December van. A gyerekek számára a legjobban várt hónap. Hiszen ilyenkor jön a Mikulás, az Angyalka és Szilveszter is egy jó buli.
A hónap során beszélgettünk Szent Miklósról, aki püspök révén, úgy lett a mi jó Mikulásunk, hogy segített másokon, jót cselekedett másokkal, így minden évben rá emlékezve jók vagyunk, jót cselekszünk, hisz a Miklás bácsi leselkedik az ablakon.
De nem csak azért kell jót cselekedni, mert leselkedni, és mert sok ajándékot várunk, hanem mert a jóság jót szűl, adni jó, jót tenni jó, hiszen úgyis annyi rossz van ebben a világban.
Angyaljárás, Jézus születése, Isten egyszülőtt fiát adta nekünk ajándékba, hogy jót tegyen velünk, eltörölje a mi sok bűnűnk.
Bár kint nem hull a hó, és nem havas a táj,mégis mi a j(h)óesést idézzük, gyakoroljuk, minden apró jótett egy kis hópehely, minden apró jótett talán egy újabb jótettet szül, minden apró jótett egy ajándék a léleknek, minden apró jótett Isten arcára mosolyt varázsol.
Jót teszünk, hogy jól legyünk.

Az idei jócselekedetek gyakorlása hónapot is megpróbáltuk tartalmasan, egymásra odafigyelve, és kicsit lelassulva tölteni a Mese csoportban. Év vége közeledtével mindig feltornyosulnak a feladatok. Ajándékokat készítünk, sütit sütünk, és gőzerővel készülünk a karácsonyi műsorra. Úgy örülök neki, hogy a boldogságóra mindig egy kis odafigyelést csempész ezekbe a napokba is. Beszélgettünk mit jelent az, hogy jócselekedetek. Miért örülünk és vagyunk boldogok, amikor a másikkal jót teszünk? A gyerekek személyes tapasztalataikat osztották meg, például, hogy jól esik nekik, mikor anyának segíthetnek otthon a terítésnél és anya ezért őket megdicséri. Elmeséltem nekik a Szívem kertje havi mesét, utána átbeszéltük a mesét és a végén lévő kérdéseket is. Még karácsony előtt a gyerekek kihúzták egymás jelét, és elmagyaráztam nekik, hogy akinek a jelét húzták annak a valakinek lesznek a jóságos manói egészen karácsonyig. Volt aki a másiknak kis rajzot készített, volt aki egész nap kedveskedett a másikkal. Nehéz volt rájönnöm ki-kinek a jóságos manója, olyan ügyesen titokban csinálták a gyerekek, de sikerült 1-2 gyerkőcöt kifaggatnom kivel tett jókat. A hónap zenéjének hallgatása közben készítettünk a szomszéd kiscsoportnak apró ajándékot, ezeket egy jó szó vagy egy ölelés kíséretében át is adtuk a kicsiknek. Meghatóan ölelték egymást át és köszönték meg a készített ajándékokat. A mi csoportunk is kapott a kicsiktől apróságot, ez nekünk is nagyon jólesett. Nálunk ez már hagyomány, hogy a két csoport készít egymásnak ajándékot minden évben karácsony előtt. Hiszen bármennyire is sok a dolgunk, bármennyire is kevés időnk van, egymás odafigyelésére, egy jó szóra, egy kedveskedésre, egy ölelésre mindig legyen idő! Különösen karácsonykor. Erről kell szóljon a karácsony igazán. Megteremteni az óvodai intézményben is azt a bensőséges, meghitt és szeretetteljes hangulatot, amit otthon is szeretnénk. Úgy érzem nekünk sikerült. Boldog ünnepeket és sikerekben, egészségben gazdag új évet kívánnak a Gézengúzos ovisok! 🙂 Jobb veletek a világ! <3

Ezt a témát egy vegyes csoportban dolgoztam fel. A tervezett napra nagyon sok lett a beteg gyerek. Kevés gyermekkel tudtunk játszani. Leegyszerűsítettem a tervezett tevékenységeket mert a húzó ovisok nem voltak jelen. A szokásos „lazítással” és meghitt zenével kezdtük a téma feldolgozását, melyet már nagyon jól ismernek és élveznek a kicsit. Ezt követően Boldog Dórát hívtuk segítségül, aki „beszélgetett” a gyerekekkel, majd a szokásos mondókánkat követően meséltem nekik. Meglepően helyes válaszokat kaptam a mesét követően a kérdéseimre. A gyerkőcöknek tetszett a mese, jó volt látni az kis érdeklődô tekintetüket. Ezután olyan feladatokat választottam mely komplex volt számukra. Egy színezőt kaptak, ahol a jó cselekedeteket kellett kiszínezni majd a tevékenységet angyalkák kidíszítésével zártuk, melyeket egy nagy kartonra ragasztottunk. Véleményem szerint sikerült a gyerekeknek átadni amit terveztem számukra.

Ez a hónapunk a szeretetről, egymásra figyelésről és a jócselekedetekről szólt.
Készítettünk a csoportszobánk ajtajára egy ” Jócselekedetetek fáját „. Ez egy fenyőt ábrázolt úgy, hogy körökből állt a fa,melyen minden körön egy- egy gyerek jele volt látható. Ennek a fának az volt a szerepe , hogy figyelmeztet minket arra, hogy melyik kisgyerek az,aki a legtöbb boldogságot szerzi a csoportban. Aki valamilyen formában a társainak vagy éppen a felnőttekenk örömet, bolodgságot vagy mosolyt csal az arcára,kap egy kis díszt , melyet felragaszthat a jelével ellátott körre. Szünet előtt megszámoljuk, hogy kinek van a legtöbb és ő lesz a csoprtunk ” Jóságos manója”.
Bemutató foglalkozást tartottam az óvodavezetőinek, melyen bepillantást nyerhettek a mi kis Bolodogságóráinkból.
Szeretet-körünket a Gyere, ülj le csendesedj versikével kezdtük, mely segítségével ráhagolódtunk a napra és megalapoztuk a társakhoz való pozitív viszonyt.
Majd a ” Hangulathőmérő ” segítségével a különböző érzelmeineket elfogadtuk.- Jellel ellátott csipsz segítségével a gyerekek kiválaszthatják, hogy milyen hangulatban érkeztek az óvodába / boldog, mérges, szomorú/és felrakhatják a csipeszüket az adott érzelmet ábrázoló smile-ra.
Készítettem egy adventi naptárt a bemutatóra, melyet Bolodog Dóra hozott el a gyerekeknek és elmesélte,hogy mi található benne . 24 kis ablakocska volt a naptárban 24 feladattal. A gyerekek minden feladat megoldásával /számolás, verselés, közös játék, logikai feladatok, kalácssütés, éneklés, kérdezz- felelek játék/ boldogabbá varázsolták Dórát és persze saját magukat is. Ízgatottan várták , hogy mi lesz a következő feladat.
Dóra az utolsó feladat teljesítése után megköszönte, hogy itt lehetett.Elmondat, hogy nagyon boldoggá tették a gyerekek, jókat játszottak , énekeltek, verseltek együtt. Meghitté varázsolták az ünnepi készülődését,hiszen részt vehetett a csoport karácsonyfájának feldíszítésénél.
Végül készítettek a gyerekek szüleiknek egy karácsonyi ajándékot.