarában. A gyerekek többsége madárkás rajzokkal díszitette a madáretetőt, de volt aki már az ünnepekre készülve karácsonyi rajzot készített.
Kellemes kikapcsolódás volt a téli szünet előtt ez a feladat mindenki számára és egyben egy igazi jó cselekedet is a környezetünkről gondoskodni!
Ha ez a nap valóban egy kedves napocska lenne, hogyan nézne ki?
Decemberben a téma a Jó cselekedetek gyakorlása volt. Tartottunk kedvesség napot is, ahol kedves, figyelmes magatartással fordultak egymáshoz a gyerekek. Ezt választottuk a rajzos feladatnak is. A kedvességnapunkba mindenki belefért.
A boldogságórát relaxálással kezdtük. Együtt hallgattuk meg a hónap dalát : Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalt. Az adventi időszak a szeretet, a megbecsülés, a békesség, együttműködés, az egymás segítése, a jó cselekedetek jegyében zajlott.Együtt díszítettük fel a karácsonyfát, sütöttük a mézeskalácsot, együtt játszottunk. Nagyon élvezték a játékot a kötéllel, hogy együtt álltak fel, a kisebbek segítésével. A kötélhúzás közös öröm volt a számukra. Az udvaron gyakran játszottuk, de a terembem nem. Így is élvezték.
Boldog új évet kívánok!
Téma: Jó cselekedetek gyakorlása
Az óra bevezető részében kiszínezték a gyerekek a szívecske színezőt. Megbeszéltük, hogy hogy mi mindent jót cselekedtek ebben az évben, majd lerajzolták a Télapónak, hogy mit szeretnének tenni a jövőben. Közben meghallgattuk a témához kapcsolódóan Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát.
Zöld kartonlapból egy előre kivágott fenyőfát kaptak a gyerekek. Csomagolópapírból karácsonyfadíszeket vágtak ki, amelyeket felragasztottak a fára. Minden dísz felragasztásánál megbeszéltük, hogy milyen jó cselekedetet szimbolizál az adott dísz. A fenyő alá kerültek a csomagok, amelyek a közös jó cselekedeteket jelentették. Ezután beszélgettünk a madarak téli gondozásáról, majd hozzáláttunk a madáretető elkészítéséhez. Minden tanuló egy papírgurigát kapott, melyet zsírral kent be vastagon. Egy tányérba napraforgó magot tettem, ebbe forgatták bele a papírhengert és szórták rá a magot. Egy zsinór belefűzése után elkészült a madáretető. Amíg dolgoztak a gyerekek, ismét meghallgattuk a hónap dalát.
Az óra lezárásaként megbeszéltük, hogy milyen jó cselekedetet fognak végrehajtani az adventi időszakban, a karácsonyi ünnepekben. Az óra utáni szünetben az elkészült madáretetőket kiakasztottuk az iskolaudvaron lévő fákra. Nagy izgalommal figyelték és várták, mikor találnak rá a madarak az eleségre.
A gyerekek örömmel dolgoztak, az óra jó hangulatban telt.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Decemberben a figyelmesség, a kedvesség, az örömszerzés, egymás megajándékozása kapott főszerepet. Karácsony táján, a várakozás időszakában, nagyon sokat alkottunk, készülődtünk, ünneplőbe öltöztettük a szívünket. Többek között köszöntöttük egymást a „Mit hoztál ma?” című játékkal és karácsonyi jókívánságot írtunk egymás számára, mely során ismét bebizonyosodott, hogy adni legalább annyira izgalmas és jó, mint kapni! Az utolsó tanítási napon hatalmas tapssal értékeltük önmagunkat!
Az e havi tevékenységünkre sajnos nem sok idő jutott. Egy alkalommal tudtunk a témával foglalkozni.
Az órát egy beszélgetőkörrel kezdtük:
Milyen jócselekedet van a tarsolyodban a mai napra? Mivel lepnéd meg társadat?
A gyerekek kis apróságokat találtak: -segítenék neki a leckében a tanulószobán.
-odaadnám a filcemet neki színezni.
-visszavinném a tányérját a tízórai után. stb.
Megbeszéltük ezt követően, hogy milyen fontos, hogy ne csak tárgyakat ajándékozzunk…..
Az óra fő feladata a maszkok tervezése volt.
Ebben a mostani helyzetben azt megállapítottuk, hogy a legfontosabb az egészség, és annak védelme.
A szájmaszk tervezését önállóan alkották meg. Utána az előzetesen felhozott fehér maszkokat szépen megrajzolták, kidíszítették.
Öröm volt nézni a kis műveiket, amit meg is örökítettünk a fényképeken.
Végül meghallgattuk a hónap dalát és mindenki behunyt szemmel a közelgő karácsonyra koncentrált.
A december hónapban előtérbe kerülnek a jócselekedetek, az örömszerzés, és a meglepetések. Ezért az óvodában is sok lehetőség nyílik ezek gyakorlására. Több napon keresztül dolgoztuk fel ezt a témát. Resztoratív kör segítségével sokat beszélgettünk a gyermekekkel a közelgő ünnepekről, a szeretetről, meggyújtottuk az adventi koszorúnkon a szeretet lángját. Sokszor meghallgattuk Bagdi Bella: Jóemberré csak a szívemmel válhatok dalát, még mozgásos koreográfiát is találtunk ki hozzá. Mindenki kihúzta, hogy ki az ő „Jóságos manója,” próbáltak ennek megfelelőn viselkedni. Egész héten nagyon figyeltek egymásra, és igyekeztek sok örömet szerezni a társaiknak, apró kis figyelmességekkel, a felnőtteknek pedig a szófogadással. A családot is bevontuk a programba: otthon is gyakorolni kellett a jó cselekedeteket, ezt Bezzeg Anna: Szívem kertje című mesével is ösztönöztük. Másnap „ A mit tettél jót” kérdésre örömmel mesélték, hogy milyen sokat segítettek. Nagy öröm töltött el bennünket, élmény volt hallgatni a jó tetteiket. Hogy átéljék „az adni jó érzését,” boldogan készítették a szívecske karácsonyfadíszeket, amellyel megajándékozhatják szüleiket, megköszönve szeretetüket, és erősítve családi kapcsolataikat is. A záró körben nagyon ügyesen sok pozitív érzést, élményt fogalmaztak meg a gyermekek.
