Picikéink nagy része már közel két hónapja jár oviba, így tudjuk, hogy ki milyen tevékenységben ügyes és miben tud még ügyesedni.
Elkészítettem egy fát, melynek minden ága egy tevékenységet jelképezett. A színes virágokra pedig felrajzoltuk a jeleket, a színeket maguk választották. Mindenkivel megbeszéltük, hogy mi az a dolog amiben ő a legügyesebb és arra az ágra kerülhetett a virág. A fát kitettük az öltözőnk faliújságjára, hogy a szülők is láthassák. A gyerekek nagyon büszkén mesélték a kép történetét.
Mindenkitől kértünk egy napszemüveget, ami ezen a napon a varázsszemüvegünk volt.Megtanultuk hozzá a Van nekem egy szemüvegem …mondókát is, amit a gyerekek örömmel ismételgetnek azóta.

Az optimizmus gyakorlását ebben a hónapban játékos, élményszerű módon közelítettük meg a gyerekekkel. Beszélgettünk arról, hogy mit jelent pozitívan gondolkodni, és hogyan segíthet az optimista hozzáállás abban, hogy jobban érezzük magunkat, még akkor is, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elterveztük.

Közösen megfogalmaztuk, hogy az optimizmus azt jelenti: bízunk abban, hogy a dolgok jól alakulnak, és keressük a jót minden helyzetben. A gyerekek saját példákat is hoztak – volt, aki elmesélte, hogy ha elesik, utána arra gondol, hogy legközelebb jobban fog figyelni, vagy hogy ha elromlik a játék, akkor lehet, hogy anya megjavítja, vagy újra lehet játszani mással.

A téma feldolgozásának egyik különleges eleme volt az „Optimizmus szemüveg” készítése. A gyerekek saját, színes papírból készült szemüvegeket vágtak, díszítettek és ragasztottak, amelyekre pozitív szavakat, képeket, színeket helyeztek el – olyanokat, amik számukra a vidámságot, reményt, örömöt jelentik. Amikor „felvették” ezeket a szemüvegeket, játékosan azt mondtuk, hogy most már csak a jót látják – még akkor is, ha valami bosszantó történik, próbálnak benne valami pozitívat találni.

A gyerekek nagyon élvezték a szemüveg viselését, többen egész nap magukon hagyták, és mondták: „Most épp optimistán nézem a világot!” A közös játék, alkotás és beszélgetés segített nekik abban, hogy felismerjék: a gondolataink ereje nagy, és ha megtanulunk jóra gondolni, akkor jobban is érezzük magunkat.

Ez a foglalkozás megtanította a gyerekeknek, hogy nem baj, ha valami nem tökéletes, mert a hozzáállásukon keresztül mégis szép élménnyé válhat. Az optimizmus szemüveg nemcsak kézműves alkotás volt, hanem egy szimbólum is – emlékeztető arra, hogy mindig nézhetjük a világot egy kicsit derűsebben.

Októberi témánk az optimizmus, feladatunk a pozitív gondolkodásmód megértése és elsajátítása volt. Nagyon hasznosnak bizonyultak a szakkönyvben szereplő történetek ( Tódi Törpe varázsszemüvege) Szomorú Szilárd és Boldog Blanka megszemélyesítése segítette a megértést, a játék lehetőséget adott az önkifejezésre, az arckifejezések, gesztusok gyakorlására. Közösen elkészítettük az optimista szemüvegeket, amelyeket viselve „szebb lett a világ” próbáltuk a környezetünkben lévő jó dolgokat észre venni. A ” Pozitív gyerek vagyok” című Bagdi Bella dal lehetőséget adott az élmények eltáncolására, kifejezésére mozgással tánccal.

A gyermekeket segítettük abban, hogy meglássák, nincs olyan kihívás, amelyben egy kis kitartással nem lehet helytállni. Közös tevékenykedés, avagy hogyan lesz a tökből töklámpás (pl.: közös tökfaragás ).A mindennapi óvodai lét velejárói is a problémahelyzetek, melyek váratlanul lépnek, fel, és megoldásra várnak (pl.: étkezés közben kiborul a víz, vagy leesik az evőeszköz, játék során a játékospolc alá gurul a kisautó).