Először egy mesét olvastam: „A kislányról, aki virgácsot kért a Mikulástól.” címmel. aztán beszélgetést kezdeményeztem a jócselekedetekről. „Mik azok a jócselekedetek?” A gyerekek a következőket fogalmazták meg: „Segítek Apának fát behordani.”
„Segítettem Anyának összeszedni a faleveleket.” „Otthon sorba raktam a cipőket.” „Elpakoltam a tesók játékait.” Ezt követően az „Ajándékozás” játékot játszottuk, melyben a mellettük ülő gyereket kellett megajándékozni. Kreatív ötletek születtek pl. mosollyal, öleléssel, szívecske kézforma mutatásával, kacsintással, minden rendben kézjellel jutalmazták egymást. Kiszínezték a jócselekedetek szívecske jelét, amit felragasztottunk a Boldogságvár 4. lépcsőfokára. Továbbiakban gyertyatartót készítettek a szülőknek, amit Karácsony előtt hazavihettek. Végezetül táncoltunk a “Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalra.

Ebben a hónapban a gyerekekkel a jó cselekedeteket és az apró örömöket helyeztük szem elé, ezért ezeket egy adventi naptár keretében bontakoztattuk ki. A naptárban minden nap más-és más téma,cselekedet került elő ,ezáltal vált izgalmassá és örömtelivé a várakozás mind a gyermekek és felnőttek számára. A tél beköszöntésével az itt maradt madarak védelméről, etetéséről és a számukra kihelyezett etetők fontosságáról beszélgettünk a gyermekekkel. Témánk közzé tartozott még a család szeretete és a segítségnyújtás is. A gyerekekkel közösen karácsonyfa díszeket készítettünk, melyeket hazavihettek a családtagjaiknak,majd a karácsonyfájuk díszévé válhatott.

Ebben a hónapban a gyerekekkel a jó cselekedeteket és az apró örömöket helyeztük szem elé, ezért ezeket egy adventi naptár keretében bontakoztattuk ki. A naptárban minden nap más- és más téma, cselekedet került elő, ezáltal vált izgalmassá és örömtelivé a várakozás, mind a gyermekek és felnőttek számára. A tél beköszöntésével az itt maradt madarak védelméről, etetéséről, számukra kihelyezett etetőkről beszélgettünk. Témánk közzé tartozott még a család szeretete és a segítségnyújtás is. A gyermekekkel közösen karácsonyfa díszeket készítettünk, melyeket hazavihettek a családtagjaiknak, majd a karácsonyfa díszévé válhatott.

Ebben a hónapban a gyerekekkel a jó cselekedeteket és az apró örömöket helyeztük szem elé, ezért ezeket egy adventi naptár keretében bontakoztattuk ki. A naptárban minden nap más- és más téma, cselekedet került elő, ezáltal vált izgalmassá és örömtelivé a várakozás, mind a gyermekek és felnőttek számára. A tél beköszöntésével az itt maradt madarak védelméről, etetéséről, számukra kihelyezett etetőkről beszélgettünk. Témánk közzé tartozott még a család szeretete és a segítségnyújtás is. A gyermekekkel közösen karácsonyfa díszeket készítettünk, melyeket hazavihettek a családtagjaiknak, majd a karácsonyfa díszévé válhatott.

Ebben a hónapban a gyerekekkel a jó cselekedeteket és az apró örömöket helyeztük szem elé, ezért ezeket egy adventi naptár keretében bontakoztattuk ki. A naptárban minden nap más- és más téma, cselekedet került elő, ezáltal vált izgalmassá és örömtelivé a várakozás, mind a gyermekek és felnőttek számára. A tél beköszöntésével az itt maradt madarak védelméről, etetéséről, számukra kihelyezett etetőkről beszélgettünk. Témánk közzé tartozott még a család szeretete és a segítségnyújtás is. A gyermekekkel közösen karácsonyfa díszeket készítettünk, melyeket hazavihettek a családtagjaiknak, majd a karácsonyfa díszévé válhatott.