Eseményekben, élményekben, örömökben gazdag hetünk volt. A tevékenységek és beszélgetések segítségével igyekeztünk megalapozni a gyermekekben, a jócselekedetek, boldogító erejét. a segítségnyújtás, „az adni jó” érzésnek kettősségét: nem csak azt tesszük boldoggá, akinek jót teszünk, hanem, az saját magunkra is jó hatással van, ha boldogabbá tesszük az embereket. A heti közösen átélt élmények a csoportkohéziót is erősítették.
„Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni. Higgy a csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban, mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai.” Ezekkel a sorokkal léptünk át a kis baglyocskáimmal december kapuját. Azt gondolom, hogy ebben a mai nehéz világban nekünk kell megmutatni azt, hogy vannak még csodák, s hinnünk kell!
Ez a hónap a szeretet, a békesség, a várakozás időszaka, így a gyerekek számára egy adventi kedvesség kalendáriumot rejtettem el az osztálytermünkben. Mindennap húzhatott valaki, kapott motiváló és kívánság kártyát aznapra. Minden egyes nap kíváncsian lesték, ki lesz a következő! Öröm volt látni a szemükben a csillogást, ami megszínesítette szürke napjainkat. Ebből merítettem én is erőt, a gyermeki szeretetből, hálából, tisztaságból, ugyanis a világjárvány kis iskolánk pedagógusait sem kímélte, így a szeretetteljes összefogás következtében ezt az akadályt is sikerült közösen és hittel legyőznünk. Nem adtuk fel, mert hisszük, hogy együtt minden sikerülhet. Bátorítottuk az otthon maradókat, erősítettük a „várvédőket”. Sokat segített a már elsajátított boldogságfokozó technikák is. Az adventi kalendáriummal kedveskedtem a szülőknek, hiszen mindennap online adventi ablakocskát nyithattak ki ők is! Bátorítva, segítve, lelkünket simogatva az idézetekkel, képekkel és zenével: https://calendar.myadvent.net/?id=fc25cfde7d594cb6792035d4b55ddc2b
A Mikulás is óvatosan és halk léptekkel érkezett meg osztályunkba, s csak a lábnyomát hagyta ott az apró kis csomagocskákkal. A segítés és ajándékozás hónapjában apró kis meglepetésekkel készültek a kis baglyocskáim egymásnak: hol apró ajándékokkal, hol odafigyeléssel, hol nevetéssel, öleléssel kedveskedtek.
A boldogságóráinkon a reggeli relaxáció kedvenc gyakorlattá vált. Készítettünk mi is közösen egy Jó cselekedetek angyalát. Megrajzoltuk, hogy mi mindenre van szüksége ahhoz, hogy segíthessen másokon, majd örömmel hallgatták meg Amália, a kis boszorkány meséjét is, amelyben a segítségadás és a gondoskodás fontossága, a lelki béke megtalálása volt a fő irányvonal. Erről beszélgettünk a gyerekekkel, miközben ők is elképzelték a varázslatos kertet, s kiszínezték a főhősünket is. Végül megrajzolták a kedvenc vagy kitalált mesehősüket, amit utána az angyalkánkra ragasztottunk fel. Megvitattuk, hogy mik a jó cselekedetek, beszélgetőkörben elmesélték ki milyen jót cselekedett már. S ezt egy fenyőfadíszbe meg is rajzolták. Az egységünket szimbolizálva megalkottuk a bagolyvári kedvességfalunkat, amelyen a kézlenyomatukkal kiformáztak egy szívet, majd felakasztották a jó cselekedeteik gömbjeit. Kis filmeket néztünk a mindennapi hősökről, akik segítenek másokon önzetlenül. S hogy mi milyen kedvességgel jöttünk is aznap az iskolába, megosztották egymással. Akinek nem sikerült, annak segítettünk. S még télen hogyan is segíthetünk a természeten, nem máshogy, a madarakra vigyázunk. Elkészítettük a saját téli varázslatos erdei madár maszkjainkat, majd a madaraknak madáretetőt készítettünk papírból. Jó volt látni, hogy segítettek egymásnak.
A téli szünet előtti utolsó napon a karácsonyi ünnepséget hallgattuk meg az iskolarádióban, majd ahogyan ők fogalmaztak, az ajándékozások napja várt rájuk. A meglepetés mozizás mellett Boldogságórás társasjátékot, édességeket, s a bagolyvári kis ajándékom is várt rájuk. Öröm és meghatódottság járta át szívem és lelkem, hogy ezek az apró kis emberek az osztályomban a jövő nemzedékei, akik egymást segítve, támogatva, szeretve, néha vitatkozva, de mindezeket megbeszélve lépdelnek a nagyvilág felé. Hiszen: „Szívünk nem ajándékoktól lesz boldog, vagy boldogtalan, hanem hogy szerethet, és viszont szeretik”
Beszámoló soraimat zárva kívánok az osztályom kisvideójával Áldott, Békés, Egészségben, Szeretetben gazdag Ünnepeket mindenkinek eme Föld kerekén. Jobb Veletek a világ!