A gyerekek első jégkorsolya foglalkozásán többen először megijedtek a feladattól. Sokat beszélgettünk arról, hogy nem szabad feladni mindent elsőre, próbálkozni kell! Így is lett!
Az optimizmus gyakorlása
Egy mesén keresztül közelítettük meg az optimizmus témáját. Készítettünk egy akadálypályát, ahol Panaszerdőből a Hálahídon keresztül eljutottunk Boldogságszigetre, ahol mindenki húzott egy kártyát, aminek segítségével pozitív élményeket elevenítettek fel a gyerekek. elismételtük a Pozitív mondóka koreográfiát, majd szoborjátékot játszottunk.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
A Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola 7. osztályosai októberben Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök című verséhez kapcsolta a feladatot. „Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben./Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” versrészlet olvasását követően megvitattuk, kinek mit jelent az összhang. Hogyan valósul meg mindennapjainkban, iskolai és családi életünkben az optimista szemlélet, az optimista megközelítés. Hogyan tudjuk ezt gyakorolni?
A gyerekekkel az óra elején az optimizmus fogalmáról beszélgettünk. Ezt követően mesehallgatás következett. A gyerekekkel együtt dolgoztuk fel, játszottuk el és beszéltük meg a történetet. Végül elkészítette mindenki saját optimista esernyőjét:)
Kiscsoportunk a második hónapját kezdte meg az óvodában. Lassan összeszoknak a gyerekek, mi is megismerjük őket.
Az már az elején kiderült, hogy nagyon nyitott, érdeklődő gyerekek kerültek egy csoportba. A közös tevékenységekbe most is aktívan bekapcsolódtak.
Ebben az időszakban őszi gyümölcsökkel foglalkoztunk, különösen az almával. Mondókákat tanultunk, felszeleteltük az almát, megnéztük a magházat, benne a kicsi barna magokat, festettünk, ragasztottunk.
Az egyik nap gyümölcsfalatozás előtt meghallgatták a gyerekek Szutyejev Az alma című meséjét. Még aznap bábokkal is eljátszottuk a mesét, és beszélgettünk is róla. A fő kérdés a kis állatok problémája volt: Kié legyen az alma? Jó volt látni, hogy egy pillanatra megakadnak, gondolkodnak. Arra a kérdésre, hogy volt-e hasonló vitájuk testvérrel, vagy óvodás társsal, közeli eseteket kezdtek mesélni. Érdekes volt, hogy a megoldás mikéntjét már lassabban, megfontoltabban mesélték el.
A következő alkalommal újra elmeséltem a mesét, most már kesztyűbábbal, melyet a foglalkozás végén meg is kaphattak egy kis játékra a gyerekek. Előbb azonban arra voltam kíváncsi, hogy mit gondolnak arról, hogyan érezték magukat az állatkák, miközben veszekedtek. A válaszok között szerepelt, hogy haragudtak, hogy fájt nekik a rúgás és a csípés.
A mesében a medve bölcs döntése után helyreállt a béke. A gyerekekkel összehasonlítottuk a vitatkozós és a barátságos állapotot, és megegyeztünk abban, hogy jobb érzés békében lenni egymással.
Pár perces relaxáció után „mosolydobás” játékot játszottunk. Ezután tisztáztuk az optimista-pesszimista szavak jelentését, majd az éppen szomorú , esős időben próbáltuk megkeresni , meglátni a szépet. A gyerekek legjobban a hulló levelek táncának örültek. Meghallgattuk a ” Nyelves királykisasszony” című mesét, majd varázs-fényképezőgépünkkel ” megörökítettünk ” egy-egy olyan dolgot, amit pozitív személetünkkel biztosan meg tudunk valósítani.
Az optimista csoport
A foglalkozást a „Hervad a virágom, éled a virágom…” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát meghallgattuk, közben kört alkotva egymás kezét fogva, ritmusra mozogtunk, táncoltunk. A zenére törpe és óriás járással bejártuk a csoportszobát. A mozgásos játékból kezdeményeztem a Bezzeg Andrea: „Tódi törpe: Szebben látó mondókája” című vers meghallgatását. Ennek kapcsán beszélgetést kezdeményeztem a pozitív életszemléletről, az optimista gondolkodásmódról, majd elkészítettük a varázsszemüvegeket, melyeket azonnal kipróbáltuk. Elmondtuk, hogy hogyan tudjuk mindennek a jó oldalát meglátni, illetve hogyan tudjuk jóra fordítani a történetet. A hónap során, többször elővettük a „varázsszemüveget”, amit az adott helyzetekben, többek között a gyermekek bátorítására, ösztönzésére használtunk.
Az optimista csoport
A foglalkozást a „Hervad a virágom, éled a virágom…” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát meghallgattuk, közben kört alkotva egymás kezét fogva, ritmusra mozogtunk, táncoltunk. A zenére törpe és óriás járással bejártuk a csoportszobát. A mozgásos játékból kezdeményeztem a Bezzeg Andrea: „Tódi törpe: Szebben látó mondókája” című vers meghallgatását. Ennek kapcsán beszélgetést kezdeményeztem a pozitív életszemléletről, az optimista gondolkodásmódról, majd elkészítettük a varázsszemüvegeket, melyeket azonnal kipróbáltuk. Elmondtuk, hogy hogyan tudjuk mindennek a jó oldalát meglátni, illetve hogyan tudjuk jóra fordítani a történetet. A hónap során, többször elővettük a „varázsszemüveget”, amit az adott helyzetekben, többek között a gyermekek bátorítására, ösztönzésére használtunk.
A héten a délelőttök folyamán a gyerekek színes papírból elkészíthették a minél színesebb és optimistább kis sünijüket. A foglalkozás során Tükörjátékot játszottunk. Minden gyermek megkapta a tükröt és egy jó tulajdonságot mondott magáról. Ez nagyon tetszett nekik és volt aki nagyon ügyes dolgot talált ki. A foglalkozás végén meghallgatták A mesebeli kis szűcs mesét, illetve a kellő részeknél becsatlakoztak válaszadással a mesébe.