Az Adventi időszak számos lehetőséget adott a téma feldolgozására. A mesék versek dalok mind a segítőkészségről, ajándékozásról szóltak. A gyerekek is készültek az ünnepre és szüleiknek, egymásnak ajándékokat készítettek. Természetesen Ők is kaptak ajándékot melynek nagyon örültek. Az Óvoda Karácsonyfáját a gyerekek és szülők segítségével díszítettük fel. Mindenki hozott egy fehér fenyőfadíszt amit feltett a fenyőfánkra.
Városunkban történt felhíváshoz csatlakozva, az otthon már nem használt játékaikat a gyerekek behozták az Óvodába, amelyeket továbbítottunk a gyűjtő helyre, a sok ajándék bízunk benne hogy a legjobb helyre kerültek.

A jócselekedetek gyakorlása korábban is bevett szokás volt az óvodánkban, az idén viszont még nagyobb, és másfajta hangsúlyt, értelmet adtunk neki.
Az első gyertya gyújtásakor megtartottam a foglalkozást, a „Puha meleg, felengedek…., majd a Kitárom a világom…relaxációs gyakorlatok után elmondtam Bezzeg Andrea Szívem kertje meséjét. A „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” dal meghallgatása után beszélgetést kezdeményeztem a mese tartalmáról, majd a jó cselekedetek gyakorlásának lehetőségeiről. Közös tervet készítettünk, melybe igyekeztünk minden gyermek elképzelését beleépíteni. Megállapodtunk ajándékok készítésében, állatokról való gondoskodásban, óvodán belüli és otthoni jócselekedetek lehetőségeinek gyakorlásáról. Minden kisgyermek számára készítettünk egy kis papírzacskót, melybe jócselekedeteik jutalmául egy kanálka lisztet kaptak, melyet karácsony előtt hazavittek és belesüthettek az ünnepi kalácsba, süteménybe. Terveinkről a szülőket is tájékoztattam, a jócselekedetek gyakorlását nekik is figyelmükbe ajánlottam.
Minden reggel beszélgetőkör keretében meséltek a gyermekek az otthoni jócselekedetükről, uzsonna után pedig az oviban történteket beszéltük meg. Folyamatos volt az ajándékok készítése is: az első héten a legkisebbeknek készítettünk Mikulás ujjbábot, közös éneklés során leptük meg vele őket. A második héten azoknak a felnőtt dolgozóknak készült az ajándék, akik kevesebb odafigyelést kapnak ilyen téren az intézményben: titkár, konyhai dolgozók. A harmadik héten a középsősök számára teremtettünk karácsonyi hangulatot közös verselés-, énekléssel és az ajándék átadásával. Közben folyamatosan készültek családjaik számára is az ajándékok, valamint minden gyermek készített egy angyalkát, melyet annak adtak át, akiknek szerettek volna örömet szerezni (családtag, barát, óvó néni).
A jócselekedet gyakorlásához fontosnak tartottam a gyermekek érzékenyítését a meséken keresztül is: úgy állítottam össze a heti anyagokat, hogy a segítségnyújtás, a jócselekedetek ilyen formán is megérintsék a kis lelküket (Segítség, sok a hó, Mimi és a Mikulás mulatság, Karácsony a faodúban, Melyiket a kilenc közül?).
A beszélgetőkör alkalmainál kezdetben „csak” beszámoltak a gyermekek arról, hogy milyen meglepetéseket, örömet szereztek családtagjaiknak, mi volt az otthoni jócselekedetük. Később kértem őket, figyeljék meg, mit éreznek, amikor látják, hogy örülnek szüleik, nagyszüleik, testvéreik. A legszebb válaszok a következők voltak: „Jó embernek érzem magam”, Érzem, hogy szükség van rám”, „Melegséget éreztem a testemben” . Ezekről a szép gondolatokról, illetve az óvodai jócselekedetekről tájékoztattam a szülőket, többen is beszámoltak róla, hogy otthon közösen is gyakorolták a jócselekedeteket, adományok gyűjtését, rászoruló emberek megsegítését.
Bár a Covid kicsit megnyírbálta terveinket, elképzeléseinket, ennek ellenére úgy érzem, így is sikerült a gyermekek lelkébe elültetni azokat a kis csírákat, mellyel végig tudtuk a nehézség ellenére is vinni lelkesedésünket.