Ebben a hónapban a negyedik osztályosokkal egy közös karácsonyfát terveztünk, melynek különlegessége, hogy jócselekedet kuponokból épült fel. Az ötletek gyűjtésébe a szülőket is bevontuk. Minden nap 1 tanuló nevét húztuk ki, aki megnézhette, hogy milyen napi jócselekedet vár rá vagy az osztályra. Nagy izgalom volt minden nap, hogy ki lesz a következő. Advent első napjától egészen december 20-ig tartott ez a vidám, közösségi élmény. Nagy örömmel és sok vidám játékötlettel, megoldásokkal, meglepetésekkel lettek gazdagabbak a tanulók. A többi, alsós boldogságkörös gyermek egyéni, pici kuponokkal lepte meg egymást. Nagy szeretettel játszottak együtt ebben a hónapban a diákok.

A JÓCSELEKEDETEK özöne a szülők részéről indult azzal, hogy immáron a 4. éve támogatják a cipősdobozos Adventi kalendáriumunkat. Ez azért is fontos, mert a példamutatás itt is érvényben van, jelentősége pedig óriási.
„A gyerekeink rendkívül jól olvassák ezeket a jeleket különösebb tudatosság nélkül, és így többnyire automatikusan elsajátítják, vagy – ritkább esetben – újraértékelik őket. Tudatában lenni annak, hogy mit milyen jelentéssel társítunk, támogatja mind a saját, mind a gyerekeink lelki jóllétét.”
A legnagyobb HÁLA érte a gyerekek öröme, boldogsága, hogy megajándékozhatják egymást.
A Hónap dalának meghallgatása után, beszélgettünk a dal mondanivalójáról: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok”. Hasonlóan a Kisherceg-ben olvashatóan: „Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.”
Ezután arról beszélgettünk, hogy milyen nehézségei/problémái lehetnek egy gyermeknek. nagyon ügyesen összeszedték az okokat, főleg az ő kis életükből:
— nem barátkoznak vele, — összeveszett a barátjával– nem tud jól focizni, — tartósan beteg, — sokszor rossz, ezért állandó büntetésben van, — elváltak a szülők, — átmeneti otthonban kell laknia, — nagyon rendetlen és nehezen tud ezen változtatni.
Hogyan tudnánk segíteni? Képeslappal kedveskedtünk nekik……….
Végül szituációs játékokat játszottunk: — Hogyan segíthetünk egymásnak 1-1 jócselekedettel.
Majd Jókai Anna szavaival zártunk: –„Talán igazuk van az optimistáknak: Minden rossz szülhet valamit jót.”
Szerintük a rossz dolgokból megtanuljuk, hogy mi a helytelen és ezután fogják tudni mi a jó, mi a helyes és eszerint cselekednek.

December egy különleges hónap gyereknek és felnőttnek. A Mikulás, az adventi várakozás hetei, a programokban gazdag ünnepi készülődés kiváló alkalmakat adott a jó cselekedetek gyakorlására. Az osztálytermen belül, a családokat is bevonva sok alkalmat teremtettünk a jóság megélésére. Mi tanító nénik örömmel szerveztünk olyan programokat, tevékenységeket, amelyek során megbeszélhettük ennek a jelentőségét, felismerhették a gyerekek azokat a hétköznapi alkalmakat, amikor erőfeszítések nélkül is képesek vagyunk jót cselekedni, ha figyelünk egymásra.
Elsőként egy beszélgetőkörben megbeszéltük, hogy szerintük mi a jó cselekedet. Megegyeztünk abban, hogy angyalkás jóságkártyát kapnak az iskolai és az otthoni jó cselekedeteikért. A szülők Messengeren, üzenőben megírták utóbbiakat nekünk. Készítettünk egy jóság manót, miközben egymásnak segíthettek az elkészítésben. A szeretett, az elfogadás, egymás jó tulajdonságainak kiemelése volt egy következő beszélgetőkör témája. Utána „Jobb veled a világ!” üdvözlőlapot készítettek és olyan osztálytársnak kellett ajándékozni, akivel kevesebbet beszélgettek, játszottak eddig. A szülők jó cselekedete volt, hogy lehetővé tették a Mikulás ajándékát, az adventi zsákocskák cukorkákkal feltöltését, az utolsó tanítási nap ünnepi, gyerekek által kért lakomáját. A rászoruló gyerekeknek szeretet dobozokat csomagoltak. Luca búzát ültettünk, a hiányzó gyerekeknek is. December 20-án este közös családi karácsonyt tartottunk műsorral és kézműveskedéssel: angyalkák, karácsonyfa díszek készültek. Meglepetés ajándékot készítettünk a szülőknek a gyerekekkel: családi üdvözlőkártyát és kókuszgolyókat a családi estre.
Mi, tanító nénik az utolsó napon izgalmas karácsonyra hangolt programokkal ajándékoztuk meg a gyerekeket: karácsonyi totó, zenés székfoglaló, Ki vagyok én? Mikulás mondja…, dobójátékok. Öleléssel búcsúztunk egymástól. Remélem, hogy a téma körbejárása, a jó cselekedetek megélése ösztönzőleg hat ennek gyakorlására a későbbiekben is.

A tanév negyedik boldogságórája méginkább elmélyítette, megerősítette a közelgő ünnepek által kiváltott örömteli érzéseket, az együttlét meghittségét, a várakozást.
Az óra vidám játékkal kezdődött, amely megmozgatta a gyermekek testét, lelkét, fantáziáját, és jókedvre derítette őket.
A hónap dalának meghallgatása után hamar ráhangolódtak a témára, és a hosszú beszélgetés végén ügyesen fogalmazták meg decemberi jelmondatunkat, miszerint jobb adni mint kapni.
Varró Dániel: Mese című művének meghallgatása, feldolgozása után három csoportban készült el a történet három legfontosabb mozzanatának illusztrációja. A tanulók örömmel alkottak, izgatottan osztották meg egymással változatos elképzeléseiket a szereplők kinézetéről, tulajdonságairól.

A decemberi hónapban a jó cselekedetek fontosságáról beszéltünk. Sokat beszélgettünk róla, hogy hogyan lehet jó cselekedeteket véghez vinni. Próbáltam egy kicsit a Karácsonyhoz kötni a témát. A munkafüzetből több feladatot megoldottunk, énekeltük a hónap dalát. Utolsó foglalkozásunk alkalmával karácsonyi képeslapokat készítettünk az alsós tanító néniknek és nevelő néniknek. Az igazgató bácsit és helyettes nénit sem hagytuk ki.

Osztályunk nagyon élvezte ebben a hónapban is a feladatok elkészítését! Egész évben szívesen segítenek egymásnak és másoknak, de az év utolsó hónapjában talán még nagyobb hangsúlyt fektetett mindenki e figyelmességre. Mindenki jobban odafigyel a másikra, többet segít a másiknak.

Kellemes ünnepeket Mindenkinek!

Boldogságóra 3.osztály – kézműves ajándékok készítése
Egy apró ajándék, egy szeretetteljes gesztus csodássá varázsolhatja a legszürkébb napokat. ❤️