
Az optimizmus gyakorlása

Az én optimista történetem egy optimista emberről, a nagymamámról szól.
Az én mamám a a legoptimistább ember akivel találkoztam.
Ha beborul az ég, ha valaki beteg, ha valaki bajban van, mindig azt mondja: Légy optimista! Olyan nincs, hogy nincs sehogy! Valami majd lesz, úgy ahogy lennie kell! –
Mindig igaza van, mert a dolgok megoldódnak ha aggódunk akkor is, ha pozitívan állunk hozzá, akkor is!
Sosem szabad rossz dolgokra gondolni, örülni kell mindennek, ami van, ami történik velünk! Ha ez csak egy madárcsicseges vagy egy gyerekkacaj, akkor is!
A legapróbb dolgok is fel tudnak tötlnenni energiával, ami örömet, boldogságot okoz és erőt ad!
Én nagyon szeretek a mamámmal lenni, mert vele minden perc BOLDOGSÁG!!

Elsős diákjaimnak a hónap témája, a pozitív gyerek, elnyerte tetszésüket. Szívesen beszélgettek róla, s a minden rosszban van valami jó gondolatot ügyesen fogalmazták meg saját eseteikre. Az elmondottakat rajzban is megörökítették.

Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Árpád Fejedelem Tagiskola
A BOLDOGSÁGÓRA PROGRAM októberi témája „Az optimizmus gyakorlása” volt.
Az 1.a és az 1.b osztályos diákok erkölcstan órán dolgozták fel az új témakört.
Az első foglalkozás elején egy mesét hallgattak meg a szomorúságról, a vidámságról és a reményről. Nagyon tetszett nekik a történet, figyelmesen hallgatták. Miután megbeszéltük, hogy kik voltak a szereplők, miről szólt a cselekmény, megvitattuk, hogy mit is jelent az optimizmus kifejezés, milyen a bizakodó, derűlátó ember.
A gyermekek lelkesen jelentkeztek, hogy elmondják, hogy az ő életükben mi volt az a szomorú eset, ami később jóra fordult, mi volt az a probléma, ami a nap végére megoldódott. Ezeket az élethelyzeteket rajzolták le képregény formájában.
A második foglalkozás végén szituációs játékot játszottak, amit nagyon élveztek. Közösen levonták a tanulságot: MINDENRE VAN MEGOLDÁS! 🙂

Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Árpád Fejedelem Tagiskola
A BOLDOGSÁGÓRA PROGRAM októberi témája „Az optimizmus gyakorlása” volt.
Az 1.a és az 1.b osztályos diákok erkölcstan órán dolgozták fel az új témakört.
Az első foglalkozás elején egy mesét hallgattak meg a szomorúságról, a vidámságról és a reményről. Nagyon tetszett nekik a történet, figyelmesen hallgatták. Miután megbeszéltük, hogy kik voltak a szereplők, miről szólt a cselekmény, megvitattuk, hogy mit is jelent az optimizmus kifejezés, milyen a bizakodó, derűlátó ember.
A gyermekek lelkesen jelentkeztek, hogy elmondják, hogy az ő életükben mi volt az a szomorú eset, ami később jóra fordult, mi volt az a probléma, ami a nap végére megoldódott. Ezeket az élethelyzeteket rajzolták le képregény formájában.
A második foglalkozás végén szituációs játékot játszottak, amit nagyon élveztek. Közösen levonták a tanulságot: MINDENRE VAN MEGOLDÁS! 🙂

Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2016. október 30.
írta: Kedvesek2a
Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és AMI
Soltvadkert

Lazari Petofi Sandor Szakliceum
Az októberi „optimizmus” gyakorlása témájához, a Lázári ” Petőfi Sándor” Szakliceum kisiskolásai optimista „szemüveget” készítettek. A feladat nem volt egyszerű, mert a szemüveg egyik lencséjén egy problémájuk jelent meg, melyet csodálatos módon, pozitivvá változtathattak. A feladat sikerült és a kicsi optimista rajzocskákat egy hatalmas pozitiv szemüvegbe illesztettük. A gyermekek fantasztikus és lelkes alkotásai mellé, pedig egy optimista versecske is került amit nem kis meglepetésünkre a rímek világában oly jártas tanítónénijük írt számunkra.
Nos, nekünk minden okunk megvan az OPTIMIZMUSRA:)

A második órát 2016.10.28-án tartottam az optimizmusról. 13 tanuló volt jelen. Beszélgettünk az optimizmusról, szituációs játékokat játszottunk és ennek alapján képregényt készítettünk. Az óra végén zenét hallgattunk. A tanulók nagyon lelkesek voltak.


Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiuma
Kitartás, türelem, és a pozitív végkifejletben való hit – mindezekkel felvértezve magunkat, elérhetővé válnak a kitűzött céljaink! 🙂